A kkv-k körében is terjednek a felhős szolgáltatások
Az Ipsos MORI felmérése szerint a magyar kkv-k fele nevezett már be valamilyen felhős termékre.
"Derűlátóbbak" azok a hazai kis- és középvállalkozások, melyek aktívan élnek a modern informatikai lehetőségek előnyeivel – állítja az Ipsos MORI friss kutatása. A piackutató cég a felmérést itthon 300 munkavállaló és 30 üzleti döntéshozó körében végezte el – reprezentatívnak nem minősíthető, de egy hozzávetőleges pillanatképet nyújt a helyzetről.
A felmérés központi kérdéseként a kutatók először arra keresték a választ, hogy a mely vállalkozások tartják magukat "előrehaladottnak" a digitális átalakulás útján, majd ezek visszajelzéseit állították szembe a "főként papíron dolgozó" cégekével (sajnos azt nem tudjuk, ezek aránya hogy alakult). Mindenesetre a "digitálisabb" cégek – nem meglepő módon – inkább gondolják úgy, hogy az IT eszközök széles körű használata pozitív hatással van a működésükre, mint a "maradiak".
Az előbbiek 67 százaléka szerint a jobb műszaki körülmények miatt növekedtek az eladásai, de a főként papíralapú vállalkozások is úgy látják, a technológiai fejlesztése hozzájárul a forgalom növekedéséhez (54 százalék), és az IT-eszközöket intenzíven használó cégek 76 százaléka szerint növekedtek az innovációs készségei, míg a másik táborban 58 százalék látja hajtóerőnek ezt a tényezőt. A "digitális átállást már végrehajtott" hazai kisvállalkozások 43 százaléka készül új termék vagy szolgáltatás bevezetésére, míg ez az arány a zömmel hagyományos eszközökkel dolgozó cégeknél csak 22 százalékos.
Az Ipsos szerint a "valamilyen technológiai eszközt használó" magyar kkv-k 57 százaléka támogatja a saját eszközök irodai használatát – 2014-ben ez az arány még csak 38 százalék volt. A mikrovállalkozások ezt az átlagosnál jobban preferálják (hiszen nem kell értéküket gyorsan elvesztő eszközökbe fektetniük), körükben 67 százalékos az arány, szemben a középvállalkozások 51 százalékával. A felhőalapú szolgáltatások népszerűsége is emelkedett az elmúlt években, a 2014-es 40 százalékos szintről mostanra 54 százalékra.
Az eredmények ismertetése mellé szervezett beszélgetésen Vass Gábor, a Microsoft Magyarország vállalati és partnerkapcsolati üzletágának igazgatója elmondta, hogy a vállalat a kkv kategóriába lényegében műszaki, és nem humánerőforrás-alapokon sorolja a cégeket: a sáv a jellemző 10-250, de nem az alkalmazottak, hanem a PC-k számát jelöli. Dr. Bőgel György, a CEU professzora hozzátette, az is egyre inkább felmerül kérdésként, hogy ha a munkavállalók létszáma alapján ítélünk, azt érdemes-e nézni, hogy hányan dolgoznak saját állományban, mekkora az a létszám, amit a cég ténylegesen megmozgat (külsősökkel, eseti megbízásokkal). Az utóbbi szervezeti formának olyan igényei vannak, melyeket hatékonyan csak a modern informatikai megoldásokkal lehet hatékonyan kiszolgálni, így az ilyen típusú szervezetek gyorsítják az új technológiák adaptációját.
Bőgel kiemelte, hogy a magyarországi kkv-k jelentős részének a mai napig honlapja sincs, és ez ugyan alapvetően nem egyértelműen negatívum (hiszen egy kis falu boltjának nem is nagyon van erre szüksége), de azt jól mutatja, az átállásban egy ilyen kis országon belül is mekkora a szórás. Hozzátette, hogy "az idő nekünk dolgozik", azaz a munkavállalói generációváltással párhuzamosan az informatikai rendszerek modernizációja is együtt jár, hiszen a mostani huszon- és harmincévesek viszik magukkal a céges szervezetekbe azokat az élményeket, meglátásokat és elvárásokat, melyekkel az idősebbek többsége nem egyszerűen nem rendelkezik.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
Kérdésünkre, hogy a Microsoftot mennyire érinti a kkv-piacon az, hogy a felhőhöz még mindig sok negatív előítélet társul, és úgy általában a fogalom elcsépeltsége, rossz képzettársítása (ehhez kapcsolódóan korábbi cikkünket ajánlanánk kiindulásnak), azt válaszolta, ezek leküzdése továbbra is okoz nehézségeket. Vass szerint ők vállalati környezetben (!) úgy próbálják megkülönböztetni a "valódi" felhős szolgáltatásokat például a közösségi oldalaktól, ingyenes levelezőktől stb., hogy azok alatt a szerződéses keretek között, garanciákkal (például SLA) vállalt szolgáltatásokat értik, amelyek maximálisan megfelelnek a helyi jogi környezetnek, a kötelező minőségbiztosítási szabványoknak.
Vass azt is elmondta, hogy tapasztalata szerint a "mint szolgáltatás" modellel szembeni ellenállást hajtja az is, hogy nagyon sok kkv-vezető nem teljes bekerülési költségben (TCO) gondolkozik – miközben az új üzleti modell előnyeit anyagi oldalról itt lehet a legjobban realizálni.