Etikusak lesznek-e az okosautók?

Az önjáró autó és az okosszemüveg csodálatos technológiától átitatott jövőképet fest le, de a Google üzleti modelljét ismerve a hasznos képességeknek ára is van, mégpedig az, hogy a monitorkép, illetve a mobilkijelző mellett a teljes valóság is hirdetési felületté válik, kiegészülve a szenzoros és lokációs adatokból kinyerhető adatokkal - játszik el a gondolattal az Atlantic magazin.

Mindent tud, mindent ért

Képzeljük el a helyzetet, hogy 2021-ben a Google-rendszerű autóval elindulunk a munkahelyről hazafelé, de a szokásos útvonal első harmadánál a kijelzőn megjelenik egy figyelmeztetés, illetve egy lágy női hang is megszólal: “Mindössze két perc kitérő lenne a megszokott útvonaltól, ha ellátogatnánk a pár hete megnyitott új cukrászdába, ahol épp akciós a sajttorta, aminek a receptjére múlt héten rákerestél. Nem bánnád, ha áttervezném az útvonalat?” A csábításnak nem lehet ellenállni, egy elfojtott “igen” csúszik ki a szánkon, a kijelzőn pedig máris a módosított útvonal szerepel, az autó indexel és sávot vált.

Az EU által mostanság egyre inkább kifogásolt univerzális adatkezelési elvek értelmében a Google képes értelmezni egymástól látszólag független, de egyébként kapcsolódó jeleket, az abból levont következtetéseket pedig a releváns pillanatban üzenetté formálni. Elegendő, ha az említett cukrászda weboldalát meglátogatjuk és esetleg még lájkolunk (+1-ezünk) néhány képet rajta, vagy ha a levelezésünkben egész nap édességekről csevegünk valakivel, illetve ha egyébként is gyakran járunk hasonló helyekre.

Ezeket az információkat kombinálva az egyébként szintén alaposan dokumentált utazási szokásainkkal, a naptárunkkal, az időjárással, a hírekkel, a geolokációs adatbázissal, meglesz az a pillanat, amikor valószínűleg nem mondunk majd nemet. Az eltérítés művészete annyira professzionálissá válhat, hogy azt valójában már hívhatnánk emberrablásnak is. Már a mai autók némelyikében is van beépített érzékelő, ami figyeli, hogy elbóbiskol-e a sofőr és ha már mélyeket pislog, akkor javasolja neki, hogy álljon meg egy kávéra. A jövőben nem lesz szokatlan ugyanez az ajánlás egy fizetett reklám hatására.

A Google a CES-en jelentette be az Open Automotive Alliance nevű szervezetet, ami hasonló az Android felett bábáskodó Open Handset Alliance-hez. A résztvevő autógyártók határozott elképzelése, hogy alkalmazásokat, online szolgáltatásokat kapcsolnak az online technológiák által szinte utolsó érintetlenül hagyott hardvertípushoz, az autóhoz. A piacon jelenleg működő logikák pedig afelé mutatnak, hogy a szolgáltatások egy része olcsó vagy ingyenes lesz, ami viszont az  hirdetések megjelenését teszi biztossá.

Etikus ez?

Ma még nehéz megjósolni, hogy fog kinézni a hirdetés az okosautó, okoszemüveg vagy akár az "okosközterek" esetében. Az autóknál teljesen magától értetődő lenne, ha az autonóm, vagyis gépi algoritmusok által irányított üzemmód közben az ekkor már csak utas funkcióban lévő sofőr hirdetéseket kapjon bármilyen formában. Lehet ez egy egyszerű kijelzőn megjelenő banner vagy a hangrendszeren keresztül jövő reklámszöveg, de akár a szélvédőre vetített augmented reality is, nyilván a piac ki fogja próbálni az összes variációt.

A kérdés valójában már nem is annyira technológiai, hanem sokkal inkább etikai, morális kérdés. Meg kell-e egyáltalán kérdeznie a szoftvernek, hogy el akarunk-e kanyarodni a cukrászda felé, vagy az automata tervezés álcája alatt a hirdető üzlete felé igazi forgalmat terelhet-e a navigáció. Maga az üzleti modell már most is létezik, hiszen a nagyvárosokban a taxisofőrök, hotel portások és idegenvezetők jelenleg is jutalékot kapnak, ha a helyismerettel nem rendelkezőket a megbízó üzlete felé terelik. Ez nem jelent feltétlenül átverést vagy rossz kiszolgálást, egyszerűen egy jutalékos hirdetési rendszer, hasonló ahhoz, mint amit ma a kuponos oldalak is csinálnak. A vízválasztó mindig az az etikusság szempontjából, hogy mennyire átlátható a modell és az ügyfél mennyire tudja, hogy az ajánlást segítőkészség vagy jutalék motiválja-e. A Google ebből a szempontból korrekten viselkedik a weben, ugyan bonyolult módszerrel kerülnek a hirdetések adott helyekre, de a reklám, ha nem is látványosan, de mindig jelölve van.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Az etikai problémák egy másik dimenziója, hogy a mesterséges útvonaltervezés, illetve a döntési helyzetek gépek számára való átengedése felveti a kérdést, hogy az adott illető mennyiben felelős az aktivitásaiért. Főleg a szélsőséges jogértelmezésekben bővelkedő USA-ban alakulhatnak ki érdekes szituációk. Nemrég letartóztattak egy férfit, mert a Google+ fiókja automatikus meghívót küldött ki minden ismerősének, többek közt a volt barátnőjének, akinek távoltartási végzése volt a férfi ellen. Ki a felelős, ha az okosautó tiltott helyre navigál valakit, vagy egy diétázóra tukmál gyorséttermet vagy ehhez hasonló kellemetlen helyzeteket generál?

Borotvaélen

Az tény, hogy a gépek hiba nélkül vagy legalábbis kevesebb hibával képesek vezetni a járműveket, mint az emberek, akik nem figyelnek, elálmosodnak, idegesek lesznek vagy egyszerűen lecsúszik a lábuk a fékpedálról. Emiatt az önjáró és okos autók biztosan fejlődést jelentenek, viszont a következő évtized ijesztő technológiai dilemmája az lehet, hogy az emberi létnek mekkora részét engedjük automatizálni. A számítógépes rendszerek, szenzorok, érzékelők, riasztók, telekommunikáció eddig is érdemben változtatta meg a világot. Nem kell például őrszemeket állítani éjszakára a ház mellé, nem kell tudnunk tájékozódni, nem kell tudni hol vagyunk, de az időjárást sem az ég aljának színéből próbáljuk megjósolni. Rengeteg technológia van, ami biztonságosabbá és kényelmesebbé tette az emberi életet, de úgy tűnik, épp csak megszoktuk a közösségi médiát és az okostelefonokat, jön néhány újabb nehéz falat.