Mobilfizetés: a verseny vesztesei eddig a felhasználók

Az elmúlt két-három évben óriásit robbant a mobilfizetés: egy sor nagyvállalat és tengernyi startup állt elő saját megoldásaival, amelyek a pénztárcák száműzését ígérték, ezt az ígéretet azonban egyelőre senkinek nem sikerült beváltani. A terület nem valamilyen új, megváltást hozó technológia megjelenésére vár, a műszaki feltételek már hosszú évek óta adottak - még ha nincs is teljes egyetértés a célra legalkalmasabb megoldás kapcsán. De akkor mi tartja vissza a mobilfizetés elterjedését? Éppen az iparág szereplői.

A mobilos fizetés (és úgy általában a fizetési ipar) elképesztően komplex terület. Rengeteg szereplője van a telefongyártóktól a bankokon és kártyakibocsátókon illetve a mobilszolgáltatókon át, egészen a kereskedőkig, illetve a felhasználóig. A tülekedés érthető: míg a hagyományos kártyás fizetésen megtörhetetlen dominanciával rendelkezik a Visa és a MasterCard (illetve néhány kisebb, de hasonlóan régi szereplő), a mobilfizetés szűz terület, olyan új torta, amelynek felosztása éppen most, a szemünk előtt zajlik. Az egymással folytatott küzdelemben azonban mindenkinek nehéz előrejutni - a sokszereplős vállalati usztavkában pedig a fenti sor végén ballagó felhasználók járnak a legrosszabbul.

A különböző szereplők motivációja egészen eltérő. Míg a kártyakibocsátók szeretnék dominanciájukat kiterjeszteni erre az új területre, a kereskedők célja a fájdalmasan magas tranzakciós illetékek letörése. A gyártók és a mobilszolgáltatók érve, hogy az eszköz illetve a hálózat elengedhetetlen a tranzakcióban, erre hivatkozva szeretnének egy szeletet ebből az illetékből, a felhasználók pedig a jelenleginél modernebb, kényelmesebb, biztonságosabb és gyorsabb megoldást szeretnének.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

A kereskedők törekvésére jó példa az Egyesült Államokban az MCX (Merchants Customer Exchange), azaz több áruházlánc, köztük a 7-Eleven és K-Mart összefogásával született szervezet, illetve annak saját mobilfizetési megoldása a CurrentC. Ezzel a vállalatok elviekben saját hatáskörben képesek megkerülni a bankkártyahasználatért felszámolt díjakat, így több marad a cégek zsebében. A gyakorlatban azonban ez csak a fragmentációt hozta, az app egyáltalán nem lett népszerű a vásárlók körében, így nem sok előnyt biztosít az érintett kereskedőknek, azok ugyanakkor még így is elzárkóznak a külső fizetési megoldásoktól.

Ha van közös ellenség, van összefogás is

A területen ugyanakkor az iparági összefogás sem példátlan, igaz, ezek a kezdeményezések meglehetősen egyoldalúak, jellemzően a "közös ellenség" ellen sorakoznak fel. Erre szintén amerikai példa a Verizon, AT&T és a T-Mobile által közösen létrehozott Isis, majd a terrorszervezet felemelkedése után Softcard néven futó mobilfizetési rendszer, amely a szárnyait bontogató Google Wallet ellen indult harcba. A csatát a Verizon annyira komolyan vette, hogy a forgalmazott androidos készülékein egyszerűen letiltotta a Google mobiltárcáinak telepítését. A Softcard azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, egy évvel ezelőtt leállt, helyét pedig ironikus módon a Google Wallet váltotta fel, mint előre telepített mobiltárca a szolgáltatók eszközein.

Mobilszolgáltatói összeborulásért ugyanakkor nem kell a tengerentúlra menni, Magyarországon is volt példa hasonlóra a MobilTárca Szövetség kezdeményezése kapcsán. A programba mindhárom nagy mobilszolgáltató becsatlakozott - mára azonban csak a Telekom és a Vodafone ügyfeleinek maradt lehetősége igénybe venni a szolgáltatást. Bár használatát tekintve az olyan "nagyokhoz" hasonló elképzelésről van szó, mint az Apple Pay vagy Android Pay, azaz a felhasználók NFC segítségével fizethetnek telefonjukkal az üzletekben, csatlakozni a szolgáltatáshoz már nem ilyen egyszerű. Az alkalmazás letöltésén túl ugyanis, akárcsak a Softcard estében, egy speciális SIM kártyára is szükség van a MobilTárca használatához. Persze a technológiai újításokat hagyományosan erős lemaradásban követő kereskedelmi bankok is nagyban hozzájárultak a mobilfizetés terjedésének visszafogásához, a MobilTárca például csak az OTP ügyfelei számára érhető el, más pénzintézetek inkább a kivárás mellett döntöttek.

Ez általános hozzáállás a bankok részéről, a komótos intézetek megvárják, míg egy új technológia kiforrottá válik és azután állnak be a domináns szereplő mögé. Jóllehet az már bátran kijelenthető, hogy az érintés nélküli, NFC-s irányvonal nyerte meg magának a bolti fizetést (proximity payment), a biztonsági megoldások terén még nincs teljes egyetértés. Az Apple például a fizetéshez szükséges adatok biztonságos tárolására szolgáló Secure Elementet (SE) készülékein tárolja, míg a Google tavaly debütált Android Pay szolgáltatása a telefonon tárolt SE helyett, elődjéhez a Google Wallethez hasonlóan a felhős Host Card Emulationra (HCE) támaszkodik. Harmadikként pedig ott vannak az említett, dedikált SIM-es megoldások, amelyek a chipkártyán tárolják az adatokat. A két nagy platform mögött álló cég ugyanakkor más területen már közös hangra talált, mindkettő tokenizációval juttatja a kártyaadatokat a kereskedőtől a bankhoz - látszik a fény az alagút végén.

A piacnak egyébként az Apple 2014-es belépése adott jókora lökést: a cupertinói céget rengetegen trenddiktátorként tartják számon, annak megjelenése a mobilfizetés területén a banki szektor több szereplőjét is meggyőzte a benne rejlő potenciálról. Persze az Apple sem növekszik egyik napról a másikra, évekbe telhet, míg a cég fizetési megoldása Európában is hivatalosan, széles körben elfogadottá válik. A folyamatot az Andorid Pay térnyerése tovább katalizálhatja (az Egyesült Királyságban nemrég jelentették be a rendszert).

Már látszik az fény az alagút végén

A piacon zajló csetepaté ellenére nem kétséges, hogy a fizetés jövőjét az okostelefonok (és az azok kiterjesztéseként viselkedő okosórák) jelentik, még ha a jelenlegi helyzet alapján a győzteseket egy hosszan elhúzódó csata is válogatja majd ki. Igaz még hosszú évekbe telhet mire általánossá válik valamelyik - netán több - megoldás, az út vége már most egészen jól kivehető: a bolti érintés nélküli fizetéseket szinte biztosan a Google és az Apple tarolja majd le, a két legnagyobb okostelefonos paltform tulajdonosaként. Hiába van a Samsung saját fizetési megoldása, a telefonjain a Google kötelezővé teszi az Android Pay előre telepítését is rendszerével, ahogy azt Chrome-mal, Gmaillel és más Google-appokkal is tette. Ráadásul míg a Samsung Pay csak a cég prémium eszközein érhető el (jelenleg legalábbis), Google megoldása az olcsó Samsung telefonokon is gond nélkül jelen lehet - de hasonló a helyzet az LG háza körül is. A platformtulajdonosok tehát ezt a győzelmet lényegében már most bezsebelhetik.

A távoli, webshopos fizetések területe ugyanakkor még ingoványos, nem dőlt el egyértelműen, ki viszi el ezt a piacot - itt esetleg még a kisebb startupok is labdába rúghatnak, legalábbis egy ideig. Ha ugyanis Google-Apple megvetik a lábukat a bolti fizetés terén, és az online üzletekben is egytől egyig ott lesznek, a legtöbben valószínűleg ezen a téren sem használnak majd különálló megoldást. A peer-to-peer pénzküldés esetében is látszik egy hasonló jövőkép: a szükséges szabadalmak már adottak az óriások fegyvertárában, és bár a következő pár évben még elképzelhető, hogy a kisebb szereplőknek is megéri a piacra lépni, később egész biztosan a peremterületekre szorulnak.

Akad még egy szereplő, akiről a mobilfizetés kapcsán hajlamos az ember megfeledkezni, mégpedig a PayPal. A peer-to-peer online pénzküldést jelenleg uraló vállalat nem kínál az Apple Pay-nek vagy Andorid Pay-nek közvetlen versenytársat jelentő szolgáltatást, érdemes rá odafigyelni. A cég az elmúlt években komoly bevásárlókörúton járt, amelynek során többek között a Braintree fizetésfeldolgozó, illetve az ugyancsak a felhasználók közötti pénzküldést célzó Venmo is a birtokába került, akárcsak a Paydiant - utóbbi mobiltárca dolgozik többek között a fentebb említett CurrentC mögött is. Az Apple és a Google is érdekes kihívóra akadna, ha a PayPal egyszer csak úgy döntene, maga is hasonló mobilfizetési szolgáltatást indít, egy ilyen lépés könnyen felboríthatná a jelenleg kialakulni látszó egyensúlyt.

A mobilfizetés mindenesetre így vagy úgy, zöld robot- vagy almalogóval, de néhány éven belül egésze biztosan mindennapjaink részévé válik. A kérdés az, melyik szereplőknek sikerül a kilátástalan harc helyett időben felsorakozniuk a terület fő esélyesei mögött.