Szerző: Habók Lilla

2017. szeptember 25. 09:09:00

Nincsenek a kalózkodásnak negatív következményei?

Közeleg a szerzői jogi reformról szóló EU-s szavazás, de az Európai Bizottság eltitkolt egy kutatást, amely szerint a kalózkodás nem befolyásolja bizonyíthatóan az eladásokat.

Soha nem publikálta az Európai Bizottság azt a tanulmányt, amelyet 2014-ben 360 ezer euróért rendelt meg az Ecorys holland kutatócégtől a kalózkodás hatásairól. A háromszáz oldalas dokumentumot végül Julia Reda kalózpárti európai parlamenti képviselő kérte ki az információs szabadságra hivatkozva, és hozta nyilvánosságra eredményeit. A kutatás mérései és adatai alapján nem bizonyítható a kalózkodás negatív következménye a későbbi eladásokra, de ezt az EU szerette volna inkább eltitkolni a képviselő szerint, főleg a közelgő szerzői jogi reformról szóló szavazás előtt.

A kutatás szerint a felnőtt lakosság 51 százalékának és a kiskorúak 72 százalékának volt valamilyen illegálisan letöltött vagy streamelt tartalma az EU-n belül 2014-ben, akár zenei vagy videós anyagok, akár könyvek vagy játékok közül. A kalózkodás aránya pedig különösen Lengyelországban és Spanyolországban volt magas a vizsgált országokban, de előbbi helyen kevésbé egyértelmű a szabályzat az online jogsértésekkel kapcsolatban. A spanyoloknál pedig a szerzői jogi törvények a felhasználók helyett inkább az illegális tartalomszolgáltatókra összpontosítanak, és nem engedélyezik a képviseleti szövetségeknek eljárások indítását, emiatt a törvények betartatása költséges és kevésbé hatékony.

Általánosan megfigyelhető trend, hogy a "kreatív tartalmakat" a felhasználók egyre inkább online fogyasztják, kivéve a könyveket, amelyeknek online piaca továbbra is marginális, és az illegális letöltés aránya sem számottevő a vásárláshoz, könyvtári kölcsönzéshez és legális letöltéshez képest. A játékiparban a bevételek főleg a konzolos játékokból származnak, de ebben a szegmensben is három évvel ezelőtt kezdtek előretörni az online játékok - és azóta megnőtt a szerepük. 2014-ben az EU-ban a legtöbben ingyenes játékot játszottak, legálisan streameltek vagy fizikai hordozón vásároltak játékot, de sem a legális letöltés, sem az illegális formák nem voltak annyira elterjedtek - az önbevallás szerint.

A zenével kapcsolatban a tanulmány is megállapítja, amiről már többször írtunk, hogy a fizikai hordozókból származó bevétel 2009-től a fizetős streamek és más előfizetéses zenei szolgáltatások irányába mozdult el - de a zenei iparban az élő koncertek több bevételt generáltak a felvételeknél. Bár a felhasználók nagyobb arányban fogyasztanak legális tartalmakat mint azt a statisztikák indokolják, mégis 32 százalék állítja, hogy már legalább egy számot letöltött illegálisan és 24 százalék streameléssel sértett szerzői jogokat.

Az audiovizuális anyagoknál még mindig a mozik és a fizikai hordozók (DVD, Blue-ray) jelentették a legfontosabb értékesítési csatornákat 2014-ben (!), de a bevételek estek a vizsgált országok felében, és ezt az online eladások nem kompenzálták. A kalózkodással kapcsolatban megállapított legfontosabb eredmény, hogy az újonnan bemutatott filmekre jellemző leginkább az illegális hozzáférés, de a teljes iparágat tekintve ez is csak 5 százalékos negatív hatással befolyásolja az eladásokat.

Machine learning és Scrum alapozó képzések indulnak! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

A kutatás végkövetkeztetésnek alapja, hogy az Ecorys a fizetési hajlandóságot megvizsgálta az illegális tartalmak felhasználói között, és arra jutott, hogy az árak változása a könyvekkel, zenékkel és játékokkal kapcsolatban nem okozna változást a kalózkodás arányában, mivel ezeknek ára nagyrészt párhuzamban van azzal, amennyit a felhasználók hajlandóak adni érte. Azonban a filmek és sorozatok elérésének árleszállítása okozhatna csökkenést az illegális letöltők számában, mivel ezek a felhasználók 80 százaléka szerint drágábbak a kelleténél.

A vizsgálatot végző holland kutatócég végkövetkeztetése szerint az eredmények nem mutatnak statisztikai bizonyítékot arra, hogy a szerzői jog megsértése jelentős változásokat okozna az eladásban. "Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kalózkodásnak egyáltalán ne lenne hatása, de a statisztikai elemzésnek nem sikerült elegendő megbízhatósággal bizonyítani, hogy van hatása." - írja a jelentés. Ez az eredmény viszont megkérdőjelez néhány pontot a szerzői jogi reformjavaslattal kapcsolatban, amelyről október 10-én szavaz az Európai Parlament. A reform többek közt a kalózkodás visszaszorítása érdekében kötelezné az online tartalomszolgáltatókat, hogy szűrjék a felhasználók minden feltöltött tartalmát, ez pedig jelentős fejlesztési költségeket okoz a vállalatoknak, de aggályokat jelent a felhasználók szempontjából is. Ha az EU és legfőképp a kiadók érdekében áll bevezetni ezt a szűrést, akkor érthető miért igyekeztek elsüllyeszteni ezt a kutatást, de ahogy Julia Reda is rávilágított, ez súlyos probléma, mivel a szavazás mérlegeléséhez minél több információra szükség van.

Metodológia

Az Ecorys kutatása kiterjedt a zenei és audio-vizuális anyagokra - beleértve a zenei eseményeket és a mozilátogatásokat -, valamint a könyvekre és a játékokra. A kutatók a szociokulturális jellemzők alapján hat országban végezték a vizsgálatot, méghozzá Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciországban, Lengyelországban és Svédországban - ezek az országok az EU teljes lakosságát reprezentáltak a kutatásban, de mint az összefoglaló megjegyzi, az internethasználó lakosság nem reprezentálja a teljes populációt. Az online kérdőívet minden országból ötezer résztvevő töltötte ki, a 18 éven felüli csoporton kívül a 14-17 éves korcsoport is részét képezte a mintának. A vizsgálat részét képezte az országok szerzői jogi szabályozásának vizsgálata, a kreatív tartalmak értékesítési eredményei, az illegális tartalomfogyasztás aránya és a fizetési hajlandóság felmérése.

a címlapról