Mire elég az Intel hatmagos Coffee Lake processzora?
Megérkeztek az első tesztek, az eredmények alapján pedig árháborúra számíthatunk. Most az AMD-n a sor, hogy árat csökkentsen, és minél hamarabb kihozza a Ryzen második generációját.
Piacra került az Intel új mainstream platformja, a processzorgyártó ehhez első körben hat CPU modellt kínál, amelyek között négy- és hatmagos variánsok vannak. A csúcsot a Core i7-8700K képviseli, amely hat processzormaggal és viszonylag magas órajelekkel igyekszik többszálas környezetben is térdre kényszeríteni a konkurens Ryzen processzorokat. Ez bizonyos esetekben sikerül is, amelynek rövidtávú következménye egy élesebb árverseny, hosszabb távon pedig egy még kiélezettebb konkurálás lehet.
Mit mutatnak a mérések?
A processzorok számítási teljesítményét és egyéb mérhető paramétereit többek között az AnandTech is megvizsgálta már. Ahogy az várható volt, a több szálon dolgozó renderelők megtáltosodnak a sok magot és relatíve magas (turbó) órajelet kínáló processzoroknak hála. Corona alatt a közvetlen elődhöz képest bő 40 százalékkal verte a négymagos Core i7-7700K-t a hatmagos újdonság, a Core i7-8700K. Mindez ugyanakkor még nem volt elég a nyolcmagos Ryzenek ellen, az 1700X bő 6, az 1800X pedig nagyjából 12 százalékkal volt gyorsabb az Intelnél.
POV-Ray alatt változott a felállás, egyrészt még nagyobbra nyílt a 7700K és a 8700K között az olló, a különbség immár 48 százalékos - tehát szinte tökéletesen skálázódik a magok számának emelkedésével. Ennek köszönhetően már a Ryzeneket is sikerült megelőzni, azaz ebben az alkalmazásban jobban kijött a Skylake mikroarchitektúra átlagosan 10 százalékos IPC előnye, amit a lényegesen magasabb órajellel kombinálva sikerült kompenzálni az alacsonyabb magszámot (6 vs 8). Ez számszerűen 5 százalékos előnyt hozott a Ryzen 7 1800X-hez képest, ám legalább ennyire érdekes, hogy egy lehelettel még a 30 dollárral drágább Core i7 7800X-nél is gyorsabb a 8700K, miközben utóbbi lényegesen kevesebbet fogyaszt, illetve az alaplap is jelentősen olcsóbb hozzá.
A (jellemzően) egyetlen szálon futtatható JavaScript kódok végrehajtási sebességét is vizsgálta az AnandTech. Ez a böngészési élmény miatt fontos, a hálózati kapcsolat sebessége után gyakorlatilag ettől függ a weboldalak megjelenítési sebessége. Itt a kevés szálas végrehajtásnak megfelelően minden tesztben az igen magas, maximum 4,5 GHz-es frekvenciára képes Core i7-7740X végzett az élen, a hatmagos i7-8700K pedig egy hajszállal lemaradva az előd i7-7700K mögé szorult a harmadik helyre. Az eredmény azért érdekes, mert (papíron) a 8700K egy és két processzormagra is magasabb turbó órajeleket (4,7 és 4,6 GHz) képes beállítani, ám ez a SunSpider tesztben valamiért nem hozta a várt eredményt.
Fájltömörítésben a formátumtól, alkalmazástól, valamint a csomagolandó fájloktól is nagyban függ a teljesítmény, emellett fontos a gyorsítótárak kapacitása, sebessége, illetve hierarchiája is. A Coffee Lake esetében a magok számának gyarapodásával párhuzamosan az L3 cache mérete is megugrott, a gyorsítótár kapacitása 8-ról 12 megabájtra nőtt. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a 7700K-hoz képest látványosan javulást mutatott a 8700K. Ezt meglovagolva 7-Zip alatt még a nyolcmagos Ryzeneket is sikerült legyűrni, igaz ez csak betömörítés esetében igaz, kitömörítésben és a kombinált pontszámban továbbra is az AMD processzorai vezetnek. A WinRAR alatt csak a betömörítés vizsgálta az AnandTech, ahol az i7-8700K bizonyult a leggyorsabbnak.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Videótömörítésben szabályosan lubickol a hatmagos Intel, az ugrás mértéke a renderelésnél látotthoz hasonlítható. Ennek oka, hogy a videótömörítők is képesek egy időben nagyon sok magon dolgozni, így a tesztekben a 8700K mind a tizenkét szála dolgozott. Ennek hála az összes HandBrake tesztben a Coffee Lake végzett az élen, hol kevesebb, hol pedig nagyobb előnnyel, a második helyezett i7-7800X-hez képest 3 és 5 százalék között mozgott az előnye, tehát házon belül ismét sikerül elverni a drágább modellt.
Játékok alatt (is) az adott cím, illetve a motor kialakításától függ az eredmény. Az AnandTech tesztjei meglehetősen vegyes képet festenek, így például Civilization 6 alatt Full HD és 4K felbontásban a Ryzenek tarolnak, de ami ennél érdekesebb, hogy a tesztekben jellemzően jobbnak bizonyul a Hyper-Threadingtől megfosztott, azaz csak hat szálon dolgozó i5-8400. Ennek pontos okát egyelőre homály fedi, de elképzelhető, hogy egyes játékok rosszul aknázzák ki az i7-8700K tizenkét végrehajtószálát, amely miatt visszaesik a teljesítmény.
Éleződik a verseny
A Coffee Lake mintapéldája a tisztességes iparosmunkának, az Intel ebbe is az immár két éve piacon lévő Skylake processzormagokat pakolta, tehát innovációt továbbra sem érdemes keresni. Az előrelépés a gyártástechnológiának köszönhető, a 14++ jelölésű fejlesztéssel sikerült még feljebb tekerni az órajelet, igaz ezért cserébe egységnyi tranzisztor körülbelül 10 százalékkal nagyobb szilíciumszeletet emészt fel. Ennek ellenére a hatmagos, integrált GPU-val is felszerelt Coffee Lake lapka nem nagy, területe nagyjából 151 mm2, amely bő 20 százalékos többlet a négymagos Kaby Lake-ekhez képest.
Bár azonos órajel és magszám mellett a Coffee Lake semmivel nem tud többet még a bő két éve bemutatott Skylake, az 50 százalékkal megnövelt (az i3-ak esetében 100 százalékos) magszám áldásos hatásai már számos alkalmazásban megmutatkoznak, a többmagos kliensprocesszorok bemutatása után bő 12 évvel egyre több alkalmazás képest kiaknázni négy vagy több végrehajtóegységet, a tendencia pedig remélhetőleg nem hagy alább, a 6-8-10+ magos CPU-k érkezésével remélhetőleg egyre bátrabban nyúlnak a programozók az erőforrásokhoz.
A processzorpiacot szemlélve szintén áldásos hatása lehet a Coffee Lake-nek, amely bizonyos esetekben már konkurens nyolcmagosával, a Ryzen 7 1800X-szel is felveszi a versenyt. Utóbbi egyelőre jóval drágább, nettó 500 dollár, miközben az Intel nettó 350 dollárért kínálja az i7-8700K-t. Ennek tükrében az AMD várhatóan árleszállításokat hajt majd végre, az imént említett Ryzen modell árát várhatóan 400 dollárra (vagy még lejjebb) mérsékli a karácsonyi szezon előtt, és ennek megfelelően a többi modell is kisebb-nagyobb árkorrekciót kaphat.
Eközben a hírek szerint az AMD már javában dolgozik a Ryzenek második generációján, amelyek az alaplapgyártóktól kiszivárgott információk alapján valamikor februárban jelenhetnek meg, nagyjából egy évvel az első generáció bemutatását követően. Azt egyelőre nehéz pontosan megjósolni, hogy ezzel mennyire tud visszavágni a Coffee Lake-kért az AMD, de az eddig látottak alapján van esély rá, hogy fennmarad az egészséges verseny a két cég között, amelyből a vásárlókkal együtt a komplett piac profitálhat.