A felnőttek 62 százaléka szokott videójátékozni

Az online videójátékok és a hazai eSport piac 2016 nyári és őszi eNET-es vizsgálatának adataiba engedett bepillantást Pintér Róbert az Internet Hungary-n elhangzott előadásában. A piacot nem csak online kérdőívvel mérték fel a kutatók a 18 évnél idősebb internetezők körében, hanem mélyinterjúkkal is megalapozták a vizsgálatot, továbbá esportolók bevonásával online kvalitatív kutatást is végeztek - a felmérés még most sem ért véget, újabb kérdőív készül az esportolók és a játékosok számára.

Az internetezők 92 százaléka szokott játszani valamilyen formában a kérdőíves felmérés szerint, 75 százalék vesz elő időnként hagyományos játékokat, míg 62 százalék játszik videójátékokkal, vagyis Magyarországon minimum 3,2 millió főről beszélhetünk. Leginkább a 30-39 év közötti korosztályra jellemző a videójáték - legalábbis a 18 év feletti internetezők közül. A férfiak 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szokott játszani, de a nők sincsenek különösebben lemaradva, 58 százalékuk játszik.

A motivációt 79 százalékban a szórakozás jelenti, de a kitöltők 44 százaléka unaloműzés miatt is megnyitja a programot és 35 százalékuk kifejezetten a társasági élményt keresi. Azok közül, akik nem játszanak, 48 százalék inkább a hagyományos játékokat preferálja, 26 százalék nem rendelkezik megfelelő eszközzel és 25 százaléknál megint csak a társasági élmény kerül előtérbe, de ők inkább a "valóságban" szeretnek a barátaikkal játszani.

Negatív véleményben nincs hiány azok között, akik nem szoktak játszani, legtöbben (61 százalék) azt kifogásolják, hogy a videójátékokkal játszók keveset mozognak. Felmerült még kritikaként a kitöltők 30-35 százalékánál az is, hogy rontja a tanulmányi eredményeket, a videójátékok agresszívek, időpocsékolóak és hogy többségében 18 év alatti gyerekek játszanak velük - bár ez utóbbi sztereotípiának lehet alapja, a kérdőív kitöltők válaszai alapján a játékosok kétharmada megszerezte az első élményeit már 18 éves kora előtt. Jellemzően először 1986-2000 között találkoztak videójátékokkal, és ők azóta is hódolnak a hobbinak.

Egynél több típusú játékot szokott űzni a játékosok négyötöde, egyénenként átlagosan csaknem négyféle típus a jellemző. Természetesen minél többféle játékkal játszanak, annál inkább megnő a videójátékra fordított idő. A legnépszerűbb a kártyajáték 45 százalékkal, dobogós helyet ért még el a stratégiai játék (38 százalék) és a szójáték (35 százalék), ezeket kicsivel lemaradva a kirakós és az akció követi a sorban. Az öt legnépszerűbb játék a válaszok alapján a Pasziánsz, a Mahjong, a CandyCrush, a Szókereső és a FIFA.

A legelterjedtebb forma a mobil, a kérdőív kitöltői közül a játékosok 77 százaléka rendelkezik okostelefonnal és 56 százalékuk szokta játékra is használni. Hasonló arányt mutat a laptopok és az asztali gépek száma, nagyjából 60-60 százalék rendelkezik eszközzel és nagyjából 40 százalékuk játszik rajta. Tablettel már csak 34 százalék rendelkezik és 18 százalék használja játékra.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Pénzt költeni játékra a felhasználók 53 százaléka egyáltalán nem szokott, további 24 százalék maximum 5 ezer forintot, 18 százalék pedig 5-15 ezer forintot. Az ennél többet a játékra fordítók aránya tehát mindössze 5 százalék. Egy évben a videójáték-vásárlásra fordított költség minimum 12 milliárd forint, az átlagos költés fejenként pedig nincs egészen 4 ezer forint egy évben.

Az eSport egy speciális részét képezte az eNET kutatásának, a felnőtt internetezők 25 százaléka hallott már arról, hogy létezik ilyen, viszont mindössze 3 százalék szokott eSportban népszerű játékkal játszani, 1 százalék járt már ilyen rendezvényen és 1 százalék játszik versenyszerűen. A felmérés szerint a sportág hazai bázisa 200 ezer fő jelenleg, ennyien játszanak ma eSportot Magyarországon.