Szerző: Koi Tamás

2013. december 20. 10:05

Korlátlan tarifák: a kétforintos dilemma

Ördögi kör. Nagyjából ezzel lehet jellemezni azt a helyzetet, melybe a magyarországi mobilszolgáltatók kerültek a korlátlan telefonálást és szöveges üzeneteket biztosító tarifacsomagok bevezetésével. Pedig kitűnő reklámértékük van és ezeké is a jövő, de a magyar adókörnyezet mellett bajosan fenntarthatók.

Nehéz döntési helyzet előtt állnak a magyarországi mobilszolgáltatók az év végén: a három hazai operátor egyaránt az év utolsó napjára, illetve a jövő év második hetére húzta meg azt az időbeni határvonalat, ameddig a korlátlan beszéd- és szöveges üzeneteket kínáló, vagy szakszóval flatrate tarifákra biztosan elő lehet fizetni. A folytatás két esetben legalábbis kérdéses, az operátorok feszülten figyelik egymás reakcióit és a karácsonyi értékesítési adatokat, ha ugyanis túl jól működik a korlátlan modell, az óriási költségekbe, végeredményben pedig további leszálló ágba sodorhatja az egész iparágat.

A dilemma

A flatrate tarifa - ahogy sok minden más a mobiltelefóniában - egyáltalán nem hungarikum, az efféle tarifaszerkezeteket Nyugat-Európában számos országban bevezették már évekkel ezelőtt, illetve vannak olyan nagy szolgáltatók, melyek a nemzetközi értékesítési stratégiájuk alapjaként tekintenek a korlátlan díjcsomagokra. Ilyen szolgáltató a Vodafone, mely Magyarországon elsőként rukkolt elő RED márkanevű díjcsomagjaival tavaly ősszel, ám a fogyasztói bizalmatlanság, a számhordozással kapcsolatos tájékoztatási hiányosságok, valamint a relatíve magas havi előfizetési díjak visszatartották a tömegeket a váltástól.

A helyzet október elején egycsapásra, drámaian megváltozott, amikor a Vodafone új RED tarifáival a korlátlanság árát levitte a tízezer forintos lélektani határ alá - még ha csak tíz forinttal is. Erre a lépésre már muszáj volt reagálnia a piacnak, a leggyorsabban a Telenor mozdult, mely rendkívül jól tájékozottnak bizonyult a konkurencia terveit árazását tekintve, és még aznap, amikor az új RED tarifák elstartoltak, a norvég tulajdonban álló szolgáltató is bejelentette a korlátlanságot biztosító Flow tarifacsomagjait (ezt egyébként azóta már nem is forgalmazza, helyette a némileg átalakított All-in tarifák érhetők el).


Vodafone RED party 2012-ben: óvatos duhajkodás

Mind a Vodafone, mind a Telenor külön hangsúlyt fektetett arra, hogy a tarifák csak egy adott promóciós időszakig lesznek elérhetők, utána a cégek "megvizsgálják" az új modell piacra gyakorolt hatását. A Vodafone-nál ez az időszak december 31-én jár le, a Telenornál pedig január 6-án. A két szolgáltatóhoz nem egészen egy hónap múlva csatlakozott a Telekom is, mely hasonló tartalmú és árazású Next S és M díjcsomagjait szintén december 31-ig teszi elérhetővé.

A korlátozott értékesítési periódus nem véletlen: az olcsón kínált korlátlanság amilyen jól hangozhat az ügyfél számára, úgy futkos tőle a hideg a szolgáltatók gazdasági részlegén dolgozó összes munkatárs hátán. Ezekkel a termékekkel valójában egy örök ellentét testesül meg nagyon jól láthatóan az iparágban: marketingérdekek feszülnek gazdasági érdekeknek, hiszen bármennyire is jól hangzik a reklámokban a korlátlan szó, a tarifák széles körű elterjedése soha nem látott mélységekbe lökheti az iparágat, illetve egyes szereplőket.

Az okok

Ennek Magyarországon alapvetően három fő oka van. Az egyik legkézenfekvőbb ezek közül, hogy a flatrate tarifák bevezetésével a szolgáltatók gyakorlatilag saját zsebükből húzzák ki azt a pénzt, amit korábban a "nagyfogyasztó" ügyfelek fizettek nekik - olyan előfizetők, akiknek a havi számlájukon szereplő összeg a lebeszélt percek alapján elérte a több tízezer forintot. Egy ilyen ügyfél ma könnyűszerrel migrálhat a jóval olcsóbb korlátlan tarifákra, ezzel drasztikusan eshet az egy előfizetőre jutó átlagos árbevétel, vagyis az ARPU, mely a szolgáltatók egyik legfontosabb bevételi mutatója.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A cégek veszíteni valója azonban nem egyforma, egyrészt az előfizetői bázis összetételétől, másrészt annak méretétől függően. A legkevesebbet ebben a játszmában éppen a legkisebb szolgáltató, vagyis a Vodafone veszítheti, egyfelől méretéből fakadóan, másfelől azért, mert a piros szolgáltató ügyfelei átlagosan rendre kevesebbet költenek a versenytárs szolgáltatók előfizetőinél - nem véletlen, hogy a flatrate tarifacsomagok bevezetésébe elsőként a Vodafone mert belevágni.

A korlátlan díjcsomagok térnyerése a legjobban a legnagyobb játékosnak, a Magyar Telekomnak fájhat, itt ugyanis jelentős mennyiségű olyan, elsősorban céges ügyfél telefonál, akik lényegesen többet fizetnek, illetve fizettek eddig havi 10-15 ezer forintnál. A kedvezőbbé váló korlátlan ajánlatoknál ráadásul fennáll a veszélye annak, hogy az eddig rendkívül jól működő flottapiacot is teljesen felborítja - a flottás tarifákban ugyanis eddig éppen az volt a vonzó, hogy egy adott csoporttal ingyenes hívást biztosított, ám a legegyszerűbb flatrate tarifák nem egészen havi ötezer forintért több millió előfizető felé biztosítanak ingyen hívást.

További szempont, hogy a RED-hez, az All-in-hez, illetve a Nexthez hasonló díjcsomagok elterjedésének és fenntartásának a magyarországi szabályozási- és adókörnyezet sem kedvez. Fontos momentum, hogy a mobilszolgáltatóknak még most is meg kell fizetniük egymás felé a végződtetési díjakat, jóllehet a hírközlés-szabályozás szándékai szerint ezek a költségek a következő években minimalizálódhatnak, illetve teljesen eltűnhetnek. A hívásvégződtetési díj idén január óta percenként nettó 7,06 forint, jövő januártól pedig várhatóan 4,6 forintra csökken, vagyis ekkora önköltségi árral mindenképpen kell számolnia a mobilszolgáltatónak abban az esetben is, ha a perceket "ingyen" adja - feltételezve, hogy az ügyfele hálózaton kívüli irányba kezdeményez hívást.

Ennél valamivel komolyabb érvágás - mely a hálózaton belüli percek költségére is hatással van - a tavaly bevezetett telefonadó. Ez jelenleg minden mobilszolgáltatónak percenként és SMS-enként 2 forint költséget jelent, amit a flatrate tarifáknál meglehetősen nehéz az ügyfélre hárítani (a Telenor például ez esetben nem alkalmazhatja az új adónemre válaszul bevezetett kapcsolási díjat). Az üzleti előfizetések körében a telefonadó összege nagyobb, így az üzleti flatrate tarifáknál még komolyabb lehet a veszteség abban az esetben, ha az előfizető ténylegesen ki is használja a korlátlan beszélgetés adta lehetőségeket.

És a jövő

A fenti gazdasági aggályok ellenére a Vodafone 2014-ben biztosan folytatja a RED tarifacsomagok értékesítését. A szolgáltató péntek reggel kiadott sajtóközleményében azt is elárulta, hogy a 2012 októberében bevezetett Vodafone RED csomagok előfizetői a szolgáltatás első évében összesen 650 millió percnyi telefonhívást indítottak (beleértve az elküldött SMS-eket is) és átlagosan 440 ezer forintos megtakarítást értek el a szolgáltatással - a szolgáltató viszont óvatos becslések szerint is százmilliós nagyságrendű telefonadót fizethetett ki cserébe az államnak.

Nem véletlen, hogy a Telenor jóval óvatosabban fogalmaz a tarifák jövője kapcsán, jóllehet a cég hozzáteszi, a flatrate díjcsomagok nagyon népszerűek: "Nem meglepő, hogy aki korlátlan csomagra vált, az lényegesen többet telefonál, mint korábban. Ez felvet számos kérdést: jelenleg Magyarországon a mobilszolgáltatók által fizetett különadó percalapú, így a korlátlan tarifák miatt a közeljövőben jelentősen megugrik az adófizetési kötelezettségünk. Nem biztos, hogy hosszú távon a percalapú telefonadó és a korlátlan tarifák kompatibilisek, azaz fenntartható a promóciós áron kínált korlátlan tarifa a jelenlegi adónem mellett" - nyilatkozta lapunknak Kutas István, a Telenor vállalati kommunikációs igazgatója.

A megkeresésünkre küldött válasz alapján egyelőre láthatóan a Telekomnál sem döntöttek a hogyan továbbról: "A Next S, Next M és Next Business M esetében az ajánlat érvényessége a nyilvános Díjszabásban szereplő illetve akciós ajánlatként meghirdetett dátum, 2013. december 31. A díjcsomagokkal már rendelkező ügyfelek azonban ezt követően is változatlan feltételekkel vehetik igénybe a díjcsomagokat az előfizetői szerződésükben illetve kisvállalkozói keretszerződésükben foglaltak szerint - mondták a HWSW-nek a Magyar Telekom kommunikációs igazgatóságán.

A következő napok várhatóan mindenkinek megadják a választ a folytatáshoz: ha a szolgáltatók a karácsonyi szezonban sok készüléket értékesítenek flatrate csomagokkal, az a jövőre nézve egészen új gazdasági stratégiák kialakítását igényelheti a részükről. Mindez kihathat a mobilinternet-díjcsomagok árszintjére, a tarifák adatforgalmi limitjére, vagy akár a jövőre esedékes frekvenciapályázat eredményességére is.

Update: a HWSW iparági forrásokból származó információi szerint a Telekom az eredetileg meghirdetett időszak lejártát követően is folytatni fogja flatrate csomagjainak értékesítését.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról