Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Nyilvánosak az IBM POWER8 első teljesítményadatai

Bodnár Ádám, 2014. május 05. 07:55
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Az IBM nemrég lebbentette fel a fátylat a POWER8 processzorról és a rá épülő első szerverekről, most pedig publikálta az első teljesítményadatokat is. Az új architektúra több mint meggyőző, ha számít a magok száma, márpedig a vállalati alkalmazások jelentős része alatt számít.

Elérhetővé tette a POWER8-cal készült első sebességtesztek eredményeit az IBM. A Nagy Kék a gépei teljesítményét az iparágban szokásos SPEC CPU2006, SPEC jEnterprise2010, illetve SAP Sales and Distribution benchmarkokban is megmérte, amely lehetőséget ad szélesebb körű összevetésre a versenytársakkal.

2x12 = 6x4

A tesztjeiben egy érdekes konfigurációt használt az IBM: a kétfoglalatos Power System S824 szerverbe hatmagos dual chip modulokat (DCM) épített, így egy 24 magos rendszert kapott. Ilyen magszámú konfiguráció ugyan elérhető két darab 12 foglalatos POWER8 processzor használatával is, azonban ebben az esetben 12 mag osztozik a processzor 96 megabájtos harmadszintű cache-én, míg a tesztben használt dual chip modulok esetén 6 magra jut ugyanekkora L3 gyorsítótár, ami minden bizonnyal magasabb magszintű teljesítményt jelent, a SPEC CPU2006 teszt lebegőpontos teljesítményt vizsgáló része például közismerten "szereti" a nagy cache-eket.

SPEC CPU2006 eredmények hasonló magszámmal

Az IBM ezzel a módszerrel elérte, hogy a világ legnagyobb teljesítményű 24 magos gépe legyen az S824 a SPEC CPU2006 tesztjeiben (integer és lebegőpontos átvitelben egyaránt), 1750, illetve 1370 pontos eredménnyel. A szintén 24 magos Xeon-alapú konfigurációk (4x Xeon E7-8893 v2, illetve 2x Xeon E5-2697 v2) ennél jelentősen lassabbak, az integer sebességet vizsgáló SPECint_rate teszt szerint 34, illetve 47 százalékkal, a lebegőpontos SPECfp_rate benchmarkban pedig 25 és 47 százalékkal. Magyarán szólva a SPEC CPU2006 teszt alapján a POWER8 magonkénti teljesítménye látványosan magasabb.

A probléma ezzel a méréssel, és az IBM által publikált eredmények sántaságát is az adja, hogy a SPEC CPU2006 tesztek leginkább mérnöki-tudományos környezetben alkalmazott számításokra relevánsak, a tesztfeladatok között különféle szimulációk, ray-tracing, sakkfeladvány megoldása, tömörítés, programfordítás, végeselem-analízis található például. Mérnöki-tudományos környezetben pedig nem jellemző a magonkénti szoftverlicencelés, így az IBM által tesztelt S824 teljesítményét nem hasonló magszámú, hanem hasonló processzorszámú rendszerekkel lenne érdemes összevetni.

SPEC CPU2006 eredmények négyfoglalatos konfigurációban

Ebben az összehasonlításban a POWER8 már távolról sem szerepel olyan fényesen. A négyfoglalatos Xeon E7-4890 v2 messze maga mögött hagyja az IBM új processzorát a SPEC CPU2006 tesztekben, de a Fujitsu által nemrég frissített SPARC64 M10 is gyorsabb, ha négy darabot állítunk belőle csatasorba. A SPEC CPU2006 tesztekben fogyasztási adatokat nem rögzítenek, de sejthető, hogy a 190 wattos TDP-vel rendelkező POWER8-ból négy darab jóval többet fogyaszt mint a 155 wattos Xeon, így a mérnöki-tudományos környezetekben inkább fontos energiahatékonysági szempontok sem az IBM-nek kedveznek.

Az ár/teljesítmény viszonyról nincs mit mondani, mivel az IBM nem adott meg árat erre a gépre - a hivatalos termékoldal szerint ilyen, dual chip modulos, 4x6 magos konfiguráció nem is rendelhető egyelőre. A 2x12 magos rendszer listaára 65 ezer dollár, ennek a teljesítményét viszont nem publikálta a cég. Összehasonlításképp egy négyfoglalatos Xeon E7-4890 v2 konfiguráció (System x3850 X6) 158 ezer dollárért vehető meg az IBM-től.

Vállalati alkalmazások

Hogy a POWER8 a publikált teszteredmények alapján nem feltétlen a legjobb választás mérnöki-tudományos feladatokra, nem jelenti azt, hogy ne lenne kiválóan alkalmas vállalati alkalmazások futtatására, amelyre egyébként is elsősorban tervezték és optimalizálták. Ilyen környezetben már felértékelődik a magonkénti teljesítmény szerepe, mivel a futtatott szoftverek jó része magonként licencelődik (beleértve a vállalati operációs rendszerek egy részét, köztesszoftvereket és nagyvállalati alkalmazásokat), ami a gazdaságossági mutatókat a POWER8 felé mozdítja.

A Java alkalmazások futtatása alatt nyújtott teljesítményt mérő SPEC jEnterprise2010 benchmarkban a négyprocesszoros, összesen 24 magos Power System S824 szerver 22 ezer pont feletti eredménye mindenképpen tiszteletre méltó, ezt a teljesítményt ilyen alacsony magszámmal egyetlen konkurens sem tudja megközelíteni sem. Ennek két oka is van. Egyrészt nincs más processzor, amely ekkora magonkénti teljesítményre lenne képes (legfeljebb a POWER7 van a közelben), másrészt a SPEC jEnterprise2010 tesztet mintha a háta mögött hagyta volna az ipar, a kurrens (v2 generációs) Xeonokkal mindössze egy ilyen eredményt publikáltak, ami a fenti táblázatban szerepel is.

Az SAP 2-tier Sales and Disrtibution (SD) tesztben is meggyőző a POWER8 eredménye, ha a magszámot vesszük alapul. A négyfoglalatos, 24 magos gép pontszámát ebben a tesztben hasonló magszámú rendszerek meg se tudják közelíteni - a 32 magos POWER7 van még a legközelebb, de a POWER8 előnye itt is bő 20 százalékos, a legjobb 24 magos Xeon teszteredmény pedig kevesebb mint fele a POWER8-énak.

Ha a négyfoglalatos gépeket hasonlítjuk össze, a legnagyobb teljesítményű Xeon, az E7-4890 v2 felülkerekedik a POWER8-on SAP 2-tier SD teszbtben, ilyen konfigurációban a teljesítménye majdnem 20 százalékkal magasabb, de ezt a sebességet több mint kétszer annyi maggal éri el, ami a szoftverlicencek által dominált vállalati informatikai környezetekben a pénzügyi vezető felé nehezen indokolható választássá teszi - amennyiben a cégnél egyébként rendelkezésre áll a POWER-alapú, AIX operációs rendszert futtató szerverek üzemeltetéséhez szükséges kompetencia. (A POWER8-alapú gépeken Linux is használható, a szabad operációs rendszerrel készült teszteredményt viszont az IBM még nem publikált)

Számolni kell a POWER8-cal

A jelenlegi POWER-felhasználók számára az új processzorgeneráció és a rá épülő szerverek természetes továbblépési irányt jelentenek, még nagyobb teljesítménnyel és még több funkcióval (pl. alkalmazásspecifikus gyorsítók) csábítva őket a migrációra a kompatibilitás megtartása mellett. Egy POWER7-alapú rendszerről a magszám és ezzel a szoftverlicenc-költség csökkentésével úgy lehet POWER8-ra átállni, hogy még magasabb teljesítményt is kap az ügyfél, miközben az üzemeltetői kompetenciát továbbviheti - az AIX-adminoknak a POWER8 képességei alapján egyelőre nem kell az álláskereső oldalakat böngészniük.

Az eddig publikált teszteredmények alapján vállalati környezetben komolyan számolni kell a POWER8-cal a Xeonra építő cégeknek (HP, Dell, Fujitsu, stb.) is. Az IBM már korábban is megmutatta, nem fél agresszíven árazni a RISC/UNIX szervereit a Xeon-alapú szerverek ellen, és ez a jövőben valószínűleg még inkább így lesz, miután a vállalat a Lenovónak adta el x86 szerverbizniszét, megszabadulva a házon belüli  konkurenciától. A magas magonkénti teljesítmény miatt pedig a szoftvergazdaságossági mutatók is a POWER8 felé billenthetik a mérleget egy Xeon-alapú hardverrel történő összevetés esetén, amennyiben az alkalmazás mindkét platformon rendelkezésre áll.

Ahhoz azonban, hogy a Nagy Kék sikeresen tudja versenyképes alternatívaként bemutatni a POWER-alapú gépeit a Xeonokkal szemben, meg kell győznie az IT-vezetőket arról is, hogy a POWER családnak biztosított a jövője a UNIX-piac folyamatos és gyors zsugorodása, valamint az IBM hardverpiactól történő távolodása ellenére - a "proprietary" architektúrák kiválasztásánál a gyártó jövőjébe fektetett bizalom legalább olyan fontos szempont, mint magának a terméknek a jellemzői. A legfrissebb roadmapen a POWER9 mindenesetre már szerepel...

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.