Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Halálos ítélet jöhet a szoftverszabadalmakra?

Gálffy Csaba, 2013. december 07. 11:53
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Akár szabadalmak százezreit érvénytelenítheti, ha az amerikai Legfelsőbb Bíróság egyértelmű ítéletet hoz egy szoftverszabadalmakhoz kapcsolódó perben. Sok évtizedes kiskapu záródhat ezzel be - és sok milliárd dollárnyi befektetés tűnhet el vele együtt.

Egysoros döntést hozott az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, a testület vizsgálni fogja a szoftverszabadalmak kérdését, ezzel várhatóan hosszú időre eldöntve a vitát arról, hogy törvényesek, illetve alkotmányosak-e a szoftveresen megvalósított találmányokra vonatkozó szabadalmak. Az ügy tétje hatalmas, a Legfelsőbb Bíróság döntésétől függően több százezer szabadalom válhat érvénytelenné, valamint az ehhez kapcsolódó licencmegállapodások is elértéktelenedhetnek. Érthető módon a kérdés rendkívül megosztó, azok a vállalatok, amelyek  komoly összegeket fektettek ilyen szabadalmak levédésére, megvásárlásába vagy licencelésébe, szeretnék fenntartani a jelenlegi rendszert (és befektetéseik értékét), míg az ilyen szabadalmak licencelését elutasító, perek által fenyegetett cégek az ellenkező oldalt képviselik.

Miről szól?

A szoftverszabadalmak ellenzői szerint az esetek elsöprő többségében ezek olyan "találmányokra" vonatkoznak, amelyek már hosszú ideje léteznek és az adott iparágban teljesen elfogadottnak számítanak, az egyetlen újdonságot az jelenti, hogy a szabadalmat kérő immár szoftveresen valósította azt meg. A most a Legfelsőbb Bíróság elé kerülő konkrét ügyben az Alice Corporation vádolja szabadalombitrolással a CLS Bank Internationalt, a kérdéses szabadalmak egyike egy elektronikus kereskedelmi platformra vonatkozik, amelyben egy harmadik fél kezeli két fél egymás felé keletkező követeléseit. Az Alice itt leírt szabadalma például azt a folyamatot írja le, amelynek során a felek között "árnyékszámlán" követik a követeléseket, majd a nap végén ezt a tartozó fél kiegyenlíti. A szabadalom nyelvezete szerint ez egy konkrét, hardver és szoftver együttesét jelentő céleszköz leírását kapja, de az igen vékony műszaki nyelvezetet eltávolítva tulajdonképpen a 30-as években formalizált escrow számla leírásának felel meg.

Az amerikai szabadalmi törvények kimondottan tiltják a természeti jelenségek, illetve absztrakt fogalmak és ötletek szabadalmaztathatóságát, így például nem kérhető szabadalom matematikai problémák megoldására. Ez a kimondott tiltás azonban megkerülhető a szoftverszabadalmak kiskapuján keresztül, ilyenkor a "felfedező" olyan számítógépes rendszerre kér szabadalmat, amely az adott ötletet szoftver és hardver kombinációjaként valósítja meg, az így keletkezett célgép pedig már (a törvények értelmében mint találmány) szabadalmaztatható. A szoftverszabadalmakra nincs széles körben elfogadott definíció, de jellemzően az ilyen kiskaput kihasználó szabadalmakra használja az iparág.

Számítógép által implementált találmányokra vonatkozó szabadalmak. Virágzó üzlet.

A kiskaput az elmúlt években tömegével kezdték kihasználni a cégek, így van már szabadalom (számítógéppel megvalósított) üzleti folyamatokra, évszázados matematikai felfedezésekre. Érdemes megjegyezni, hogy a szoftverszabadalmak nem a konkrét számítógépes programot írják le, csupán egy olyan "fekete dobozt", amely az adott funkciót megvalósítja, így az ilyen szabadalmak alapján minden cég perelhető, amely hasonló funkciót ellátó szoftvert készít, függetlenül az implementációtól. Ilyen szabadalmak alapján indultak perek egyebek mellett az online bevásárlókosár, pre-roll reklámok, banki üzleti folyamatok kapcsán is.

Az ilyen ügyeket tárgyaló bíróságok rendre egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítéleteket hoztak, ezért vált szükségessé a Legfelsőbb Bíróság részvétele a kérdésben. Ez a bíróság egyébként több funkciót egyesít, az USA-ban az európai értelemben vett alkotmánybíróság szerepét is betölti, valamint (mivel ítéletei precedensnek számítanak) korlátozott jogalkotói funkcióval is bír. Ezért amennyiben a Legfelsőbb Bíróság kimondaná a szoftverszabadalmak semmisségét, az egy csapásra teljesen átalakítaná a területet.

A szoftverszabadalmak egyébként rendszeres visszatérők a csúcs-bíróság asztalán. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság tavaly már vizsgált egy hasonló, szoftverszabadalmakkal kapcsolatos ügyet, a WildTangent kontra Ultramercial perben a döntés a nem-döntés lett, a bíróság visszaküldte a szövetségi bíróságok szintjére az ügyet, így alacsonyabb fokon indult újra a per. A korábbi hasonló ügyekben a Legfelsőbb Bíróság igyekezett tisztázni a szoftverszabadalmak kérdését, így megfogalmazott néhány olyan kritériumot, amelyek mentén egy szabadalomról eldönthető az érvényessége. Ahogy azonban a bíróság összetétele az elnöki kinevezések nyomán változott, változott e kritériumok listája is, így a probléma máig eldöntetlennek számít.

Szabadalom vs. szerzői jog

A szoftverszabadalmak és a szoftverhez kapcsolódó szerzői jogot nem szabad összekeverni. Míg utóbbi egy egészen konkrét implementációra (gépi kód, forráskód) vonatkozik, ezt védi a másolástól, a szoftverszabadalmak egy ötlet minden implementációjára vonatkoznak. Az Európai Unió területén 1973 óta kimondottan érvénytelenek a szoftverszabadalmak, vagyis számítógépes programokra nem adható szabadalmi védelem. Hogy ennek pontosan hol a határa, az az EU-ban is vita tárgya, például nem tiszta, hogy a mobilhálózatok működéséhez kapcsolódó szabadalmak egy része nem számít-e szoftverszabadalomnak.