Szerző: Hlács Ferenc

2015. január 7. 12:15

Idén lesz végre értelme az okostévéknek?

Egyre nagyobb teret hódít az Android TV az okostelevíziók fedélzetén: a rendszer utat talált a Sony teljes idei Bravia portfóliójába, de már a Sharp termékein is jelen van. Az LG és a Samsung továbbra is kitartanak saját megoldásaik mellett, a WebOS-t illetve a Tizent tolják.

Véget ért a 2015-ös CES első napja: a kiállításon a gyártók újdonságai között az okostévék kiemelt helyet kaptak, a felhozatal jó része ráadásul már a tavaly nyáron bejelentett Android TV platformmal a fedélzetén érkezik - utóbbi térnyerése egyébként a Google korábbi hasonló próbálkozása Google TV végét is jelenti. A nagy kijelzőkre igazított Android 5.0 Lollipop rendszer külön nevet, (Android TV) illetve a tévéken egységes kinézetet kapott az adott készülék gyártójától függetlenül - amelyet a Google korábban a platformhoz kiadott referenciakészülékén, a Nexus Player tévéokosítón is demonstrált. A különbséget leginkább az egyes vállalatok által biztosított exkluzív tartalmak és szolgáltatások jelentik majd, amelyek televízióikról lesznek elérhetők, a gyártói skineknek egyelőre nincs helye.

Minden új Bravia megkapja a platformot

A legnagyobb lendülettel talán a Sony nyitott a platform felé, ugyanis a vállalat teljes idei Bravia sorozata megkapta a Google tévékre optimalizált operációs rendszerét.  A vállalat tévéportfóliójának csúcsát jelenleg az XBRX900C széria jelenti, amelynek modelljei háromféle méretben, 55, 67 és 75 hüvelykes képernyővel jelennek meg. A japán gyártó legújabb csúcstévéi rendkívül karcsúra sikerültek, széleikhez közelítve alig 4,7 milliméter vékonyak, amivel a legtöbb okostelefont is maguk mögé utasítják.

A családba tartozó készülékek felbontása, ahogy az 2015-ben bármilyen valamirevaló felső kategóriás televíziótól várható, 4K, emellett a vállalat legújabb képfeldolgozó lapkáját, az X1 névre hallgató chipet is megkapták, amely a kisebb felbontású tartalmakat is képes aránylag szépen felskálázni Ultra HD-ra. A kategória legtetején elhelyezkedő XBRX930C és XBRX940C modellekbe ráadásul a Sony X-Tended Dynamic Range funkciója is eljutott, ez a cég szerint szebb kontrasztokat hoz majd a csúcstévékre. A két említett modell emellett előoldali magassugárzókat és mélynyomókat is kapott.

Egy lépcsővel lejjebb találhatók a vállalat XBRX800C szériás televíziói: bár még mindig X1 chipes 4K modellekről van szó, ezek már valamivel vaskosabbak az XBRX900C sorozatnál. A méretek itt 43 és 75 hüvelyk között mozognak. Persze a gyártó a Full HD tévék kezét sem engedte el teljesen, az 50-től 75 hüvelykig terjedő KDL sorozat továbbra is 1920x1080 pixeles felbontással érkezik, cserébe persze alacsonyabb áron - ugyanakkor még mindig Android TV-vel. A Sony termékei emellett Google Cast integrációt is kaptak, így már az első bekapcsolástól használhatók vele a keresőóriás Chromecast kütyüjéből megismert funkciók és a Cast Audio képesség is.

A Sharp is beszáll

Idei termékeivel már a Sharp is felpattant az Android TV-vonatra. A gyártó három új 4K tévével érkezett a CES-re, igaz ebből csak kettőre jutott a Google rendszeréből. A csúcsot itt a 4K felbontású UH30-as modell jelenti, amely 70 és 80 hüvelykes kivitelben kapható, és olyan extra funkciókkal is kiegészül, mint a 4K streaming, vagy a gyártó saját fejlesztésű, SPECTROS kijelzőtechnológiája, illetve Revelation névre hallgató felskálázó megoldása.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Egy lépcsővel lejjebb találjuk az UE30-at, amely a 70 és 80 hüvelykes eszközök mellé egy kisebb, 60 hüvelykes változatot is beszorít. Ez a sorozat is hasonló funkciókkal bír, noha a SPECTROS itt kimaradt a specifikációs listából. Végül pedig a gyártó az Android TV nélkül érkező, UB30-at is elhozta a kiállításra. A Sharp és a Sony mellett egyébként a várhatóan a Philips idén televíziói is megkapják a Google szoftverét.

Vannak még alternatívák

Az már tavaly kiderült, hogy az LG ezen a téren külön utakat jár, és saját okostévéin inkább a HP-tól korábban megvásárolt WebOS rendszerrel próbálkozik, amelyből idén már a 2.0-s verzió kerül a gyártó termékeire. A Samsungnál is hasonló a helyzet, a koreai vállalat az okostelefonon (jelenlegi állás szerint) megbukott, okosóráin azonban most is élő, saját fejlesztésű Tizen operációs rendszerét viszi tévéire. A Linux alapú szoftver a vállalat összes idén megjelent televíziójára felkerül, válogatás nélkül.

Bár mindenképp előrelépés, hogy az eddig használt, legtöbbször döcögős, nehezen használható okostévés rendszereket a gyártók élhetőbb, kiforrottabb megoldásokra cserélik, a sokszor akár több ezer dolláros készülékeknél valószínűtlen, hogy ez lesz majd az a "killer feature" ami a vásárlókat a boltokba vonzza. A fő szempontot továbbra is - értelemszerűen - a panel minősége jelenti, főleg miután az Android TV egy olyan százdolláros kütyüvel, mint a korábban említett Nexus Player gyakorlatilag bármilyen HDMI csatlakozóval rendelkező tévére felvarázsolható. Utóbbi esetben ráadásul a rendszert futtató hardver elavulása is jóval kisebb szívfájdalmat jelent, mint a háromezer dolláros tévénél.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról