Szerző: Voith Hunor

2015. február 19. 08:50

Versenyügyi vizsgálat indulhat a Google ellen Oroszországban

Hivatalos panasszal élt a Google ellen az orosz Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatnál a Yandex. Az ország keresőpiacának közel 60 százalékát birtokló cég az amerikai vállalat androidos licencelési gyakorlatát kifogásolja, ami véleményük szerint erősen versenytorzító hatású.

Újabb monopóliumellenes vizsgálatot kaphat a nyakába a Google, értesült a Tech.eu. Az amerikai vállalatot ezúttal Oroszországban panaszolta be egy szintén internetes keresőszolgáltatást üzemeltető cég, a Yandex. A keresőpiac közel 60 százalékát birtokló orosz vállalkozás azért emelt kifogást a Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálatnál, mert véleménye szerint a Google az Androidot erősen versenytorzító feltételekkel licenceli OEM gyártópartnerei részére.

Android ingyen, de megkötésekkel

A Google az Androidot térítésmentesen licenceli a gyártóknak, de ez nem jelenti azt, hogy más téren nem támaszt komoly követelményeket. Az úgynevezett Mobil Alkalmazásterjesztési Egyezmény (Mobile Application Distribution Agreement, MADA) nem nyilvános, a keresőóriás ezt többségében adott partnerre szabott feltételekkel köti meg. A benne foglaltakról csak néhány, korábban kiszivárgott példányból és a gyártók által elejtett információmorzsákból lehet tudni, de az egyértelmű, hogy a Google nem felebaráti szeretetből osztogatja mobil operációs rendszerét.

A MADA-ban szabott előírások mind a Google által biztosított szolgáltatások agresszív népszerűsítését szolgálják: gyárilag akár 20 Google-appot is kötelező lehet előtelepíteni az androidos okostelefonokra, ez nagy részét már alapesetben a kezdőképernyőre kihelyezni, ahogy a keresősávot is "bele kell tolni" a felhasználó arcába. A nagy gyártók felé további megkötés (bár ez a vásárlóknak mindenképpen hasznos), hogy az Android amúgy is nagy fragmentáltságának fokozódását elkerülendő nem értékesíthetnek olyan készüléket, ami a Google által nem támogatott Android-verziót futtat. Információk szerint ezek a szerződések a Google-szolgáltatásaival (például Maps) mélyen integrált alkalmazások konzisztens működését is elősegítik, bár erről bővebb részletek egyelőre nem derültek ki. Egyes 2014-es MADA szerződésekben még fizikai interakcióra is vonatkozik előírás - ha a felhasználó valamiért hosszan lenyomva tartja a Home gombot, vagy ujját felfele húzza végig a képernyőn ugyanezen gomb virtuális változatáról, ezek az akciók a Google keresőjét indítsák el.

A 2009 óta nyilvánosságra került dokumentumokból az is kiviláglik, hogy a keresőóriás egyre szigorítja és bővíti feltételeit, a gyártók pedig morgolódva és elégedetlenkedve, de komoly alternatíva híján belemennek az üzletbe. Az Android Project ugyan nyílt, de ezt eddig egyedül Kínában sikerült néhány nagyobb vállalatnak előnyére fordítania - az ottani cégek az operációs rendszert saját szükségleteiknek megfelelően forkolták, kigyomlálták belőle a Google szolgáltatásait, és egyedi szoftverboltokkal elégítik ki vásárlóik - és így persze saját - igényeiket. A Firefox OS vagy a Tizen nem rúghat labdába az Android mellett, az egyedüli vállalható operációs rendszer és ökoszisztéma a Windows Phone lenne a saját platform nélküli gyártók részére - erre azonban a dübörgő Android-vonatról átugrani a jelenlegi piaci helyzetben nem éri meg.

Oroszországban a helyzet változatlan

A Yandex a fenti gyakorlat miatt szeretné, ha az ország versenyügyi hatósága vizsgálatot kezdeményezne a Google ellen, majd ennek alapján valamilyen formában kényszerítené a vállalatot annak megváltoztatására. Az orosz cégnél akkor szakadt el a cérna, amikor három fontos partnere, a Prestigio, Fly és az Explay közölte vele, hogy többé nem áll módjukban előtelepíteni a Yandex szolgáltatásaihoz hozzáférést biztosító alkalmazásokat az általuk gyártott készülékekre.

Az orosz szolgáltató tehát szintén csak saját üzletének szeretne nagyobb mozgásteret elérni, ugyanakkor tény, hogy a Google-t nem először éri támadás licencelési gyakorlata miatt. A portugál Aptoid tavaly emelt panaszt az Európai Bizottságnál azért, mert véleményük szerint az amerikai cég indokolatlanul megnehezíti harmadik féltől származó alkalmazásboltok telepítését és domináns helyzetével visszaélve ráerőlteti szolgáltatásait a piac szereplőire.

A Google erejét az EU vezetői amúgy sem nézik jó szemmel, az Európai Parlament tavaly ősszel nagy többséggel szavazta meg a digitális egységes piacról szóló javaslatot, amely egyebek között a keresők feldarabolását szorgalmazza. Noha a dokumentumban név szerint nem szerepel, az üzenet címzettje egyértelműen a Google volt.

Az Egyesült Államoknak viszont egyáltalán nem tetszik az EU hozzáállása, Barack Obama amerikai elnök a hétvégén a Re/code-nak adott interjújában egyenesen azt mondta, hogy azok a szolgáltatók, melyek nem tudnak versenyezni az amerikai cégekkel, lényegében korlátozni szeretnék azok hatékony működését az EU-ban. A kijelentés nagy port kavart az unió illetékes tisztségviselői között, akik szerint Obama nagyon egyoldalúan és túlságosan leegyszerűsítve beszélt a témáról.

a címlapról