Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Hiányzik az online viselkedéskultúra

Habók Lilla, 2016. október 07. 09:30
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az internetes normák hiányából és az anonimitásból is következhet az online erőszak - ezt a témakört járja körül a Spektrum új sorozatának, az Erőszakos embernek a negyedik része, melynek kapcsán szakértők beszélgettek a témáról a bemutatón.

Még nem alakultak ki az interneten olyan egységesen elfogadott viselkedési normák, amelyeket a felhasználók követni tudnának - jegyezte meg Tari Annamária, a Spektrum új saját gyártású sorozatához, az Erőszakos emberhez kapcsolódó kerekasztal beszélgetésen. A jelenséget a pszichológiában vezetetlen heterogén állapotnak nevezik, és részben ebből következik az online erőszakos viselkedés, a zaklatás vagy az illetlenség. Ezzel szemben a hagyományos környezetben egy csoportba belépve a tagok önkéntelenül is elkezdik követni a viselkedéskultúrát - csak az internet "nagy csoportjában" még nincsenek meg ezek a kijelölt határok.

Az online felületen elkezd oldódni az önkontroll, a személyek sokkal impulzívabban vagyis hirtelen és meggondolatlanul reagálnak az őket érő ingerekre. Egy olyan projektív felületnek érzik az internetet a felhasználók, ahol végre megnyilvánulhatnak, bármit megtehetnek, ami vonzó számukra és a hétköznapi életükben nem lenne erre lehetőségük - úgy tűnik, a netikett vagy a fórum szabályok kevesek ennek a megakadályozásához, szabályozásához. Mindebből az következik, hogy nagy különbség lehet a személyek offline és online viselkedése között, ami másoknak rossz érzést vagy kárt okozó tevékenységekben is megnyilvánulhat, ennek egyik formája a gyakran fiatalokkal összefüggésbe hozott cyberbulling és cyberstalking.

"A cyberbulling, vagy másképpen online zaklatás, abban különbözik a hagyományostól, hogy míg az utóbbi konkrét élettérre korlátozódik - például egy iskolaudvarra vagy munkahelyre, ahonnan el lehet menekülni - az utóbbi mindig velünk van" - ütköztette a két helyzetet Heidi Vandebosch pszichológus. Az online zaklatások vizsgálatával foglalkozó szakértő azt is hozzátette, hogy ez a típusú bántalmazás "az egész világ előtt zajlik", ami még nyomasztóbbá teszi a helyzetet az áldozatok számára - több olyan esetről lehetett már hallani, ami a tinédzserek öngyilkosságához vezetett. Korábban írtunk már a Twitter tehetetlenségéről is a trollokkal szemben, mivel a szolgáltatással túl könnyen lehet zaklató üzenetet küldeni bárki számára. Az érzelmi bántalmazás mellett a Spektrum sorozatának negyedik része az internetes erőszak másik típusával, a kiberbűnözéssel is fog foglalkozni.

Az adatokat nem lehet már megvédeni?

Mivel az interneten megőrizhető az anonimitás, ezért Keleti Arthur kiberbiztonsági szakértő eleinte azt hitte, hogy senki nem fog rajta hazudni - vallotta be naiv gondolatát a kerekasztal beszélgetésen. Ennek pont az ellentéte igazolódott be, vagyis a bűnözők meg tudják tenni kibertérben, amit más körülmények közt nehezebb lenne, mivel az internet olcsó és lehetővé teszi a névtelen használatot. A modern korban az erőszak jelentős része ezért az online térbe tevődött át - bár ahogy Tarján Péter biztonságpolitikai szakértő hozzátette, kezdenek visszatérni a régi módszerek, az email és a telefon helyett a képeslap vagy a (nyomot kevésbé hagyó) személyes beszélgetés - a bűnözök jelentős részének a székhelye az internet.

"A darkneten, azaz a sötét interneten ma már nagyobb forgalom zajlik, mint az internet látható csatornáin – a bűnözők itt teljes anonimitásban vásárolhatnak fegyvereket, drogokat, jelszavakat, hozzáféréseket. Az informatikai támadások 400 milliárd dolláros kárt okoznak a világnak, többet, mint a drogkereskedelem." - foglalja össze a helyzetet Keleti. A számadat a brit biztosító, a Lloyd's 2015-ös becslése, mellyel természetesen azt üzente a cégeknek, hogy érdemes nagyobb összeget a biztosításra fordítani. Ennél még nagyobb problémaként jelezte akkoriban a World Economic Forum (WEF) Global Risks jelentése, hogy a kibertámadások nagy részét fel sem fedezik a cégek vagy éppen eltitkolják, mert nem szeretnének a megítélésükön rontani.

A támadások az adatmennyiséggel együtt fognak nőni, 2020-ban a neten több tíz milliárd eszköz 44 zettabyte-nyi információt fog megosztani egymással az IDC 2014-es előrejelzése szerint. Ezzel párhuzamosan olyan mértékben nő a kormányok és a vállalatok által tárolt érzékeny adatok mennyisége, hogy nem lesznek képesek megóvni ezeket. A Gartner előrejelzése alapján négy év múlva már a bizalmas információk 75 százalékát fogja érinteni ez a probléma, ezért az intézmények csak a legfontosabb adatok megvédésére fognak koncentrálni, míg a többi nyilvános megosztásával a transzparencia növelésére törekednek - legalábbis az elemző cég szerint.

Súlyos problémának tartja továbbá a kiberbiztonsági szakértő, hogy azt sem lehet tudni, mit kell tenni egy támadás esetén: "Tudjuk kit kell hívni, ha az úton valaki összeesik de nem tudjuk kit kell hívni, ha kibertámadás történik". Szinte lenyomozhatatlan, hogy honnan jön a támadás, a szakemberek különböző jelekből próbálnak erre következtetni, azonban sem ők, sem a magánemberek számára nincsenek egyelőre receptek, hogy mit kell tenni kibertámadáskor.

A hétköznapi emberek eltolják maguktól ezeket a veszélyeket, mert egyrészt nem látják ahogy történik, másrészt azt állítják, hogy nincsenek titkaik. Ez a hozzáállás tükröződik, mikor a felhasználók arra hivatkozva adnak meg gyenge jelszavakat, hogy az ő életük "úgysem érdekel senkit". Márpedig titkai mindenkinek vannak és nincsenek teljesen értéktelen információk, ezért a kiberbűnözés nem csak a katonaság vagy az állam problémája, hanem mindenkié.