Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Elképesztően jönnek a kínai szuperszámítógépek

Gálffy Csaba, 2016. november 15. 12:11
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A Tianhe-2 erődemonstrációja és a Sunway TaihuLight zavarba ejtően hatékony technológiája után most a harmadik fázisba lépett a kínai szuperszámítógépes stratégia, rendszerek százait állították üzembe.

Kína két szuperszámítógépe vezeti továbbra is a Top 500-as listát - jelentette be a listát karbantartó független szervezet a jelenleg zajló Supercomputing Conference-en. A félévente frissülő lista eleje kevés meglepetést hozott, a teljes listát szemlélve azonban megdöbbentő a kínai rendszerek előretörése.

A listát tehát továbbra is a kínai Sunway TaihuLight vezeti 93 petaflops teljesítménnyel, ezt a szintén kínai Tianhe-2 követi, 34 petaflops-szal. A dobogóra még az amerikai Titan fér fel, "szerény" 17,6 petaflops mért eredménnyel. A top 10-ben van már némi változás, két új rendszer érkezett, a Berkeley Lab-nál üzembe helyezett Cray-féle Cori az ötödik helyet szerezte meg (14 petaflops), a Fujitsu új Oakforest-PACS gépe pedig a hatodik lett (13,5 petaflops). Mindkét újdonság az Intel Knights Landing generációs Xeon Phi gyorsítóit használja, az Oakforest-PACS érdekessége, hogy ezek végzik az általános számításokat is, hagyományos CPU nem került a gépbe. Frissítést kapott még a nyolcadik helyen álló (és a leggyorsabb európai rendszernek számító) svájci Piz Daint, az Nvidia Tesla P100-as lapkákkal nagyot, mintegy 3 petaflops-szal 9,8 petaflops-ra gyorsult a gép.

Oakforest-PACS - Intel Xeon Phi és Intel Omni-Path - sima Intel Xeonviszont nincs benne.

A frissítéssel a Piz Daint a második leghatékonyabb szuperszámítógép lett a listán, a koronát viszont az Nvidia saját fejlesztésű DGX SATURNV rendszere szerezte meg, ez szintén a P100-as lapkáknak köszönheti rendkívül magas hatékonyságát. A DGX SATURNV egyébként az Nvidia házon belül összerakott DGX-1 egységeit fürtözi és 3,3 petaflops teljesítményt ér el. Ezzel hatékonysága 9,46 gigaflops/watt (a Piz Daint mutatója 7.45), a szakértők szerint az első exascale (exaflops nagyságrendű) gépek nagyjából 50 gigaflops/watt mutatónál lesznek életképesek.

Gyorsulunk, de nem gyorsítókkal

A teljes lista egészen szépen gyorsult az elmúlt évben, a petaflops fölé jutó rendszerek száma immár 117 (tavaly 81 volt), az összteljesítmény pedig 672 petaflops, ami 60 százalékos növekedés egy év alatt. Ez értelemszerűen a lista alsó korlátját is megemelte, a tavaly a legutolsó gép teljesítménye még 206 teraflops volt, idén ez 349 teraflopsra nőtt.

Visszaesett a gyorsítók aránya (forrás: Nextplatform.com)

Megfordulni látszik viszont a "manycore" gyorsítók előretörése. Míg tavaly már 100 fölé jutott a valamilyen akcelerátort használó rendszerek száma, ez most 96-ra esett vissza, ebből 60-at adnak az Nvidia GPGPU-i, 21-et a koprocesszorként használt Xeon Phi-k és egy-egy gép használ AMD FirePro lapkákat illetve PEZY gyorsítókat. Ezeken felül tíz további gép van, amely szintén Xeon Phi-t dolgoztat, azonban nem koprocesszorként, hanem elsődleges CPU-ként (ezt az x86-os magok lehetővé teszik) - ez újdonságnak számít a Top 500 történetében.

A CPU-szállítók részesedése még tovább dőlt az Intel felé, amely már 92 százalék fölé jutott, az IBM Power mindössze 22 rendszerben dolgozik, az AMD pedig már csak 7 szuperszámítógépben maradt benne. Az interconnectek oldalán feltörőben az Intel, az Omni-Path technológia a nyáron jelent meg 8 rendszerrel, ez mára 28-ra nőtt. A toronymagas vezető a gigabites Ethernet (206 rendszer), ezt követi az InfiniBand (187 rendszer).

Kína vs Amerika

Érdekes megfigyelni, hogy Kína hogyan erősödött meg a listán - egy évvel ezelőtt az Egyesült Államoknak még 200 rendszere volt a Top 500-as listán, Kínának pedig 108, mára kiegyenlítődött a küzdelem, a két szuperhatalom 171-171 szuperszámítógéppel szerepel most. Ráadásul nem csak számra, hanem teljesítményre is kiegyenlített Kína, az aggregált, Linpack alatt mért számítási kapacitást tekintve a lista összteljesítményének 33,3 százaléka van a távol-keleti országban, míg 33,9 van Amerikában.

A kínai lendület nagyon érdekes fejlemény, a Tianhe-2-t ugyanis a szakértők nem sokra tartották - a rendszer ugyanis igazi presztízsberuházásnak számít, amelynek gyakorlati haszna, tudományos értéke csekély, alacsony hatékonysága és magas fenntartási költségei miatt pedig jobbára messze kapacitás alatt üzemelt. Emiatt a nyugati sajtó nem is vette túl komolyan a Tianhe-2-t, amely egyébként is szinte kizárólag amerikai technológiára épült, Intel Xeon és Xeon Phi chipeket kombinált.

Kína azonban véresen komolyan veszi a szuperszámítógépek területét, az első (fogatlan) erődemonstráció után ugyanis nyáron a Sunway TaihuLight formájában lehengerlőt mutatott (erről részletesebben itt írtunk). Az új zászlóshajó ugyanis nem csak elképesztően gyors (rátriplázott az addigi első helyezettre), de ragyogó energiahatékonysággal is rendelkezik. A most közzétett lista pedig azt mutatja, hogy még ebben sem merült ki a kínai koffer, jutott pénz a "long tailre", vagyis további szuperszámítógépek százaira is, ez így együtt már nagyon komoly versenyzővé teszi az országot ezen a területen. És hogy mennyire kétszereplős ma ez a terület, azt jól illusztrálja, hogy az Európai Unió országai, Japán (és az összes többi) együtt rendelkezik akkora számítási kapacitással, mint a két nagy külön-külön.