Szerző: Koi Tamás

2015. április 27. 14:50:00

Őrült tempót diktál a leggyorsabb hazai mobilnet

A mobil szélessávú hálózatok fejlődése az utóbbi pár évben drámai mértékben felgyorsult, az átviteli sebesség, vagyis a cellák kapacitása mellett a lefedettség növelésére is sor került. A legsűrűbben lakott területeken a szolgáltatók előre menekülve próbálják tovább javítani a felhasználói élményt, ennek egyik eszköze az LTE Advanced technológia.

HIRDETÉS

Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt jelentette be a Magyar Telekom, hogy az Ericssonnal karöltve belső tesztbe kezdett az LTE Advanced mobiladat-átviteli technológiával. A cég akkor a Krisztina körúton lévő székházba hívta össze az újságírókat és igyekezett demonstrálni a technológiában rejlő előnyöket. A teszthálózatban, illetve a technológiában rejlő képességeket a cég jóvoltából mi is kipróbálhattuk, éles hálózaton, jelenleg is bolti forgalomban elérhető mobileszközön.

LTE2

Utóbbi két szempontot nem győzzük eléggé hangsúlyozni, az LTE Advanced esetében nem valamiféle futurisztikus technológiáról van szó, ami laboratóriumi körülmények között, kifejezetten mérési célra felépített hardverekkel képes hozni az elképesztő átviteli tempót. Mi egy Samsung Galaxy Alphát kaptunk kölcsön a teszthez, amihez egy speciális díjcsomaggal ellátott SIM-et is adott a szolgáltató, amire egyébként semmilyen forgalompriorizálást nem tett a Telekom. De jelen esetben amúgy sem volt szó versenyről, már csak azért sem, mert a cégen kívül másnak nincs az országban LTE Advanced teszthálózata.

A teszthálózat mostani fázisa, vagyis a terepteszt tavaly decemberben indult, két telephelyen, a már említett székházban, beltérben, illetve az Infopark teljes területén. Fontos hozzátenni, hogy mindkét esetben az éles hálózatba integrálva működnek az LTE Advanced cellák, a rádiós infrastruktúra szerves részeként. Az Ericssonnal közösen fejlesztett és felépített teszthálózat maximális sávszélessége elméleti szinten 300 Mbps, ami pont a kétszerese annak a sebességértéknek, melyet a Telekom éles, ma már a lakosság több mint 80 százaléka számára hozzáférhető 4G/LTE hálózata képes elérni.


A vivő aggregáció hatása: mindenkinek több jut

A Telekom ehhez az LTE Advanced technológia egyik újítását, a vivő aggregációt (carrier aggregation) használja - ennek révén a hálózat képes egyszerre felhasználni több, egymástól nagy távolságra lévő frekvenciablokkot az adatátviteli kapacitás növelésére. Jelen esetben az 1800 MHz-es frekvenciasáv 2x20 MHz-es és a 2600 MHz-es sáv 2x20 MHz-es blokkjainak összevonásával jön ki a matek, ami a dupla frekvenciakeretből adódóan kétszer akkora kapacitást eredményez a rádiós közegben. Ez jelen esetben a már amúgy is tekintélyes 150 Mbps cellánkénti letöltési sávszélességet 300 Mbps-re emeli - ezek persze mind elméleti értékek, de az LTE Advanced hálózatból így is vezetékes hálózatokat megszégyenítő teljesítmény sajtolható ki.


Az értékek nagyságrendi sorrendben szerepelnek a grafikonon

Első tesztünket a Telekom Krisztina körúti székházában végeztük, ahol a hálózat csúcssebessége a Speedtest.net mobilalkalmazás tanúsága szerint elérte a másodpercenkénti 229 Mbps-t, a legrosszabb érték pedig 72 Mbps volt. A szokatlanul nagy ingadozás alighanem a hálózat teszt jellegének, netán a Samsung készülék szoftverének tudható be, mivel a mérések közt nem változtak számottevően a körülmények, vagyis többek közt nem nőtt a páratartalom a triplájára, nem jelent meg hirtelen húsz másik kliens a semmiből, illetve nem került a telefon és a cella közé egy másfél méter vastag vasbetonfal.

Miért érdemes belevágnod a Machine Learning képzésünkbe? (x) Október 15-én Machine Learning képzést indít a HWSW, íme néhány jó érv a kurzus mellett.

Hasonlóképpen ingadozó képet festett a feltöltési tempó is, lényeges szempont ugyanakkor, hogy a leggyorsabb letöltés mellett mérte a leggyorsabb feltöltést is (95 Mbps-t) a rendszer, ami akár négy-öt élő HD-stream folyamatos, akadásmentes közvetítésére is elég lehet, és még bőséggel marad puffer a rendszerben. Szinte teljesen konstans értéket mutat ugyanakkor a hálózat késleltetése, ami a tesztkészülékkel egyszer sem akart 30 ms alá csökkenni, jóllehet már ez az érték sem okoz zavaró fennakadást még a késleltetésre leginkább kritikusnak számító online szolgáltatások elérése során sem.

Szerencsére Telekom nem csak zárt, viszonylag védett térben futtat LTE Advanced tereptesztet, hanem egy, a valós felhasználáshoz jóval közelebb álló helyszínen is, a lágymányosi Infoparkban. A cella alighanem a Telekom-létesítmény tetejéről sugároz, a Magyar Tudósok körútján végigsétálva stabil LTE-A térerőt jelzett a Samsung teszttelefon. A helyszín annyiban mindenképpen sajátos, hogy itt már több száz, különböző típusú és képességű mobil lóghat egyszerre a hálózaton, valamint a légköri viszonyok is beleszólhatnak a mérések eredményébe.

Talán a napsütéses tavaszi időnek köszönhetően, az LTE Advanced hálózat teljesítménye ebben a cellában is jócskán felülmúlta a hagyományos 4G/LTE hálózat értékeit, noha nem olyan látványosan, mint a Telekom székházban. A legnagyobb letöltési tempó 168 Mbps volt, a legkisebb 30, gyanítjuk, ez utóbbinál a készülék cellát is válthatott. A maximális feltöltési tempó itt is alulról közelítette a 100 Mbps-t, a pingidő pedig gyakorlatilag egyezett azzal az értékkel, amit a székházban mértünk.

Nagykorúvá érett 4G

A helyenként elképesztő, pár évvel ezelőtt még teljesen álomszerűnek, illetve legfeljebb kiállításokon demózott zárt környezetekben létező sávszélességeket látva óhatatlanul felmerülhet mindenkiben a kérdés: Az egyéni előfizetőre levetítve mi szükség van ekkora tempóra, egyáltalán javul-e bármit is az online felhasználói élmény, ha 10 Mbps helyett 250 Mbps-nyi sávszélességhez férhet hozzá a kliens?Az utóbbi kérdésre a válasz (egyelőre) határozott nem, de a helyzetet némileg árnyalja, hogy egy cella kapacitását a legritkább esetben használja ki egyetlen kliens.

A mobilszolgáltatók számára a kapacitáshatár folyamatos növelése manapság gyakorlatilag lételem, legalábbis ha egy cég távlatokban próbál gondolkodni, és növelni kívánja piaci elérését. A hálózat áteresztőképességének növelése ezzel együtt azon (mobil)cégek számára is fontos stratégiai irány lehet, melyek nem csak beszélnek a dolgok internetéről (IoT), hanem ténylegesen ki is akarják használni a szegmensben rejlő óriási növekedési potenciált.

Aligha valószínű, hogy a Telekom számára elsődleges prioritást élvezne, hogy minél több mobilnetes előfizetője számára biztosítson több száz Mbps sávszélességű internetelérést, sokkalta fontosabb szempont ennél, hogy minél több előfizető használhassa megfelelő minőséggel, tartózkodási helytől függetlenül a drágán felépített és üzemeltetett hálózatot. Ehhez egy fontos lépcsőfok az LTE Advanced technológia bevezetése, vagy éppen a konvergens, all-IP alapú hálózatok üzemeltetése, amiben fontos szerepe van a 4G/LTE technológiának.

Annak a 4G/LTE technológiának, mely tippünk szerint jövőre válhat igazán nagykorúvá itthon, 90 százalékot meghaladó lakossági lefedettséggel, legalább 150 Mbps-t elérő sávszélességgel, illetve egyes hálózatokban VoLTE-képességgel. Erre a fejlődésre persze a felhasználóknak is készen kell állniuk, a technológiai különbségek azonban már rövid távon is sokkal látványosabban jelentkezhetnek majd az átlagember számára is, mint a 2G-3G váltáskor.

a címlapról