Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Kipróbáltuk: Galaxy Note 4, negyedikre betalált

Gálffy Csaba, 2014. október 21. 13:33
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

A legfontosabb gyengeségeket javítja a Galaxy Note negyedik kiadásában a Samsung, a gondozott külső és az összeszedett szoftver révén igazán szerethető telefon lett a Note 4. A nagy kijelzővel könnyű együtt élni, bár kétségtelenül megszokást igényel. Az Android szerencsére elviszi hátán a terméket, a Samsung innovációi továbbra is zsákutcák.

Hagyományosan ősszel jelenik meg a Samsung Galaxy Note család minden új tagja, nincs ez másként idén sem, menetrendszerűen érkezett a Note 4. Az új modellel a Samsung a konszolidáció útjára lépett, helyrepofozta a hardveres alapokat és végre elkezdett prémium minőségű anyagokat használni a csúcsmodellben. A látványos innováció elmaradt, de az egyre jobb Android-ökoszisztéma, a gyors processzor és a világ egyik legjobb kijelzője mellett lehet, hogy nincs is szükség rá.

Méret, méret, méret

Rögtön az elején tegyük tisztába a Note sorozattal kapcsolatos legfontosabb kérdést: használható ez a méret? Az eredeti Note megjelenése igazi sokkot okozott az iparágban, és még csak 5,3 hüvelykes modell egycsapásra megalapította a "phablet" kategóriát, amelyben egyébként idén már az Apple is indít versenyzőt. Ennek pedig oka van: a nagy kijelzőt nagyon jó használni, böngészésre, videózni, játszani, vagy az alkalmazásokhoz is rengeteget hozzátesz a nagyobb "ablak". Nem mellékes, és erre a Note marketingje is rájátszik, hogy a felhasználó sokkal produktívabbnak érzi magát a nagyobb kijelzőn, noha ez az esetek többségében csupán illúzió.

Ugye nem is olyan nagy?

A méret megítélése persze szubjektív. Az tagadhatatlan, hogy az 5,5-5,7 hüvelykes kijelzők ergonómia szempontjából nem ideálisak, egy kézzel elég nehéz ezeket a monstrumokat kezelni, de egy-két hetes gyakorlással magabiztosan tudtuk a kisujjunkon egyensúlyozni a Note 4-et is. Akinek pedig ez már túl nagy lenne, választhat (számára) kényelmesebb modellt. Mi mindenkinek ajánljuk, hogy adjon egy kis időt egy phabletnek, könnyebb megszokni, mint gondolná - kár, hogy a hazai szolgáltatók esetében nincs olyan pár hetes cserelehetőség, mint az amerikai telkóknál.

Külső, felépítés, anyaghasználat

Az előző Note-generációkkal szemben első látásra a legfontosabb különbség, hogy legalább a telefon kerete fém lett, alumíniumötvözet veszi körbe a telefont. Ezzel a Samsung elkezdett felzárkózni a versenytársak mögé a minőségi anyagok használatában, a korábban használt ezüst festékkel borított műanyag keret minden tekintetben méltatlan volt az árkategóriához. Ezen túl azonban maradt a bőrt utánzó műanyag hátlap, ennek fogása azonban kevésé "kopogós", mint korábban, és a giccses levarrt mintázat is eltűnt.

Összességében a Note 4-et már jó kézbe fogni, a minőségérzet a mélypontnak számító Galaxy S3 és S4 óta folyamatosan javul a gyártónál. "Gapgate-ről" nem nagyon érdemes beszélni, az összeszerelés minőségével tényleg nincs probléma. Az előlap üvegje és az alumínium keret között van egy hajszálnyi rés, ez azonban szabad szemmel gyakorlatilag észrevehetetlen, bő egy hetes aktív használat során pedig sem arcszőrzetet, sem koszt nem gyűjtötte be.

Van viszont probléma a hangszóró elhelyezésével. A Note 4 továbbra is egyetlen hátlapi hangszórót használ, amely videózás vagy játék közben kellemetlenül halk, a hangot hátrafelé, a felhasználóval ellenkező irányba sugározza. Egy ilyen, multimédiás célokra gyakran előhúzott telefonnál ez súlyos kompromisszum, sokszor kell ugyanis a hangszóró mögé kagylót tartani a kezünkkel, csak azért, hogy hallhassuk a lejátszott YouTube-videó hangját, még otthoni, viszonylag csendes környezetben is. A megoldás az előlapra, lehetőleg párosan felszerelt hangszóró lenne, mint a HTC Boomsound rendszere, amit idén már a Sony is átvett csendben.

És elérkeztünk a telefon fénypontjához: a Note 4 kijelzője egyszerűen lenyűgöző, jó eséllyel a világon ma létező mobilos kijelzők legjobbika. Az 5,7 hüvelykes panel felbontása 2560x1440 pixel, sűrűsége pedig 518 pixel/hüvelyk. A magas felbontásnak köszönhetően a megjelenítés teljesen pixelmentes, a vektoros tartalom még a nyomtatott anyagoknál is sokkal részletteljesebb. De nem a felbontás miatt jó igazán a kijelző, hanem mert a Samsung végre megoldotta AMOLED panelek legnagyobb problémáját, a túlszaturált színeket, az új panel gyönyörűen jeleníti meg a finom árnyalatokat is. A betekintési szögek is kitűnőek, egészen tompa szögben sem veszít sokat a kijelző a fényességéből, bár bizonyos pontokon kékes és rózsaszínes elszíneződés tapasztalható.

A szoftver

A múltban a burkolaton túl a Samsung gyártói szoftvere is okot adott visszatérő panaszokra. A távol-keleti esztétika legrosszabb értelmezését adó TouchWiz felület ugyanis jelentős visszalépés volt a Google-féle Android világához képest és sokat levont a telefonok és tabletek értékéből. A Galaxy S5-tel megjelent TouchWiz Nature UX 3.0 már a Note 4-en is tiszteletét teszi, és a korábban kaotikus, harsány, giccses felületből szerencsére már a legtöbb helyen visszavesz, ahol pedig nem, ott a felhasználónak lehetővé teszi a lekapcsolást (például az elképesztően frusztráló "puttyogó" hangok esetében).

Androidról lévén szó a felhasználó a Samsung szinte összes szoftverét sajátra cserélheti, az indítóképernyőtől kezdve. Csak az értesítési mező és a beállítások menü fix, ezek pedig szerencsére pont elfogadható kinézetet és funkciót kínálnak (szemben mondjuk a Note 3-mal). A Note 4 a gyárból Android 4.4.4-gyel érkezik, egyelőre Lollipop-frissítésről a gyártó nem adott értesítést.

Arról a Samsung nem tehet, hogy egyelőre gyakorlatilag nincsenek olyan androidos alkalmazások, amelyek a nagyobb kijelzőméretet aktívan kihasználnák, emiatt hiába a nagy panel, az appok ezek is csak annyi információt jelenítenek meg, mint a kisebb telefonokon - csak felnagyítva. A nagy kijelző sokkal hasznosabb tudna lenni, ha az appok mondjuk 5-5,5 hüvelyk fölött már egy más, több információt tartalmazó layoutot használnának. A tabletes alkalmazások körében kezd már terjedni, hogy egyedi kinézetet írnak a fejlesztők, ennek lenne értelme a nagy telefonok esetében is. Az Apple egyébként ebbe az irányba már tett lépést, a fejlesztőket aktívan ösztönzi arra, hogy az iPhone 6 Plus esetében extra paneleket, információdúsabb megjelenést használjanak, és saját alkalmazásaival is példát mutat. Ha ez az irány androidon is hangsúlyossá válik, a phabletek jobb produktivitása gyakorlattá is válhatna.

S Pen

Az érintőceruza a Note-család egyik komoly megkülönböztető jele volt mindig, a Note 4 pedig tovább csiszolja a koncepciót, apró fejlesztéseket kapott az eszköz minden területen. Az S Pen műszaki szempontból ragyogó megoldás, a bevitel pont olyan, amilyennek a digitális tollnak lenni kell: gyors, pontos, lagmentes. Ezzel együtt korlátozott haszna van a tollnak, nagyon kevés olyan feladat van ugyanis, amit gyorsabban, kényelmesebben tudunk megoldani az S Pennel, mint mondjuk ujjal. A szövegbevitel például sokkal gyorsabb a virtuális billentyűzetet használva, mint kézírással, legyen a felismerő algoritmus akármilyen pontos. Ugyanez igaz szinte minden felhasználásra, a rajzolást kivéve - akár egyszerűbb ábrákat, akár művészi értékű rajzot készítenénk, a stylus pontossága és nyomásérzékenysége egyszerűen pótolhatatlan.

Egy érdekes felhasználási mód lehet ugyanakkor a windowsos (vagy linuxos) gépek távoli irányítása, a nagy kijelzőn a stylus segítségével elég jól el lehet kattingatni egy asztali GUI-t is, a nagy kijelzőn pedig még a natív 720p is kényelmesen olvasható marad zoomolás nélkül. Ez azonban csak a felhasználók elenyésző arányának lesz fontos és értékes, a legtöbben néhány hét használat után el is fogják felejteni a stylus létezését. Rendszergazdáknak viszont pótolhatatlan segítség lehet, nem véletlen látni informatikai eseményeken annyi Galaxy Note-ot és egyéb phabletet.

Hardver, teljesítmény, akku

A Samsung csúcsmodellje a jelenleg elérhető leggyorsabb processzort kapta meg, legalábbis a magyarországi piacra ezt a modellt importálja a Samsung. A Qualcomm Snapdragon 805 (APQ8084) a leggyorsabb telefonos rendszerlapka, talán az Apple-exkluzív A8 ad hasonló sebességet, a 2,7 GHz névleges órajelen futó Krait 450-es magok néhány, lentebb tárgyalt kivételtől eltekintve minden feladatot gyorsan oldanak meg. A processzor mellett nagyon fontos a rendszermemória is, ebből 3 gigabájtot kapott a Note 4. A memóriára egyébként azért érdemes figyelni, mert a telefon élettartama végén valószínűleg ennek kapacitása lesz korlátozó tényező, nem pedig a processzor vagy a mobilnet sebessége.

A saját (szubjektív) tapasztalataink szerint a telefon a masszív hardveres alapok ellenére nem egy sebességdémon, legalábbis az appok közötti váltás meglepően lassú. Míg egy Nexus 5-ön a futó appok listájának előhúzása és az appok közötti váltás tökéletesen folyamatos és azonnali, a Note 4 esetében néhány tizedmásodperces várakozás, késleltetés kíséri a folyamatot. Ez ugyan nem hangzik soknak, de az appok között rendszeresen ugrálva eléggé feltűnő és kényelmetlen. A  hiányosságot egy közép- vagy belépőszintű telefonnak nem írnánk fel, a Note 4 azonban árban mindenképp a csúcsot képviseli, természetes elvárás, hogy a teljesítménye is megfeleljen ennek.

A szubjektív lassúság hátterében egyébként sejtésünk szerint a Samsung saját szoftverei állnak. A fent említett appváltáshoz ugyanis a gyártó saját (Android Lollipopra hajazó) felületet készített, ennek betöltése pedig rengeteg időt igényel - jóval többet, mint az Android Lollipop Preview verziót vagy a KitKatot futtató Nexus 5 esetében. Alkalmazásokon belül már sokkal jobb a helyzet, gyakorlatilag nem tapasztaltunk olyan forgatókönyvet, amelyben a hardver állított volna a használat útjába akadályt - a Chrome és bármilyen egyéb app elképesztő folyamatossággal fut a Note 4-en.

A kötelező sebességtesztek egyébként visszaigazolják, hogy a hardverben valami nem ideális, az etalonnak számító Sunspider 1.0.2 JavaScript benchmark ugyanis 1060 ezredmásodperces teljesítményt mutat (sokszori teszteléssel is), ami azonos böngészőt használva lényegesen lassabb, mint a Nexus 5 által elért 842 ms vagy a Sony új Z3 Compactjának 920 ms értéke. Külön érdekesség, hogy a Chrome 34-et alapul vevő beépített böngésző viszont lenyűgöző 371 ms-t ér el, tehát valamilyen hardveres anomáliára vezethető vissza a lassúság - ezt remélhetőleg a Samsung egy szoftverfrissítéssel orvosolni fogja. (Vagy csak a Samsung saját szoftvere optimalizált erősen erre a benchmarkra.)

Nehezebben javítható viszont a játékok teljesítménye. A nagy felbontású kijelző a játékok alatt eléggé szenved, a standardnak számító Real Racing 3 például egyes pontokon játszhatatlanná lassul és szaggatni kezd a csúcshardveren is, az Adreno 420 GPU úgy tűnik, nehezen birkózik meg a közel 3,7 millió pixel mozgatásával.

A kamera hozza azt, amit ma egy csúcskategóriás okostelefontól alapszinten elvárhatunk, de részletgazdagságban nem ér utol egy Nokia Lumiát vagy iPhone-t. A hátlapi egység 16 megapixeles felbontást tud és 4K videó rögzítésére is képes 30 fps sebesség mellett, valamint optikai stabilizációt is kapott. Az előlapi egység 3,7 megapixeles, 1440p videót is felvesz, videótelefonáláshoz pedig még gyenge fényviszonyok között is alkalmasnak bizonyult.

Nehéz fényviszonyok között is jól teljesít a Note 4 kamerája. [+]

Ha valamiben a Note széria eddig kimagasló volt, az az akkus üzemidő. Ez a Note 4 esetében is így van, az akkufrász nem fogja a tulajdonos kerülgetni. Agresszív használat és maximális (adaptív) fényerő mellett is garantált, hogy reggeltől estig kitart az akku, kellemes, 30-40 százalékos tartalékkal. Óvatosabb használat és lejjebb csavart fényerő esetén pedig reggeltől másnap estig is kihúzható a működés, ami jelenleg meglehetősen ritka a piacon. Ha ennél is többre van szükség, itt is elérhető a Galaxy S5-ben már megismert ultrahosszú üzemidőt nyújtó mód, ami a processzor órajelétől a Wi-Fi-ig mindent leteker, a háttérben futó appokat lekapcsolja és a kijelzőt is fehér-fekete módra állítja, így soknapos (elvben akár egy hetet meghaladó) üzemidő is elérhető.

Rés? [+]

A Samsung idén két hardveres újdonságot hozott a csúcskategóriás mobiljaiba, az ujjlenyomat-olvasót és egy komplex hátlapi szenzort, amely véroxigén-szintet és például pulzust mér. Mindkettő megtalálható a Galaxy S5-ben is, és immár a Note 4-ben is megjelent. Az ujjlenyomat-olvasó használható, de eléggé kényelmetlen: az érzékelő a Home gombban található, de nem elegendő rátenni az ujjunkat, végig is kell húzni rajta, fentről lefele. Kis trükk, hogy a hüvelykujjunk például keresztirányban is beolvasható, így nem kell fogást váltani minden feloldáshoz, azonban az érzékelő így sem tökéletes, rendszerint 2-3 próbálkozásra van szükség a sikeres beolvasáshoz, ez pedig a használhatatlanság kategóriája. Nem sokkal jobb a hátlapi pulzusmérő sem, amely négy-öt próbálkozásból egyszer produkál adatot - ami 15-20 másodperces mérésekkel számolva és a teljesen semmitmondó hibaüzenet segítségével garantáltan megemeli az alany szívverését.

A sztratoszférába árazva

A korábbi csúcskategóriás Galaxykat (S- és Note-sorozat) fenntartásokkal kezeltük a gyenge anyaghasználatnak és a jobbára haszontalan fejlesztéseknek betudhatóan. A dél-koreai gyártó azonban idén nagyon összeszedte magát, a Note 4 ugyanis egy feltételek nélkül ajánlható okostelefon, jó (de nem kiváló) minőségérzettel, a kategória legjobb kijelzőjével és olyan, sokszor valóban hasznos kiegészítőkkel, mint az S Pen. A Samsung hardveres (ujjlenyomat-érzékelő) és szoftveres innováció továbbra is zsákutcát jelentenek, de a gyönyörű kijelző, az erős hardver és az Android így is elviszi a hátán a Note 4-et.

A Note 4-nek azonban egy komoly kihívással kell megküzdenie: a gyártó elképesztően magasra árazta. A piaci bevezetéskor illetve közvetlenül előtte nehéz pontosan belőni, hogy mennyi a Note 4 valós ára. A modell a Magyar Telekom kínálatában ajándék NX Mini fényképezőgéppel listaáron 201 ezer forintért rendelhető (feltöltőkártyás csomagban), akcióban. A Telenornál már 214 ezer forintot kérnek a modellért (itt az ajándék Samsung Level fülhallgató), a Vodafone-nál egyelőre nem szerepel a kínálatban.

Az ár azt jelenti, hogy a telefon 10-20-30 százalékkal drágább az összemérhető hardvert kínáló okostelefonokhoz viszonyítva, ennyivel azonban nem használhatóbb (hacsak nem rendszergazda vagy digitális festő a felhasználó). Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy mindennapi rendszerességgel szükségünk van a stylusra, akkor jelenleg azonban sokkal jobb vétel például egy (alig valamivel kisebb) LG G3.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.