Szerző: Koi Tamás

2014. november 20. 11:28

Ismét napirendre került a Vodafone kivonulása

Újból terítékre kerülhet a Vodafone Magyarország eladása, miután a brit távközlési multi első embere tegnap egy konferencián közölte, a cég kész megszabadulni több, "nem létszükségletű" kelet-európai érdekeltségétől.

Több érdekeltségétől is kész megválni a Vodafone csoport, amennyiben megfelelő ajánlat érkezik a cégekre - közölte a cégcsoport első embere, Vittorio Colao egy tegnapi konferencián. A cégvezető utalt rá, hogy a brit multi elsősorban azokra a piacokra kíván koncentrálni a jövőben, ahol a mobil üzletág mellett meg tud, illetve már meg tudott jelenni vezetékes portfólióval is. Magyarországon az ilyen típusú piacbővítésre jelenleg minimális esély mutatkozik.

A Vodafone azóta igyekezett cáfolni a vezérigazgató beszéde alapján megjelent sajtóhíreket, kiemelve, hogy Colao szavai félreérthetők voltak: "A Vodafone Group nem tervezi a magyarországi érdekeltség eladását. (...) Colao a kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott: a Vodafone általános elvként vallja, hogy a részvényesei érdekében mindig nyitott a portfóliója esetleges módosítására. A vezérigazgató általánosságban nyilatkozott és semmilyen módon nem állt szándékában azt sugallni, hogy a Vodafone csoportnak ilyen jellegű konkrét tervei lennének bármelyik helyi piacára vonatkozóan" - áll a cég nyilatkozatában.

Egy csepp könnyet sem ejtenek érte

Colao a Morgan Stanley Technology, Media and Telecoms konferenciáján a Reuters beszámolója szerint annyit közölt, hogy a Vodafone folyamatosan keres vevőket azokra az érdekeltségekre, melyek nem tartoznak a cég fő piacai közé, mint amilyen például az ausztrál, a cseh és a magyar operáció. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a cégnél egyáltalán nincs értékesítési kényszer, ha nem sikerül jó árat kapni értük, a Vodafone megtartja az összes jelenlegi leányvállalatát, még akkor is, ha azok sorozatos veszteségbe futnak.

A Vodafone Magyarország márpedig pont ilyen, a Portfolio összesítése szerint a cég árbevétele az elmúlt években folyamatosan csökkent, és már üzemi szinten is veszteségesen működött, jóllehet ez így is kevéssé fáj az anyacégnek, melynek csoportszintű árbevételéhez 1 százaléknál kisebb mértékben járul hozzá a magyar leánycég. A lap kalkulációi szerint a Vodafone Magyarország jelenlegi vállalatértéke az iparágra vonatkozó kalkulációkat figyelembe véve mintegy 84 és 102 milliárd forint közé tehető, kérdés, hogy ki az, aki ekkora összeget fizetne az operátorért.

Két évvel ezelőtt telekommunikációs belsős körökben az a pletyka terjedt, hogy a Vodafone-ra vevő lenne a magyar állam, melynek mobilpiaci szerepvállalással kapcsolatos tervei éppen akkor kezdtek dugába dőlni, pont annak a frekvenciaaukciónak a kapcsán, melyben a Vodafone és versenytársai, a Telenor és a Magyar Telekom is érdekeltek voltak. A helyzet ugyanakkor azóta sokat változott, így a közvetlen állami szerepvállalás azóta lekerült a napirendről, emellett az operátoroknak - így köztük a Vodafone-nak is - a sikeres pályáztatást követően nem egészen egy hónapja ítéltek oda új, mobil szélessávú hálózat építésére és bővítésére használható frekvencialicenceket.

Biztonságos szoftverfejlesztés és Scrum témákkal folytatjuk

Május 18-19-én lesz HWSW free! meetup-sorozat következő állomása.

Biztonságos szoftverfejlesztés és Scrum témákkal folytatjuk Május 18-19-én lesz HWSW free! meetup-sorozat következő állomása.

A Vodafone ezen a pályázaton több mint tízmilliárd forintot fizetett egy frekvenciacsomag húsz évre vonatkozó használati jogáért, igaz, ez még önmagában nem jelenti azt, hogy a céget ne lehetne eladni, sőt, a bővebb frekvenciakészlet akár vonzóbb felvásárlási célpontot is jelenthet. Így például most már a Vodafone-nak is elindulhatott a 4G/LTE szolgáltatása, emellett a cég már eleve kiterjedt 3G-s országos lefedettséggel rendelkezik - igaz, ez utóbbi versenyelőny rövidesen teljesen elveszhet.

Semmi sem elég

Ha az állami oldalról nem érkezik ajánlat, kérdéses, hogy piaci szereplőként ki adna pénzt a Vodafone magyar leányvállalatáért. A vállalat szinte napra pontosan 15 évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon, azzal az ambiciózus céllal, hogy rövid távon a második tényezővé váljon a magyar mobilpiacon, ez azonban többszöri kísérletre sem sikerült, hiába próbált újszerű szolgáltatásokkal (korlátlan GPRS-csomag, RED tarifacsomagok, kedvező roamingcsomagok), valamint látványos PR-aktivitással és reklámokkal felülkerekedni a cég riválisain.

A Vodafone Magyarország így mind a magyar mobilhang-piacon, mind a mobilnet-szegmensben harmadik szereplő maradt, ha nem számítjuk a piacon nemrég megjelent virtuális szolgáltatókat. A magyar leányvállalattal kapcsolatos további hiányosság, hogy a cégnek itthon nincs semmilyen hangsúlyos tartalomszolgáltatói törekvése, szemben két riválisával - ez pedig alapvetően gátolhatja a növekedést, különösen az adatszegmensben. A Telenor és a Telekom a Deezerrel, a Spotify-jal, a MyTV-vel és a TV GO-val már zene- és videostreaming szolgáltatásokat is értékesít, és bár a Vodafone-nak is van saját zeneszolgáltatása, ennek szerepe láthatóan egyáltalán nem hangsúlyos a termékportfólióban.

A piros operátor helyette továbbra is a korlátlan RED tarifákat tekinti a szolgáltatáskínálat legfőbb alappilléreinek, noha már mindkét rivális kínál ugyanolyan tartalommal, ugyanolyan áron hasonló flatrate csomagokat. A Vodafone legutóbbi ügyfélszerzési kísérlete, a komplett állami, közalkalmazotti szektor megszerzése is visszafelé sülhet el, hiszen az állammal kötött szerződés ugyan lehetőséget ad az ügyfélbázis növelésére, illetve valamennyi presztízst is jelent, árbevétel-szinten már korántsem biztos, hogy jól járt az üzlettel a szolgáltató.

Kivonulás helyett bővülés

A Vodafone jövőjét a magyar piacon két további tényező is befolyásolhatja. Egyrészt nyílt titok, hogy eladósorba került hazánk második legnagyobb vezetékes szolgáltatója, az Invitel, melynél a potenciális vevők közt bennfentes körök a Vodafone-t is megemlítik. Az Invitel felvásárlásával a Vodafone vezetékes szolgáltatásokkal egészíthetné ki a mobil portfóliót, ami a cégcsoportnak amúgy is kifejezett célja (ezt tette például Németországban, a Kabel Deutschland felvásárlásával), ugyanakkor az Invitel földrajzilag és technológiai szempontból egyaránt rendkívül tagolt szolgáltatása nem feltétlenül jelenthetne versenyelőnyt a cégnek.

Kérdéses az is, hogy az új piaci belépő, a 2014-es pályázaton frekcvencialicencet kapott DIGI milyen stratégiával kíván megjelenni a magyar mobilpiacon. A román érdekeltségű távközlési cég korábbi kommunikációja azt sejteti, hogy a nyomott árú vezetékes szolgáltatásokhoz hasonlóan a DIGI olcsó mobilszolgáltatásban gondolkodik, ez pedig komoly nyomást helyezhet a piaci szereplőkre, illetve azok körén belül is a legjobban a legkisebb szolgáltatónak, szolgáltatóknak fájhat az árak letörése.

a címlapról