Szerző: Dömös Zsuzsanna

2015. április 13. 17:15

Milliárdos kártérítést fizethet a Marvell egy egyetemnek

Éleződik a harc a Marvell és a Carnegie Mellon Egyetem között. Az első fokon kiszabott 1,17 milliárd dolláros kártérítés a szándékosságal súlyosbítva és kamatokkal terhelve 1,53 milliárdra rúg, és az ügy precedensértékű is lehet.

Fellebbez a Marvell Technology Group az 1,53 milliárd dolláros kártérítés ellen, amit a Carnegie Mellon Egyetem (CMU) ellen vívott szabadalmi perben szabtak ki a cég számára. A Marvell ügyvédei szerint a másfél milliárd dollár indokolatlanul sok, és mélyreható következményekkel járhat nem csak a cégre nézve, de a technológiai szabadalmak licencelési bevált gyakorlatára is. A Marvell mögé több nagy tech cég is beállt, ahogy a CMU-t is számos másik felsőoktatási intézmény támogatja.

Minden chip után csengetni kéne

Az egyetem még 2009-ben indított pert a Marvell ellen, azzal vádolva a chipgyártót, hogy az egyetem két kutatója által fejlesztett technológiát jogtalanul, és jogdíjfizetés nélkül használták fel vezérlőikhez. Az egyetem két kutatója által fejlesztett módszer az adatok olvasását könnyíti meg az egyre növekvő adatsűrűségű merevlemezekben, kezelhető mértékűre csökkentve a mágneses tárolók esetében gondot okozó zajt. A CMU szerint a kutatóik által kifejlesztett technológia mentette meg a Marvellt a csúfos bukástól, és a cég később jelentős profitra tett szert az egyetem megoldásán alapuló chipek értékesítésével, melyekből kétmilliárdot meghaladó mennyiséget értékesítettek világszerte.

Elindult a heti kraftie hírlevél!

Rapid IT karrier tippek és trendek szerdánként az inboxodban.

Elindult a heti kraftie hírlevél! Rapid IT karrier tippek és trendek szerdánként az inboxodban.

A CMU minden egyes érintett, Amerikában és a tengerentúlon(!) eladott vezérlő után is jogdíjat követel, amit az esküdtszék első fokon teljes egészében meg is ítélt. Az eredetileg megszabott 1,17 milliárd dollár azonban a súlyosbító körülményként számításba vett szándékosság, valamint a kamatok miatt jelenleg 1,53 milliárdra rúg. A Marvell ügyvédei előtt nagy feladat áll: ha a fellebbezést elbukja a vállalat, az eddigi legnagyobb, szabadalomsértéssel kapcsolatos kártérítést kell kifizetnie.

Figyelmeztették őket

Az üggyel kapcsolatban a Marvell és a CMU is mást állít. A '90-es években több mérnök is dolgozott a zajcsökkentés problémáján. Az egyik első megoldás a Qualcomm társalapítója nevével fémjelzett Viterbi-detektor volt, Andrew Viterbi után. Ezt követően a CMU egy végzős hallgatója, Aleksandar Kavcic és tanára, Dr. Jose Moura talált orvosságot a problémára, a '90-es évek második felében. A vádirat szerint ezt használta fel a Marvell, mert saját technológiájuk nem volt elég jó, sőt, házon belül akkoriban melegedése miatt csak kávéfőzőnek csúfolták.

A Marvell szerint egyik mérnökük, Greg Burd 2001-ben azt állította, a CMU megoldását nem lehet valós körülmények között implementálni, mert az egyszerűen túl sok helyet foglal. A CMU szerint ez nem igaz, a technológia pusztán évekkel megelőzte korát, de nyilvánvaló volt, hogy – alternatíva híján – nemsokára szükség lesz a bevetésére.

A vád szerint miután a Marvell számára nyilvánvalóvá vált, hogy saját technológiájukkal semmi se fognak menni, a CMU fejlesztése felé fordultak, annak ellenére, hogy Burd figyelmeztette őket arra, hogy azt engedély nélkül nem használhatják fel. A Marvell persze megtette - a chipgyártó álláspontja szerint azért, mert az még gyerekcipőben járt, kereskedelmi alkalmazásához még rengeteg fejlesztésre volt szükség. Az egyetem viszont azt állítja, hogy a Marvell egyszerűen lehúzhatta volna a rolót, hogy nem másolta le és használta volna fel a CMU két szabadalmát, és nem voltak hajlandóak számolni a lehetséges negatív következményekkel.

A tavalyi bevétel felét elvinné

A Marvell szerint a chipenként 50 centes jogdíj lehetetlenül magas. Amennyiben azt nem sikerül csökkenteni, nagy érvágást jelenthet a gyártónak: a kártérítés a cég tavalyi, 3,7 milliárdos forgalmának mintegy negyven százalékát tenné ki.

A kulcskérdés itt igazából a külföldi értékesítések figyelembe vagy nem figyelembe vétele. A Marvell azzal érvel, hogy az amerikai szabadalmi törvényt így nem lehet kiterjeszteni külföldi eladásokra, a CMU szerint viszont a jogsértések még amerikai földön történtek, és nem a merevlemezek kereskedelmi forgalomba hozásakor. Az esküdtszék ezért vette alapul a globális értékesítési mutatót, nem csak az amerikait.

Az ügyet nem csak az egyetemek, de a nagy tech cégek is aktívan figyelemmel kísérik, akik attól tartanak, hogy az ügyön felbuzdulva más egyetemek is pereket indítanak – ez a terület ugyanis hosszú évek óta ingoványos talajnak számít az amerikai szabadalmi jog terén.

Mik azok a sötét mintázatok, vagy ahogy az angol nevezi őket, dark patternek? Miért találkozunk egyre többször velük és mit tehetünk, hogy ne kerüljünk a csapdájukba?

a címlapról