Szerző: Koi Tamás

2013. szeptember 27. 10:34

Újabb pofon az iparágnak: marad a telefonadó

Ahogy az a nyár közepén hozott döntés alapján várható volt, az Európai Bizottság visszavonta az Európai Bíróságon indított, a telefonadó jogszerűségét vitató keresetét Magyarország ellen. Így gyakorlatilag biztossá vált, hogy a szektorra kivetett adó az államkasszában marad, több tízmilliárdos kiesést okozva ezzel az iparágnak.

Az Európai Bizottság visszavonta azt a Magyarország ellen indított keresetét az Európai Bíróságon, mely a tavaly nyáron bevezetett, telefonadóként elhíresült, a távközlési szektor szereplőire kivetett adónem jogosságát vitatta. Ezzel a 2010-ben létrehozott, majd tavaly év végén kivezetett ágazati különadóval együtt immár biztosan az államkasszában maradhat több százmilliárd forint. A szolgáltatók az árak fokozatos emelésével és befektetések átcsoportosításával tudják kompenzálni a kiesést.

Nem igazgatási díj

A Bizottság idén januárban indított eljárást a 2012. július 1-jén bevezetett telefonadó kapcsán Magyarország ellen. Az Európai Unió végrehajtó szerve azzal érvelt, hogy a tagállamaira kötelezően vonatkozó engedélyeztetési irányelv értelmében a távközlési szektor szereplőire kivetett adó csak akkor jogszerű, ha az abból származó bevételt az ágazat fejlesztésére fordítja a kormányzat, brüsszeli aggályok szerint ez azonban a percenként és SMS-enként 2 forintra rúgó adótehernél nem valósul meg.

A magyar álláspont mindezt vitatta, a kormány úgy érvelt, hogy a szektorra kivetett extra adóteher valójában nem igazgatási díj, hanem közvetett adó, ami tagállami hatáskörbe tartozik. A Bizottság mint később kiderült a Franciaország és Spanyolország ellen zajló hasonló eljárások végkimenetele után döntött úgy, hogy meg sem várja a luxemburgi testület ítéletét, hanem visszavonja a keresetet. Ugyanez történt július második felében a távközlési szektorra 2010-ben kivetett ágazati különadó kapcsán is, ahol szintén a francia példa késztette a Bizottságot arra, hogy elálljon a pertől. A francia, spanyol és magyar eseteket az egész európai távközlési iparág árgus szemekkel figyelte, hiszen azzal, hogy a Bizottság egy pert sem tudott megnyerni, a tagállamok számára gyakorlatilag nyitva állhat az út a hasonló adónemek bevezetése előtt.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Az idén nyári, illetve a mostani döntés értelmében a távközlési szektor szereplői peres úton semmit nem kaphatnak vissza abból a pénzből, amit 2010-től napjainkig fizetnek az államnak. A 2010-től 2012-ig létező telefonadó kapcsán ez becslések szerint legalább 183 milliárd forintot jelent, míg a telefonadó jogcímen a legnagyobb piaci szereplőnek számító Magyar Telekom idén 25 milliárd, jövőre pedig 28 milliárd forintot fizethet be az államkasszába.

A szolgáltatók számára további fejtörést okozhat ráadásul, hogy a telefonadó eredeti bevezetését követően két olyan törvény is módosult, mely kedvezőbb feltételeket teremt a piaci szereplők számára. Az egyik az elektronikus hírközlésről szóló törvény (eht), a másik pedig az az adótörvény, mely a telefonadót tavaly nyáron bevezette. Előbbi tavaly novemberi módosítása kimondja, hogy a távközlési szektor szereplői nem háríthatják át extra adóterheiket az előfizetőkre, míg utóbbi idén nyáron az üzleti előfizetések tekintetében a telefonadó összegét 2 forint/percről 3 forint/percre emelte, az adómaximumot pedig 2500 forint helyett 5000 forintban határozta meg.

Válaszcsapás

A telkók az új adónemek bevezetésére válaszul az elmúlt években többször is felfelé korrigáltak áraikon. Legutóbb éppen a Magyar Telekom jelentette be, hogy megemeli szinte a teljes mobil és vezetékes szolgáltatás-portfólió (díjcsomagok, egyes opciók) árát, de a Vodafone-nál is árváltozás lesz novembertől, ami ezúttal csak a vállalati előfizetőket érinti - akárcsak a nyáron megemelt telefonadó. Az idei áremelések kapcsán a szolgáltatók egy esetben sem hivatkoztak az extra adóterhekre.

A szolgáltatók a szektorra kivetett új adókra másrészről a beruházások csökkentésével tudnak reagálni, melyre jó példa a Telenor Magyarország idei második negyedéves üzleti eredménye. A mobilcég a legmélyebb válság idején is a jelenlegi beruházási összeg 2-3 szorosát költötte el Magyarországon, a tőkeberuházások összege legutóbb már csupán 1,52 milliárd forint volt. A különadók láthatóan a Vodafone Magyarországot is súlyosan megviselik, a brit tulajdonú operátor immár a harmadik egymást követő évben veszteséget termel.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról