Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
React Native, Kotlin, Flutter, Flux, WebAssembly, Java, Android... + app security. Nettó 20 óra fejlesztői tartalom, HWSW mobile!, november 29-30!

Katasztrofális szerzői jogi reformot javasol az Európai Bizottság

Hlács Ferenc, 2016. szeptember 15. 13:16

Az online cégekre hárítaná a jogsértő tartalmak szűrését és újra megpróbálkozna azzal a két éve már csúfos kudarcot vallott módszerrel az Európai Bizottság, amely keretei között a kiadók jogdíjat fizettethetnének, ha tartalmaikat harmadik felek "használják".

hirdetés

Radikális változásokat hozhat az Európai Bizottság frissen bejelentett szerzői jogi reformja. A tervezet több szervezet, különösen az online cégek körében váltott ki erős nemtetszést, miután az a jogvédett tartalmak szűrését teljes mértékben az online felületeket működtető vállalatokra hárítaná át, mindezek mellett olyan javaslatokat is tartalmaz, amelyek már több európai országban kudarcot vallottak - más, régóta szabályozásra váró területeket ugyanakkor figyelmen kívül hagy. Az ügyben többek között a Google, a Mozilla és az Open Rights Group is hangot adott elégedetlenségének.

Az kétségtelen EU-s szerzői jogi szabályozások átfogó frissítése már igencsak időszerű, hiszen arra az elmúlt 15 évben nem volt példa - pedig az online világ mára köszönőviszonyban sincs a 2001-es állapotokkal. Sokak szerint ugyanakkor a most felvázolt előterjesztés nem sokat javít a területen uralkodó állapotokon, sőt ha lehet azokat még tovább rontja. A tervezet egyik leghangosabban kritizált pontja az online közzétett, szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak védelmére vonatkozik: a javaslat szerint a jövőben minden tartalmat, legyen az zenei, videós, írott vagy képi, az azoknak megjelenési felületet biztosító, különböző online szolgáltatásoknak kellene szűrniük.

Vállalhatatlan teher kerül az online szolgáltatásokra?

Az elképzelés ellen mások mellett a Google is kikelt, a keresőóriás globális irányelvekért felelős alelnöke, Caroline Atkinson blogposztban kritizálta azt, mondván, ha egy hasonló szabályozás érvénybe lépne, lényegében bármilyen, az internetre feltöltött tartalmat "ügyvédeknek kellene jóváhagyni". Az egész biztos, hogy a lépés hatalmas terhet róna az online cégekre, amelyeknek a kívülről érkező eltávolítási kérelmek híján elképesztő mennyiségű tartalmat kellene ellenőrizniük. A YouTube-ra például percenként 300 órányi videót töltenek fel a felhasználók - igaz a Google tulajdonában lévő videómegosztó Content ID megoldásával már igyekszik automatizálni a jogsértő videók szűrését, ugyanakkor még ez a Forbes szerint több mint 60 millió dollárért fejlesztett technológia sem tökéletes.

A tervezettel lényegében az online cégek válnának kapuőrökké - ezt pedig az online platformokat képviselő EDiMA európai kereskedelmi szövetség is erősen kifogásolja, mondván, az előterjesztés semmilyen törekvést nem mutat, hogy a 2016-os "digitális kor" igényeinek megfeleljen, ehelyett a kiadók és a zenei szektor minél hatékonyabb lobbitevékenységének ágyaz meg.

Ismét porondon a garantált kudarc

Szintén erősen negatív visszhangot kapott a már több országban kipróbált törvényjavaslat, amely jogdíj fizetését írná elő a különböző online tartalmak harmadik felek által történő "használata" után - azok publikálását követően mintegy 20 éven keresztül. Hogy pontosan mi tartozik a "használat" kategóriájába, a tervezet nem részletezi, a kiadóknak így a törvény esetleges életbe lépésével nem kellene visszafogniuk magukat, a legkisebb említés után is tarthatnák a markukat a jogdíjakért.

Ez a konstrukció korántsem új keletű, azt már Németország és Spanyolország is kipróbálta, a kezdeményezés pedig mindkét esetben csúfos kudarccal végződött: a döntés értelmében a Google is kénytelen lett volna tetemes összeget kifizetni a hírkeresőjében megjelenített találatok után, a cég azonban nem vállalta a jelentős plusz költséget, helyette bejelentette kivonulását a piacról. Ezzel a helyi kiadók sokkal rosszabbul jártak, mint ha maradtak volna a korábbi szabályzásnál. Németországban a kétségbeesett kiadók ezt ingyen biztosított engedélyekkel kerülték ki, erre azonban a spanyoloknál nem volt lehetőség, ott a Google bezárta a boltot, a kiadók a látogatószáma jelentősen vissza is esett.

Miután a közelmúltban gyors egymásutánban két példát is láthattunk rá, hogy a fenti konstrukció nem működik, egészen meglepő, hogy az az EB reformjavaslatában köszön vissza - nem nehéz belátni, hogy egy hasonló, de EU-s szintű intézkedés szinte biztosan katasztrofális következményekkel járna. Elég csak a Google példáját nézni, egyértelmű, hogy a cég nem állna be egy hasonló rendelkezés mögé, amelyben a linkekért és kiragadott tartalomrészletekért egyenként fizetnie kellene. Extrém esetben Spanyolország esete ismétlődhetne meg, csak épp nagyban, és a vállalat Google News szolgáltatását akár az egész EU-ban leállíthatná, aminek elsősorban a láthatóságukat a hasonló megoldásokra alapozó, kicsi és közepes oldalak innák meg a levét. A kis szereplők ilyen "kiiktatásával" Denelle Dixon-Thayer, a Mozilla képviselője szerint az információ szabad online áramlása is veszélybe kerülne.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
React Native, Kotlin, Flutter, Flux, WebAssembly, Java, Android... + app security. November 29-30!