Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Felhőből visszaköltözéstől egészen egy banki malware evolúciójáig. Üzemeltetői és IT-biztonsági meetupokkal érkezünk!

A nagyoknak is fáj az AdBlock Plus

Voith Hunor, 2015. február 04. 15:36
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az Eyeo három éve vezette be a már akkor is tízmilliós felhasználói táborral rendelkező AdBlock Plusban az elfogadható reklámok kezdeményezést. Az ennek megfelelő hirdetéseket a beépülő modul alapesetben nem blokkolja, hanem átengedi az amúgy szigorú szűrön. Akkor a cég egyik vezetője azt mondta, a kivételezett cégek közül egyik sem fizet a kiemelt státuszért. “Nem adtuk el a lelkünket” - hangzott el. Nagyot fordult azóta a világ.

hirdetés

Az interneten ingyen elérhető tartalom az esetek többségében egyáltalán nem mentes az ellentételezéstől. A felhasználók személyes adataikkal, geolokációs információkkal, használati mintákkal, és persze a minden lehetséges módon a képükbe tolt reklámok elszenvedésével fizetik meg az ingyenességet. Utóbbiak kiszűrésére készült az AdBlock Plus első verziója még 2006-ban, aktuális kiadását mára mintegy 50 millióan használják aktívan, a letöltések száma a 300 milliót is meghaladja. Három éve ezek a számok még 30-35 millió és 150 millió körül mozogtak.

2011-ben az AdBlock Plus bevezette az elfogadható reklámok (acceptable ads) fogalmát, és ezzel egy gyárilag összeállított kivétellistát – az ezen szereplő partnerek hirdetései alapesetben átmennek a beépülő szűrőjén. Ezzel a kezdeményezéssel egy ideig nem is volt gond, a jelentkezési és felvételi folyamat viszonylag transzparens, aki pedig ennyi reklámot is sokall, ezeket is tilthatja. A szoftvert kiadó Eyeo saját felmérésére hivatkozva azt állítja, csak a megkérdezettek negyede nem akar egyáltalán reklámokat, a nagyobbik hányad viszont hajlandó némi engedményt tenni, így indokolt a kivétellista létjogosultsága.

A hirdetési bevételekből élő cégek a lista létrejötte előtt is panaszkodtak a beépülőre, a kezdeményezéssel adódott számukra egy lehetőség, hogy olyan online reklámokat készítsenek, amik megfelelnek az AdBlock Plus által támasztott feltételeknek, és így átcsússzanak a szűrőn legalább a felhasználók egy részénél. Felhasználói oldalon először akkor kezdtek morgolódni a lista miatt, amikor az Eyeo elkezdett megegyezni egyes vállalatokkal, hogy bizonyos összeg fejében – és egyúttal az elfogadható reklámok kritériumait is betartva – bekerülhetnek a kivételek közé. A kezdeményezés elindításakor erről szó sem volt, sőt, a cég egyik vezetője a The New York Timesnak adott interújában azt mondta, ezért senki sem fizet, az Eyeo tartja magát az elveihez és nem adta el a lelkét.

Ezzel szemben egy 2013 őszén nyilvánosságra hozott statisztika szerint az engedélyezett cégek tíz százaléka már fizetett azért, hogy a szoftver ne gátolja reklámjai megjelenését. Bár ez csak 7-8 vállalatot jelentett (egészen addig 777 jelentkező volt és közülük csak 78 ment át a felvételi folyamaton), már akkor tudható volt, hogy a Google is közöttük van. Ez egyrészt jól mutatta, hogy az AdBlock Plusnak időközben mekkora hatalma lett a hirdetésből élő vállalkozások – még a legnagyobbak – felett is, másrészt felvetett egy igen fontos, etikai jellegű kérdést is: mennyiért lehet megvásárolni az Eyeotól egy szabadkártyás helyet?

A hirdetésblokkoló és a fizetett kivétellistás hellyel rendelkezők közötti megállapodásokról egyelőre nem kerültek ki részletek, minden érintett hétpecsétes titokként kezeli azokat, különös tekintettel az anyagiakra. Egy névtelenséget kérő médiavállalkozás ugyanakkor a The Financial Timesnak azt mondta, hogy az Eyeo a harmadát kérte annak a pluszbevételnek, amennyit a blokkolt reklámok megjelenítése hozna. Azzal, hogy az Eyeo fizetős megállapodásairól semmilyen információt nem hoz nyilvánosságra – ezek szükségességét működési költségeinek fedezésével, valamint az AdBlock Plus ingyenes biztosításával magyarázza – miközben a Google mellett az Amazon, a Microsoft és a Taboola is fizet egy bizonyos fokú mentességért, felhasználói és üzleti oldalról is minimum megkérdőjelezhető etikai gyakorlatot hagy helyben.

A fizetős partnerek száma pedig azóta is emelkedik, mostanra 30-nál is több van, ha az Eyeo tartja magát a 2013 végén közölt 10 százalékos arányhoz. A legnagyobb gond azonban nem azzal van, hogy az Eyeo ebből pénzt keres, hiszen üzleti vállalkozásról van szó, ezt a jogát senki sem kérdőjelezi meg. A baj az, hogy az online hirdetések blokkolása rendkívül komoly hatással van a médiapiacra, főleg, ha az AdBlock Plus méretű felhasználói táborral rendelkezik. Ha egy ilyen mértékű beavatkozás egységesen történik, legalább minden szereplőt egyformán érint, aminek negatív eredményét ki-ki saját lehetőségei szerint kezeli. Azzal, hogy az Eyeo az átlagnál valószínűsíthetően amúgy is tőkeerősebb vállalatoknak lehetőséget ad az “egyenlő” bánásmód alóli kibújásra, durva hátrányba hozza a kevésbé tehetős, ennél fogva a hirdetésektől még jobban függő cégeket.

Egy biztos, a felhasználóknak láthatóan kezd elege lenni a töménytelen mennyiségű online hirdetésből. A PageFair és az Adobe legutóbbi felmérése szerint a reklámblokkoló programokat használók száma 2014-ben 70 százalékkal nőtt, és megközelítette a 150 milliót.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
4-4 klassz téma a HWSW júniusi üzemeltetői és IT-biztonsági meetupjain. Nézz meg a programot!