HWSW

A fintech-forradalom nyertesei: a felhasználók

Már most látszik, kik profitálnak majd leginkább a PSD2 2018-as bevezetéséből. Az eddig dermedt piacon hamarosan elképesztő verseny robban ki, az élelmesebbek már most rajthoz álltak.

A bankok és a startupok egyaránt gőzerővel készülnek a digitális pénzügyek világában közelgő paradigmaváltásra: a küszöbön lévő, 2018-ban élesedő PSD2 EU-s direktíva kíméletlenül legyalulja majd a jelenleg meglehetősen egyenlőtlen helyzetet kínáló piacot, amelyen a szereplők végre egyforma esélyekkel szállhatnak majd versenybe. A rendelet kötelezi majd az Unió bankjait, hogy biztosítsanak nyílt API-t amelyen keresztül a fejlesztők hozzáférhetnek az ügyfelek számlaadataihoz, és azokra építve nyújthatnak különböző szolgáltatásokat. Bár végre mindenki ugyanabból az adathalmazból dolgozhat, az már most látszik, hogy melyik lesz az a két csoport, amely a legnagyobbat kaszál majd szabályozásból - ezek egyikét pedig (végre) a felhasználók jelentik.

A másik szerencsés társaság a PISP-ek (Payment Initiation Service Providerek, vagy fizetéskezdeményezési szolgáltatók) csapata. Ezek nevükből is sejthetően olyan szolgáltatások, amelyekkel megkezdhetik a fizetési folyamatot a fizetési szolgáltatók (például bankok) felhasználói, akik az adott szolgálnál fizetési számlával rendelkeznek. Hasonló megoldásokat már korábban is láthattunk, ilyen volt például a holland iDeal, amely az online vásárlások során a vásárló és a kereskedő bankjai közötti hidat hozta létre. A cégnek és a hasonló kezdeményezéseknek azonban eddig maguknak kellett egyenként kicsikarniuk az együttműködést a pénzintézetekből, ami a technológiai trendeket legtöbbször enyhén szólva is komótosan követő bankoknál egyáltalán nem könnyű feladat, ráadásul még ha sikerül is megállapodásra jutni azokkal, az jellemzően nem mutat túl az adott ország határain.

A PSD2-vel ugyanakkor nem csak bankok által a felhasználói adatok és az azokra áhítozó szolgáltatások közé húzott falak omlanak le, de miután egy EU-s szabályozásról van szó, a hasonló kezdeményezéseknek eddig útját álló országhatárok is eltűnnek, a PISP-startupok egy lendülettel a teljes uniós piacra lecsaphatnak. Az előrejelzések szerint a cégek nem is teketóriáznak majd sokat, aminek az innovációra kényszerített bankok isszák majd meg a levét: egyes előrejelzések szerint 2020-ra a kereskedelmi fizetésekből származó bevételek mintegy 9 százaléka vándorol majd a fizetéskezdeményezési szolgáltatásokhoz a pénzintézetek markából. A bankok és a vásárlók közé beékelődő PISP-ek komoly bevételekhez juthatnak majd, ráadásul a felhasználókkal való interakció legnagyobb részét is elhalásszák a bankok elől.

Ezt persze a pénzintézetek nem hagyják majd, de legalábbis megpróbálnak küzdeni ellene, saját PISP megoldásaik létrehozásával - és itt jönnek képbe a PSD2 másik nagy nyertesei, a felhasználók. A megoldásból a vásárlók hatalmasat kaszálhatnak, hiszen szinte egy teljes új piac kezd majd versengeni a kegyeikért. A bankok kénytelenek lesznek a kényelmes lépésből az ügetést kihagyva egyből vágtába ugrani, és sokszor archaikus online rendszereiket és digitális szolgáltatásaikat a lehető leghamarabb felkészíteni a különböző fintech startupok ostromára, azokból ugyanis sokan már most harcra készen fenik lándzsáikat, a PSD2 2018-as rajtját várva.

A felhasználók persze nem csak az egyre kényelmesebb, a telefon ujjlenyomat-olvasójára bökve lerendezhető fizetésekkel gazdagodnak, a területnek az AISP-ek (Account Information Service Providerek, vagyis számlainformáció szolgáltatók) is fontos szereplői lesznek, még ha előreláthatólag nem is hasítanak ki akkora szeletet a fintech-tortából, mint a PISP-ek csapata. Az AISP-ek a felhasználók számlainformációira építve nyújtanak különböző szolgáltatásokat, amelyek segítségével az ügyfelek jobb rálátást kaphatnak pénzügyeikre, átlátható felületeken követhetik nyomon kiadásaikat és bevételeiket, sőt a szolgáltatóktól akár személyre szabott ajánlatokat is kaphatnak a számukra legmegfelelőbb megtakarítási konstrukciókról vagy befektetési lehetőségekről - utóbbi ajánlásokat az AISP megoldások is sikerrel kapitalizálhatják.

xA fentiek alapján látszólag a PSD2-n mindenki nyer, csak a bankok nem. Ez persze ebben a formában nem igaz, a bankok bár kétségtelenül megnövekedett IT-költségekkel számolhatnak, maguk is jól járhatnak az EU által kikényszerített innovációval. A pénzintézeteket ugyanis semmi nem akadályozza, hogy maguk is létrehozzák saját PISP és AISP megoldásaikat. Ezek az új direktíva által megkövetelt nyílt banki API-nak hála nem korlátozódnak az adott intézet saját számláira, egy adott bank által piacra dobott AISP termék egész bátran lehetővé teheti a konkurenseknél nyitott számlák adatainak begyűjtését is, egyetlen aggregált felületen. A bankok ugyanolyan eséllyel indulnak majd a területen, mint a világhódító fiatal startupok.

A kulcsszó tehát az "ugyanolyan", a PSD2 végre egyenlő esélyeket teremt majd a fintech-játszótéren. A 2018-as rajt ugyanakkor vészesen közeleg, a verseny legélelmesebb indulói pedig már rajthoz is álltak. Aki próbára tenné szerencséjét a piacon, jobb ha már most nekifog a terméke fejlesztésének - de még jobb ha azt már hónapokkal ezelőtt megtette - a bankok adatbányáinak megnyitásával ugyanis kőkemény fintech-aranylázra, azzal együtt pedig aranyásók seregeire számíthatunk.

Szerencsére nem kell 2018-ig várnunk, hogy a terület első úttörőinek tapasztalatait meghallgassuk, a fintech-piac jelene és jövője ugyanis a november 23-i HWSW mobile! konferencián [1] egy teljes szekciót kap, amelyben egy tucat előadó vesézi majd ki a PSD2-t és a szegmens egyéb fontos témáit. A rendezvényen idén összesen 80 szakértő áll majd színpadra és hét szekcióban veszi végig az év fintech, mobilos és IoT újdonságait. A részletes programért és a konferenciával kapcsolatos további információkért érdemes felkeresni a rendezvény weboldalát. [2]

A cikkben hivatkozott linkek:
[1] http://rendezveny.hwsw.hu/?ref=HWSW1
[2] http://rendezveny.hwsw.hu/?ref=HWSW1
A cikk adatai:
//www.hwsw.hu/hirek/56428/psd2-pisp-aisp-fintech-banki-api.html
Író: Hlács Ferenc (feradyr@gmail.com)
Dátum: 2016. november 17. 08:38
Rovat: eco@tech