Drágának találják a magyarok az e-könyveket
A felnőttek kevesebbet olvasnak ma könyveket, mint öt évvel ezelőtt - derül ki az eNET és a Telekom kutatásából. Az irodalom azonban nincs végveszélyben, az e-könyvek könnyen megfordíthatják a tendenciát és a könyvolvasással töltött idő csökkenése megállhat, de akár növekedhet is.
Az olvasási szokások változása alapvetően nem csak kulturális trend, hanem a társadalmi és gazdasági változások is komoly szerepet játszanak benne. A most fiatal generációk olyan kommunikációs és technológiai közegbe születtek, ahol a könyvek szerepe megváltozott a néhány évtizeddel ezelőttihez képest. A tanulási és ismeretszerzési folyamatokban a könyv már nem olyan fontos, az internet sokkal jelentősebb szerepet hasít ki és itt nem csak a YouTube-ra és a Wikipediára gondolhatunk, hanem arra is, hogy bármilyen hír, információ, adat, elemzés és trend követhető, azonnal megtalálható anélkül, hogy azt egy kötetbe kellene rendezni. Feltételezhetően a mai generáció nem olvas kevesebbet csak nem könyvet olvas. A könyvekhez való viszony átalakulóban van.
Az eNET kutatását a magyarországi, 18 évesnél idősebb, rendszeresen internetező lakosság körében végezte, az adatfelvétel 2014. januárjában történt. A vizsgálat arra irányult, hogyan alakultak az olvasási szokások az elmúlt öt évben. Az önbevallás szerint az internetezők 57 százaléka kevesebbet olvas mint öt éve. Az ezt a választ adók háromnegyede ezt a kevesebb szabadidővel magyarázza, de a válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy a könyvek túl drágák. A megkérdezettek 16 százaléka vallotta be, hogy mostanság sokkal rövidebb szövegeket olvas csak el, könyvet nem jellemző, hogy kézbe vesz. Ezt a számítógépek és az internet elterjedésének tudják be, illetve az ezzel kapcsolatos fogyasztói szokások változásának. Az indokok között persze felmerült a romló látás, a tanulmányok befejezése, illetve az is, hogy a válaszadók nem találnak kedvükre való könyveket. Ezek a negatív hatások a technológiai változástól függetlenek.
Van, aki többet olvas
A válaszolók 28 százaléka nem változtatott olvasási szokásain, 15 százaléknyi válaszadó viszont többet olvas mint öt éve. Az érvek természetesen részben inverzei a kevesebbet olvasók érveinek, így a legtöbben azzal magyarázzák ezt a tendenciát, hogy több lett a szabadidejük, több érdekes könyvet találnak. A többet olvasók 23 százaléka az e-könyvek könnyű elérhetősége, hozzáférhetősége, kezelhetősége miatt fogyaszt el több olvasmányt.
A digitális könyvek megjelenése Magyarországon még nem hozott átütő erejű változásokat, de mindenképp korszakváltást jelent az olvasási szokásokban. A kulcstényező az említett könnyű elérhetőség. Egyrészt ez abból fakad, hogy a webes könyvesboltban, illetve az e-könyv olvasóba integrált online katalógusban azonnal hozzáférhetőek a művek, akár otthon, akár a vonaton utazva vagy a strandon fekve. Másrészt sokan panaszkodnak az érdekes könyvek hiányára, a személyre szabott ajánlások és a szélesebb kínálat ezt a problémát is orvosolni képes.
A magyar e-könyvpiac még csak szárnyait bontogatja: ugyan az internetezők 39 százalékával már előfordul, hogy olvas e-könyvet, de mindössze 5 százalékos az a réteg, aki ezért fizet is. A többiek egyelőre lopják a könyveket, ami a mondás szerint nem bűn, de az biztos, hogy a magyar nyelvű tartalmakat kínáló ökoszisztéma kiépülésére ez nincs túl jó hatással.
Kis helyen is elfér
Az e-könyvek elvitathatatlan előnye az is, hogy kevés helyet foglalnak, ez a válaszadók 54 százaléka számára fontos, a könnyű és gyors hozzáférhetőség 49 százalék számára pozitívum. Az előnyök között szerepel még az is, hogy a tartalom nagyítható (42%), a könyvek nem használódnak el (37%), illetve az is sokaknak fontos már, hogy a kultúra iránti igényük nem károsítja a környezetet (36%).
A pozitívumok mellett azonban a 18 év feletti rendszeresen internetezők 44 százaléka még mutat kötődést a Gutenberg-galaxishoz, ők az e-könyveknél hiányolják azt az illatot, azt a fogást, amit egy hagyományos könyvkézbe vételekor tapasztalunk. Mindeközben minden ötödik válaszadó túl kicsinek érzi a magyar nyelvű e-könyv-kínálatot, ami azért kritikus, mert csak 21 százalék szokott angol és 4 százalék német nyelven olvasni, a többiek viszont leginkább csak magyarul olvasnának e-könyvet. A kérdőív kíváncsi volt arra is, hogy honnan szerzik a magyarok az e-könyveket és a nyelvi falat jól jelzi, hogy a sorolt válaszok többségében magyar oldalakat jelöltek meg és nem a nemzetközi szolgáltatókat, mint az Amazon vagy a Barnes&Noble.
Fura dolog e-könyvet ajándékozni
Érdekes kérdés, hogy ha a különböző formátumok közül az ár figyelmen kívül hagyásával kellene választani, akkor hogyan döntenének. A válaszadók 80 százaléka a papírt preferálná, 13 százalék az e-könyvet, 5 százalék hangoskönyvet, minden ötvenedik internetező pedig egyáltalán nem akar könyveket. Ajándékozásnál is cifra a helyzet, 31 százalék sosem adna ajándékba e-könyvet, de nem csak azért, mert fura virtuális dolgot ajándékozni, hanem azért is, mert drágállja az e-könyvet. 33 százalék viszont még nem csinált ilyet, de szívesen adna e-könyvet ajándékba, sőt, a magyar internetezők 6 százaléka már ajándékozott is így.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A materiális gondolkodás erősen meghatározza a jellemzően még árérzékenységgel is terhelt magyar olvasót. A 18 évesnél idősebb internetezők 59 százaléka egyáltalán nem vesz e-könyvet, ezen csoport 42 százaléka azért, mert drágának találja azokat. A válaszadók negyede maximum a papírverzió felét fizetné ki egy elektronikus verzióért, akkor is, ha az egyébként kényelmesebb, több és jobb szolgáltatást ad, helytakarékos és környezetkímélő. Ugyanez a beidegződés jelen van egyéb tartalmaknál is, mint a zene vagy a film. Az emberek fejébe erősen beégett az a logika, hogy a hordozóért kell fizetni és nem magáért a tartalomért.
PC-n olvasunk könyvet???
A magyaroknál ráadásul az e-könyv olvasás nem feltétlenül jár együtt azzal, hogy ehhez egy dedikált eszközzel is rendelkeznek. Az eNET kutatásából kiderül, hogy az e-könyvet olvasóknak mindössze 11 százalékának van erre a célra tervezett eszköze, 23 százalékuk tabletet, 28 százalék okostelefont, 38 százalék notebookot, 46 százalék pedig PC-t is használ erre a célra. Valószínűleg az e-könyv olvasás terjedéséhez jelentősen hozzájárulna, ha több embernél lenne hozzá célszerszám és nem egy monitor előtt görnyedve falnák a betűket. Ez részben persze anyagi kérdés is, hiszen a kevesebb jövedelemből gazdálkodók igyekeznek olyan eszközöket vásárolni, amivel több, egymástól eltérő funkciót is le tudnak fedni, ez pedig a notebook és a tablet túlsúlyához vezet.