Szerző: Gálffy Csaba

2015. szeptember 22. 16:11

4 ezer mérnököt szívna fel azonnal a hazai ipar

Aggasztó méreteket öltött a hazai szakemberhiány a mérnöki szakmákban is - hívta fel mai sajtótájékoztatóján a figyelmet az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség. A MOL, az Audi, a Continental, az Ericsson, a LEGO és a National Instruments összefogása most új tagokat is vár.

Nem csak programozókból van súlyos hiány ma Magyarországon - hívja fel a figyelmet az EJMSZ, a nagyobb, itthon komoly jelenléttel multikat (köztük egy magyar multit, a MOL-t) tömörítő szövetség. A szervezet (nevének megfelelően) ennek a hiánynak az enyhítését tűzte ki célul, ennek érdekében igyekszik fényezni a mérnök szakma imázsát és hasznos politikai döntéseket előkészíteni-elérni - mint minden lobbiszervezet.

A szövetséggel szorosan együttműködő, humánerőforrás-menedzsmenttel foglalkozó Experis Hungary saját, valós munkaerő-piaci helyzetet felmérő kutatása szerint a betöltetlen mérnöki állások száma Magyarországon folyamatosan növekszik, jelenleg mintegy 4 ezer nyitott pozíció van az országban. Az EJMSZ szerint elsősorban villamosmérnököket és gépészmérnököket lehet nagyon nehezen találni ma Magyarországon, de egyes tagok jelzése szerint vegyészmérnökből is komoly hiány tapasztalható a munkaerőpiacon.

A hiánynak a kerekasztal résztvevői szerint rendkívül sokrétű okai vannak, amelyekből akár a magyarországi társadalom bizonyos diszfunkciói is levezethetőek. Probléma van például a munkavállalók hozzáállásával - a mérnöki tanulás soha nem ért véget a néhány évnyi egyetemi oktatással, ennek ellenére továbbra is vannak, akik elutasítják a munkaidőn túli önképzést, a tudás folyamatos frissen tartását, ezzel saját versenyképességüket, alkalmazhatóságukat aknázzák alá.

További problémát jelent a munkaerő gyenge mobilitása - a debreceni mérnököt szinte lehetetlen Zalába csábítani (és fordítva). A munkavállalók inkább utaznak naponta extrém távolságokat (akár 80 kilométerre is bejárnak dolgozni), de a költözést csak a legritkább esetben vállalják. Más országokban teljesen normális, hogy a családok rendszeresen költöznek az országon belül, a magyar munkavállalók azonban ha már költöznek, akkor azonnal külföldben gondolkodnak.

A szakemberhiány egyik megoldását az oktatásügy jelentheti, azonban ez sem képes jelenleg kiszolgálni az ipari szereplők igényeit. A problémák itt is egészen mélyre, a középiskolás, sőt, általános iskolai szintekig nyúlnak, ahol hiányzik az a természettudományos és matematikai alapképzés, amelyre a műszaki egyetemek építeni tudnának. Emiatt az egyetemek első éve fokozott tempójú felzárkóztatásról szól, a hirtelen megnőtt elvárások miatt pedig óriási a fél vagy egy év után kieső diákok aránya.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

A szervezet kizárólag a munkaadói oldalt képviseli, így nem csoda, hogy az EJMSZ komoly problémának látja a munkaerőhiányt. A szűk kínálat ugyanis a bővülő kereslet nyomán bérversenyre készteti a cégeket, amelyek így az új munkakezdők helyett elkezdik egymás alkalmazottait levadászni (ez a folyamat egy ideje már zajlik a programozók esetében). Az eredmény a meredeken, a természetes trendektől elváló ütemben emelkedő bérszínvonal lehet, ez pedig az országot kevésbé teszi versenyképessé az indiai vagy egyéb távol-keleti országokkal szemben. A kerekasztalon megszólaló Wahl István, a Knorr-Bremse egyik vezetője és az EJMSZ tagtoborzásért felelős alelnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szervezetnek nem célja a bérek mesterségesen alacsonyan tartása - az egészséges kereslet-kínálat minden fél érdekeit jobban szolgálja hosszabb távon.

Javítani a szakma imázsát

Kattintásra nagyobb lesz [+]

Az EJMSZ igyekszik emiatt nem csak egyetemekkel, hanem középiskolákkal, sőt, általános iskolákkal is partnerségre lépni, segíteni megismertetni a diákokkal a mérnöki karrier előnyeit és az általa kínált lehetőségeket. Ugyanis míg más szakmák viszonylag jó ismertségnek örvendenek és a fiatal, pályaválasztás előtti diákok viszonylag pontosan el tudják képzelni a mindennapi munka menetét, egy vegyészmérnök vagy gépészmérnök tevékenységével már nincsenek ennyire tisztában - a sztereotípiák egyébként nem csak a diákok, hanem a karrierképeket közvetítő általános társadalomban is mélyen gyökereznek. Ennek ellenére amúgy a mérnök szakmák megítélése nagyon jó, a válaszadók fele (49,8 százalék) ezt a pályát választaná, ha újra kezdhetné, presztízsben tehát nem szorul különösebb támogatásra.

a címlapról