Folytatódik a félvezetőpiac konszolidációja

Felvásárolja a német alapítású, de jelenleg angol központtal működő Dialog az amerikai Atmelt. Az üzletet a két félvezetőgyártó a hét elején jelentette be, a 4,6 milliárd dollár értékű akvizíciót a Dialog készpénzzel, jelentős összegű, 2,1 milliárd dolláros banki hitellel és saját részvényekkel fogja finanszírozni. A tervek szerint a felvásárlási folyamat 2016 első negyedévében zárulhat, az ezt követő két évben a Dialog évi 150 millió dollárnyi megtakarítással és 2,7 milliárd dollár körüli éves árbevétellel számol.

A német gyártó egyébként az utóbbi évek egyik leggyorsabban növekvő szereplőjének számít a félvezetőiparban, fél évtized alatt megnégyszerezte forgalmát, a tavalyi évet 1,15, milliárd dolláros árbevétellel zárta. Ezt elsősorban az Apple-nek és a Samsungnak köszönheti, a világ két legnagyobb mobileszköz-gyártója hatalmas mennyiségben rendel a Dialog töltés- és rezgőmotor-vezérlőiből. A cég vezetése szerint azonban ez a kitettség nagy veszélyeket rejt a jövőre nézve, saját kútfőből pedig túl sokáig tartana szélesíteni a portfóliót és eddig nem, vagy gyengén lefedett iparágakban új ügyfeleket szerezni. Az Atmel felvásárlásával a Dialog elsősorban az energiaszektorban és az autóiparban szeretne terjeszkedni az amerikai gyártó érzékelőivel és mikrokontrollereivel, hogy ne maradjon ki az IoT-forradalomból.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

A nagyobb üzleti lapok által megkérdezett üzleti elemzők egybehangzó véleménye szerint a Dialog lépése stratégiai értelemben véve ugyan helyesnek mondható, de a vállalat túl nagy felárat fizet. Jalal Bagherli, a Dialog vezérigazgatója szerint (aki a jövőben is marad a kibővült cég élén) a múlt pénteki záróárhoz viszonyított 43 százalékos prémiumot a licitverseny indokolta, álláspontját pedig az Atmelt vezérigazgatója is megerősítette egy, a bejelentés után tartott konferenciahíváson. Steven Laub elmondta, "nagyon jelentős érdeklődés volt a cég iránt", de a többi vevőjelöltet nem nevezte meg - a Bloomberg értesülései szerint az egyik érdeklődő a China Electronics volt.

A befektetők a részvénypiaci visszajelzések alapján nem örülnek az üzletnek, az árfolyamot a bejelentés után padlóra küldték: Hétfőn a Dialog papírjai közel 19 százalékot zuhantak a frankfurti tőzsdén, kedden pedig ezt egy további 4,5 százalékos csökkenés követte. Persze arra, hogy a piac az akvizíciót igazán beárazza, még néhány napot-hetet várni kell, de a Dialog szempontjából nem túl biztató, hogy számos elemző levette a vételre ajánlott részvények közül a cég papírjait. Mindenesetre a német vállalat vezetése szerint 2,1 milliárdos hitel jelentős részét vissza tudja majd fizetni a tranzakció lezárását követő három évben. Az Atmel-részvényeseknél viszont nagy az öröm, az amerikai gyártó részvényárfolyama a bejelentés után 13 százalékot emelkedett.

Röpködnek a milliárdok

Idén a félvezetőipar a felvásárlásoktól hangos. A Thomson Reuters összesítése szerint tavaly összesen 31 milliárd dollár értékben ment végbe a piacon felvásárlás és egyesülés, az összeg azonban eltörpül az idei mellett, amely a Dialog-Atmel üzlettel a piackutató szerint meghaladta a 80 milliárdos küszöböt.

Az Avago az LSI tavalyi, 6,6 milliárd dolláros akvizíciója után idén egy jóval nagyobb halat, a Broadcomot szerezte meg, 37 milliárd dollárért. Az Intel hosszas alkudozás után az Alterát húzta be 16,7 milliárdért, az NXP pedig egy 11,8 milliárd dollár értékű üzlet keretében egyesült a Freescale-lel. A sokak által legnagyobb jelentőségűnek tartott Tsinghua Unigroup-Micron üzletre egyelőre nem került sor - a jelentős kormányzati támogatást élvező kínai félvezetőgyártó nyáron 23 milliárd dollárt ajánlott a Micronért, melynek vezetői azt elutasították. Ráadásul a piszkos anyagiakon felül az amerikai kormányzat jóváhagyásán is könnyedén elbukhat a dolog.