Idén lesz végre értelme az okostévéknek?
Egyre nagyobb teret hódít az Android TV az okostelevíziók fedélzetén: a rendszer utat talált a Sony teljes idei Bravia portfóliójába, de már a Sharp termékein is jelen van. Az LG és a Samsung továbbra is kitartanak saját megoldásaik mellett, a WebOS-t illetve a Tizent tolják.
Véget ért a 2015-ös CES első napja: a kiállításon a gyártók újdonságai között az okostévék kiemelt helyet kaptak, a felhozatal jó része ráadásul már a tavaly nyáron bejelentett Android TV platformmal a fedélzetén érkezik - utóbbi térnyerése egyébként a Google korábbi hasonló próbálkozása Google TV végét is jelenti. A nagy kijelzőkre igazított Android 5.0 Lollipop rendszer külön nevet, (Android TV) illetve a tévéken egységes kinézetet kapott az adott készülék gyártójától függetlenül - amelyet a Google korábban a platformhoz kiadott referenciakészülékén, a Nexus Player tévéokosítón is demonstrált. A különbséget leginkább az egyes vállalatok által biztosított exkluzív tartalmak és szolgáltatások jelentik majd, amelyek televízióikról lesznek elérhetők, a gyártói skineknek egyelőre nincs helye.
Minden új Bravia megkapja a platformot
A legnagyobb lendülettel talán a Sony nyitott a platform felé, ugyanis a vállalat teljes idei Bravia sorozata megkapta a Google tévékre optimalizált operációs rendszerét. A vállalat tévéportfóliójának csúcsát jelenleg az XBRX900C széria jelenti, amelynek modelljei háromféle méretben, 55, 67 és 75 hüvelykes képernyővel jelennek meg. A japán gyártó legújabb csúcstévéi rendkívül karcsúra sikerültek, széleikhez közelítve alig 4,7 milliméter vékonyak, amivel a legtöbb okostelefont is maguk mögé utasítják.
A családba tartozó készülékek felbontása, ahogy az 2015-ben bármilyen valamirevaló felső kategóriás televíziótól várható, 4K, emellett a vállalat legújabb képfeldolgozó lapkáját, az X1 névre hallgató chipet is megkapták, amely a kisebb felbontású tartalmakat is képes aránylag szépen felskálázni Ultra HD-ra. A kategória legtetején elhelyezkedő XBRX930C és XBRX940C modellekbe ráadásul a Sony X-Tended Dynamic Range funkciója is eljutott, ez a cég szerint szebb kontrasztokat hoz majd a csúcstévékre. A két említett modell emellett előoldali magassugárzókat és mélynyomókat is kapott.
Egy lépcsővel lejjebb találhatók a vállalat XBRX800C szériás televíziói: bár még mindig X1 chipes 4K modellekről van szó, ezek már valamivel vaskosabbak az XBRX900C sorozatnál. A méretek itt 43 és 75 hüvelyk között mozognak. Persze a gyártó a Full HD tévék kezét sem engedte el teljesen, az 50-től 75 hüvelykig terjedő KDL sorozat továbbra is 1920x1080 pixeles felbontással érkezik, cserébe persze alacsonyabb áron - ugyanakkor még mindig Android TV-vel. A Sony termékei emellett Google Cast integrációt is kaptak, így már az első bekapcsolástól használhatók vele a keresőóriás Chromecast kütyüjéből megismert funkciók és a Cast Audio képesség is.
A Sharp is beszáll
Idei termékeivel már a Sharp is felpattant az Android TV-vonatra. A gyártó három új 4K tévével érkezett a CES-re, igaz ebből csak kettőre jutott a Google rendszeréből. A csúcsot itt a 4K felbontású UH30-as modell jelenti, amely 70 és 80 hüvelykes kivitelben kapható, és olyan extra funkciókkal is kiegészül, mint a 4K streaming, vagy a gyártó saját fejlesztésű, SPECTROS kijelzőtechnológiája, illetve Revelation névre hallgató felskálázó megoldása.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
Egy lépcsővel lejjebb találjuk az UE30-at, amely a 70 és 80 hüvelykes eszközök mellé egy kisebb, 60 hüvelykes változatot is beszorít. Ez a sorozat is hasonló funkciókkal bír, noha a SPECTROS itt kimaradt a specifikációs listából. Végül pedig a gyártó az Android TV nélkül érkező, UB30-at is elhozta a kiállításra. A Sharp és a Sony mellett egyébként a várhatóan a Philips idén televíziói is megkapják a Google szoftverét.
Vannak még alternatívák
Az már tavaly kiderült, hogy az LG ezen a téren külön utakat jár, és saját okostévéin inkább a HP-tól korábban megvásárolt WebOS rendszerrel próbálkozik, amelyből idén már a 2.0-s verzió kerül a gyártó termékeire. A Samsungnál is hasonló a helyzet, a koreai vállalat az okostelefonon (jelenlegi állás szerint) megbukott, okosóráin azonban most is élő, saját fejlesztésű Tizen operációs rendszerét viszi tévéire. A Linux alapú szoftver a vállalat összes idén megjelent televíziójára felkerül, válogatás nélkül.
Bár mindenképp előrelépés, hogy az eddig használt, legtöbbször döcögős, nehezen használható okostévés rendszereket a gyártók élhetőbb, kiforrottabb megoldásokra cserélik, a sokszor akár több ezer dolláros készülékeknél valószínűtlen, hogy ez lesz majd az a "killer feature" ami a vásárlókat a boltokba vonzza. A fő szempontot továbbra is - értelemszerűen - a panel minősége jelenti, főleg miután az Android TV egy olyan százdolláros kütyüvel, mint a korábban említett Nexus Player gyakorlatilag bármilyen HDMI csatlakozóval rendelkező tévére felvarázsolható. Utóbbi esetben ráadásul a rendszert futtató hardver elavulása is jóval kisebb szívfájdalmat jelent, mint a háromezer dolláros tévénél.