Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Befejezi félbehagyott félvezetőgyárát az Intel

Asztalos Olivér, 2017. február 09. 14:14
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Befejezi évek óta üresen kongó arizonai félvezetőgyárát az Intel. A Fab 42 processzorokat gyárt majd, az ígéret szerint a legfejlettebb, 7 nanométeres gyártástechnológián.

3-4 éven belül befejezi a 2013-ban félbehagyott Fab 42-es félvezetőgyárát az Intel - jelentette be Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján a vállalat elnök-vezérigazgatója, Brian Krzanich. Az összesen 7 milliárd dolláros beruházással a 7 nanométeres gyártástechnológiára készíti fel régóta porosodó üzemét a gyártó, amellyel logikai áramkörök, azaz processzorok készülnek majd, legkorábban 2020-2021 környékén. A befektetéssel közvetlenül 3000 új munkahelyet teremt az Intel, aminek indirekt hatására több mint 10 000 új állás jöhet létre a gyár vonzáskörzetében.

A vállalat még 2011-ben kezdte el építeni a Fab 42-t a Chandler városában található, 1979-ben alapított campusán, ahol két másik üzem, az 1996-ban befejezett Fab 12, és a 2007-ben átadott Fab 32 is található. Ezzel az állam legnagyobb privát munkáltatójának számító Intelnek már most közel 12 ezer dolgozója van Chandlerben, az arizonai komplexum a vállalat második legnagyobb chipgyártó létesítménye az egész világon, az évek során több tízmilliárd dollárt  költött el gyárak építésére, illetve a meglevőek korszerűsítésére a gyártó.

Az Intel a terv bejelentésekor egy újabb, 5 milliárdos beruházásról beszélt, amely összegnek végül csak egy kisebb, körülbelül harmad részét, 1,7 milliárdot költhetett el. A 2011-es tervek szerint egy olyan üzem épült volna fel, ahol 14 nanométeres eljárással készülnek a processzorok, mégpedig 450 milliméter átmérőjű szilíciumszeletek megmunkálásával. Hogy mennyire fontos volt a cég számára az üzem, azt jól mutatja, hogy öt éve még a 2012-es újraválasztására készülő Barack Obama amerikai elnököt is oda tudta csábítani "haknizni" a vállalat vezetése.

Obama már második ciklusán is túl van, de a gyár még mindig nincs kész

A gyár végül el is készült, azonban az üzemcsarnokból még ma is hiányoznak a chipgyártáshoz szükséges különféle berendezések, ennek megfelelően a termelés sem indult be az eredetileg tervezett időpontban, 2013 végén. Az Arizona Republicnak három éve a cég szóvivője, Chuck Mulloy azt nyilatkozta, hogy a Fab 42 üresen áll, a csarnok ugyan szerkezetkész, a fűtés és légkondicionáló rendszerek is működőképesek, chipgyártó berendezéseket azonban továbbra sem telepítettek és a közeljövőben nem is fognak. A szóvivő szerint ugyanis a tőkehatékonyság jobb, ha a már működő gyárakat alakítják át a 14 nanométeres lapkák előállításához, egyes eszközök újrahasznosíthatóak.

A döntés egyik, prózai oka, hogy a félvezetőgyártás költségei ugrásszerűen nőnek a technológia fejlődésével, az ezredforduló környékén egy csúcstechnológiájú chipgyár építését még 1,5-2 milliárd dollárból ki lehetett hozni. Bő 10 évvel később már 5 milliárd dolláros beruházást igényelt (volna) a szóban forgó, 14 nanométerhez tervezett korszerű üzem, a friss bejelentés pedig már ennél is sokkal többről szól, a már megvalósult befektetéssel együtt közel 9 milliárdba kerülhet majd a 7 nanométerre felkészített Fab 42. A rohamléptekben növekvő összegeket pedig vissza kell(ene) termelni, amire Mulloy nyilatkozatának idejében épp zuhanórepülést mutató, az Intel egyik főpillérét jelentő PC-piac nem biztosított kellő alapot. Kevesebb eladott számítógép kevesebb eladott x86-os processzort jelent, a vállalat nem tudta volna kihasználni az új gyár nyújtotta extra kapacitást, így a Fab 42 azóta csak porosodik.

A problémára megoldás lett volna a klasszikus bérgyártói szerep felvállalása, a TSMC-vel, a Samsunggal, és a GlobalFoundries-szel szembeszállva akár a közvetlen versenytársak számára is megnyitni a technológiákat, így termelve meg a következő fejlesztési lépcsők költségeit. Az Intel ezt végül nem lépte meg, a kihagyott ziccert pedig csak tetézte, hogy a processzorgyártó végül totális csődöt mondott okostelefonok és a tabletek piacán, amivel egy éves szinten nagyjából 2 milliárdos darabszámmal kecsegtető piactól esett el, jóformán teljesen. Ennek a vállalat számára igen kellemetlen hatása, hogy a gigászi piac évek óta a bérgyártókat (elsősorban a Samsungot és a TSMC-t), illetve a versenytársakat táplálja, amelyek így gyorsan versenyképes gyártástechnológiákat és termékeket építettek (és építhetnek) fel, potenciális fenyegetést jelentve az Intel (még) kényelmes piaci helyzetére.

A tendencia már most jól kivehető, miközben a Samsung és a TSMC 10 nanométeres technológiája már tömegtermelésben van, addig az Intel csak az év második felében juthat el erre a pontra. Bár a névleges csíkszélesség alapján nem összevethető a két nagy bérgyártó és az Intel technológiája (utóbbi szigorú(bb)an tartja magát a jelölés jelentéséhez), a Samsung és a TSMC 10 nanométere nagyobb tranzisztorsűrűséget kínál a processzorgyártónál jelenleg elérhető legfejlettebb, 14 nanométeres technológiájánál, amit a konkurens chiptervező cégek (AMD, Nvidia, Qualcomm, stb.) meglovagolhatnak, azok versenyképes termékei pedig végül nyomot hagyhatnak az Intel bevételén. Ezzel párhuzamosan presztízsveszteséget is szenved a cég, az Intel ugyanis a félvezetőipar történelmének kezdete óta a zsebében tudja a vezető gyártástechnológiai címet.

Krzanich kincstári optimizmusa ennek ellenére töretlen, az elnök-vezérigazgató tegnapi nyilatkozata szerint a Fab 42 a legfejlettebb technológiát szolgáltatja majd a tömegtermelés indulásakor, azaz 2020-2021 környékén. A dátum egybevág a vállalat tavaly bemutatott PAO stratégiájára alapozó spekulációval, amely szerint legkorábban 2020 végén, 2021 elején jelenhetnek meg az első 7 nanométeres Intel processzorok, aminek fényében kérdéses marad, hogy valóban a legfejlettebb gyártástechnológiának számít-e majd a processzorgyártó következő évtized elejére ígért megoldása.

A befutó szoros lehet, a nagy bérgyártók 2018-2019-re ígérik 7 nanométeres megoldásaikat, amelyek valószínűleg "csak" az Intel 10 nanométerénél lehetnek jobbak. A kérdést az 5 nanométer jelölésű fejlesztések pontos paraméterei takarják, amiből például a TSMC ugyanerre az időszakra ígér saját megoldását. A tajvani bérgyártó tavaly megerősítette, hogy 7 nanométer alatt már mindképpen alkalmazza az extrém ultraibolya fénnyel dolgozó levilágítási eljárást, miközben az Intel tovább csúsztatja a lehetőséget. Mark Bohr, az Intel gyártástechnológiai fejlesztésekért felelős vezetője augusztusban elmondta, hogy jelen állás szerint még 7 nanométeren sem alkalmazzák a EUV-t, ami a komplett gyártási folyamatra levetítve nem feltétlenül jelent előnyt.

Új elnök, új ígéretek

A sajtótájékoztatón Krzanich elmondta, hogy vállalata a kedvezőbb, üzletbarát szabályozásokra és adózási törvényekre reagált a bejelentéssel, ugyanakkor fentiek tükrében borítékolható, hogy a befektetésre előbb vagy utóbb mindenképpen sor került volna. Az Intel úgy döntött meglovagolja a közelmúltban kialakult politikai helyzetet és a számára kedvező reformokat, így a bejelentés már az új amerikai elnök, Donald Trump íróasztalánál történt.

Trump egyik sokat hangoztatott célkitűzése a munkahelyteremtés, amelybe a teljesen új befektetések mellett az amerikai vállalatok külföldi gyárainak hazaköltöztetése is szerepel. Az Intel jelenleg három másik országban, Kína mellett Izraelben és Írországban rendelkezik félvezetőüzemekkel, arról viszont Krzanich nem beszélt, hogy az új politikai irányzatnak lesz-e hatása a külföldi üzemekre, ami a fejlesztések befagyasztása mellett akár a gyárak leépítését is jelenthetné.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.