A régió cégeit nem győzte még meg a BYOD
A saját informatikai eszközök használata a munkahelyen ("bring your own device", BYOD") mozgalomra egyelőre nem haraptak rá a kelet-európai cégek, derül ki az Intel kutatásából, amely több mint 700 vállalat bevonásával készült 2013-ban.
A magyarok a régió éllovasai voltak
A magyar cégek csak nagyon kis részénél használhatnak a munkavállalók saját számítógépet vagy táblagépet munkavégzési célra, és az Intel felmérése szerint ez a tendencia 2014-ben sem sokat változik. Míg globális statisztikák szerint a cégek mintegy fele támogatja az otthonról hozott eszközök használatát a munkahelyen, a megkérdezett hazai vállalatoknak csak 18 százaléka engedélyezi ezt. Ezzel az aránnyal egyébként a magyar cégek viszonylag progresszívnak számítanak a régióban, Csehországban 14 százalékos ez az arány, Szlovákiában 9,8 százalék, Lengyelországban pedig 7,5 százalék a BYOD mozgalmat eddig felkaroló társaságok aránya.
Ugyanakkor a számokból az is kiderül, hogy Lengyelországban a legmagasabb, több mint 18 százalék azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek idén tervezik bevezetni a privát eszközök céges használatának támogatását. Csehországban a megkérdezett társaságoknak 10 százaléka, Szlovákiában 7,8 százaléka, Magyarországon pedig 6 százaléka állította, 2014-ben lehetővé fogja tenni a dolgozóinak, hogy privát eszközöket használjanak munkahelyi feladatokra.
A BYOD koncepció legfőbb előnyei között az eszközbeszerzésekkel kapcsolatos költségek csökkenését szokták említeni - ha a dolgozó egyébként is rendelkezik olyan noteszgéppel, tablettek, okostelefonnal, amely alkalmas a munkahelyi feladatai elvégzésére, akkor a vállalatnak már felesleges ilyen vásárolnia. Ráadásul a saját maguk által kiválasztott és használt eszközökhöz a dolgozók kötődnek, szeretik őket (hiszen nem véletlen választották), illetve feltehetően jól ismerik, komfortosan kezelik, ami a termelékenység növekedését eredményezheti.
Biztonság és más kockázatok
A saját eszköz céges használatának kockázata elsősorban a biztonsági kérdésekben gyökerezik. „A közép-európai cégek alaposan mérlegelik a saját számítógépes eszközök munkahelyi alkalmazása mellett és ellen szóló érveket. Jelenleg a cégek rendkívül tartózkodók, mert a munkavállalók saját eszközei közül sok nem felel meg a vállalati IT biztonsági és felügyeleti követelményeinek” – mondta el Gacsal József, az Intel Magyarország üzletfejlesztési igazgatója.
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A BYOD koncepció a biztonságon kívül az informatikai felügyelettel és szervizeléssel kapcsolatos kérdéseket is felvet. Az olyan megszokott feladatok, mint a platformfelügyelet és szoftverfrissítés, illetve a notebooknál vagy táblagépeknél esetlegesen felmerülő hibák javítása távolról sem triviális feladatok abban az esetben, ha a dolgozók által használt eszközpark sokszínű, a hardverek és a szoftverkörnyezetek is nagyban eltérőek.
Bizonytalanságot keltenek az IT vezetők körében az olyan típusú kérdések is, hogy például az eszköz meghibásodása esetén a munkavállalónak egy szokványos szervizhez kell-e fordulnia, és ha igen, a javítás ideje alatt milyen eszköz áll a rendelkezésre.Az ilyen kérdéseket a céges IT-használati házirendnek kell tisztáznia, de ezek kidolgozásában a hazai vállalatok egyelőre nem állnak jeleskednek. "A magán számítógépeket munkahelyi célú alkalmazásra engedélyező cégeknél is aránylag gyakran találkozhatunk olyan esetekkel, ahol a pontos szabályok meghatározásának fontosságát alulértékelték, így kénytelenek ezeket utólag bevezetni" – mondja Gacsal József.