Szerző: Koi Tamás

2014. január 08. 11:30:00

Továbbra is ragaszkodunk a mobilszolgáltatónkhoz

Továbbra sincs semmi kézzelfogható, a piaci erőviszonyokat bármilyen módon befolyásoló eredménye a szolgáltatóváltás intézményének Magyarországon. A mobilszám hordozásának lehetőségével legfeljebb a cégek élnek, a fogyasztói piacot semmi nem zökkenti ki a status quóból.

HIRDETÉS

A szokásos év végi akciók, vagy éppen az ősszel bevezetett új tarifák sem késztetnek gyakorlatilag senkit arra Magyarországon, hogy régi szolgáltatójával szerződést bontva mobilszámát másik operátorhoz hordozza. Pedig erre már 2004 óta, Magyarország EU-s csatlakozásától lehetőség kínálkozik, de a legtöbb előfizető még csak hallani sem hallott róla, vagy túl bonyolultnak véli a folyamatot, netán nincs miért váltania. A számhordozási hajlandóságot ugyan valamelyest növelte, hogy a procedúra tavalyelőtt jelentősen egyszerűsödött, a hordozott számok mennyisége éves szinten így sem teszi ki a teljes magyar mobilpiac 1 százalékát.

Status quo

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) havi rendszerességgel közzéteszi a Központi Referencia Adatbázis (KRA) hordozottszám-statisztikáját, mely a tavalyi évre vonatkozóan sem mutat semmiféle eltérést az eddigi trendekhez képest. A statisztikák szerint tavaly összesen 83 ezer mobil hívószámot hordozott át tulajdonosa egy másik szolgáltatóhoz, vagyis a havi átlagos hordozottszám-mennyiség nem éri el a hétezret sem.

Mindez önmagában természetesen nem jelenti azt, hogy pusztán ennyi ügyfél vált szolgáltatót egy évben, hiszen többen lehetnek, akik a régi szám "eldobásával" váltanak, erre vonatkozóan azonban nem áll rendelkezésre statisztika. Beszédes lehet ugyanakkor, hogy a mintegy 11 millió előfizetést számláló magyar mobilpiacon az operátorok piaci részesedéses évek óta bebetonozódott, és jó ideje semmilyen trendszerű változás nem fedezhető fel ezen a téren.


A havonta átlagosan hordozott mobilszámok mennyisége (HWSW-grafika, Forrás: NMHH)

A hatóság statisztikái alapvetően arra utalnak, hogy a hazai mobilpiacon - főleg a fogyasztói szegmensben - semmi nem változtat a status quón, a piacra újonnan érkező virtuális szolgáltatók (például Tesco Mobile) vagy márkázott termékek (Blue Mobile, MOL Mobile) nem tudnak kellően vonzó ajánlatokat kínálni ahhoz, hogy az ügyfelek váltsanak, illetve az olyan új, a tarifák szerkezetét alapvetően megváltoztató kezdeményezések sem képesek jelentős mennyiségű ügyfelet átmozgatni egyik szolgáltatótól a másikhoz, mint például a Vodafone RED tarifacsalád, vagy az azt másoló versenytárs megoldások.

A számhordozási statisztikák elemzése kapcsán fontos kiemelni, hogy a számhordozási lehetőség bemutatására, illetve reklámozására valójában egyik szolgáltató sem fordít figyelmet, érthető okokból. A számhordozás népszerűsítése ugyanis kétélű fegyver, vagyis a piaci folyamatoktól függően egy szolgáltató értelemszerűen éppolyan könnyen elveszíthet ügyfeleket a számhordozással, mint amilyen könnyen szerezhet.

Egyszerűbb szabályok

Különösen igaz ez 2012. októbere óta, amikor a számhordozás szabályai jelentősen egyszerűsödtek. Az új számhordozási eljárás legfontosabb változása, hogy a teljes folyamatra a hordozási szándék bejelentésétől számolva a korábbi összesen nyolc munkanap helyett kettő, illetve legfeljebb három munkanap áll rendelkezésre. Az átvevő és átadó szolgáltatónak ez idő alatt minden műszaki és számviteli folyamatot le kell bonyolítaniuk egymás, valamint a KRA közt. Lényeges adminisztratív változás, hogy 2012-től kizárólag az átvevő szolgáltatónál jelenthető be hordozási szándék, az átvevő cég pedig az előfizető nevében jár el a korábbi szolgáltatónál.

A számhordozási hajlandóság egyes szakértői vélekedések szerint az adott piacon zajló verseny intenzitásának egyfajta fokmérője lehet, ugyanakkor a hordozási eljárással kapcsolatos hiányos ismeretek mellett ezt árnyalhatja az a tény is, hogy a legtöbb magyar előfizető többnyire évekre leköti magát egy-egy szolgáltatónál a különböző készülékvásárlási akciókkal, ami nem, vagy csak kaució kifizetése után teszi lehetővé a szolgáltatóváltást. Emellett láthatóan a szolgáltatások egyes műszaki paraméterei (különös tekintettel a lefedettségre) sem sarkallanak tömegeket a váltásra, erre ismételten jó példa a Vodafone Magyarország helyzete, mely hiába épített ki szinte teljes országos lefedettségű 3G-s hálózatot, ügyfélbázisát nem tudta érdemben növelni ennek hatására.

a címlapról