Szerző: Gálffy Csaba

2013. szeptember 23. 13:55

Huawei: rugalmatlanok a szolgáltatók

Részletesen kiterítette vállalati stratégiáját a Huawei a stockholmi fejlesztői központban tett látogatáson. Az európai terjeszkedés mellett a szabványok kidolgozása és a telekommunikációs szoftveresen definiált hálózatok (SDN) kaptak fókuszt. A készülékgyártást pedig eszük ágában sincs abbahagyni.

SoftCom, a kínai SDN

A Huawei bemutatójának egyik központi eleme a SoftCom névre keresztelt SDN-stratégia volt. A vállalat szemmel láthatóan nagy erőforrásokat mozgósít az új hálózati és adatközponti paradigma valóra váltására, néhány éve aktívan ebbe az irányba terelték a fejlesztéseket. A 2010-ben indult SoftCom programnak mára megvannak az első eredményei, a gyártó mind szoftverek (FusionSphere), mind hardverek területén túl van az első generációs modelleken. Az újdonság, hogy ez nem csak az adatközponti hálózati eszközök esetében van így, a Huawei a teljes telekommunikációs portfólióját is szoftveresen meghatározott platformra állítja át.

A szoftveresen definált hálózatok (vagy egész adatközpontok) ötlete nem új, de az elmúlt néhány évben lett igazán átütő erejű trend, az utóbbi időben a HWSW cikkeiben is egyre többször foglalkozunk a jelenséggel (OpenFlow, OpenStack). Ez a hullám a telekommunikációban is rendkívül erős, itt az iparági kezdeményezést NFV-nek (Network Function Virtualization) hívják, célja pedig ugyanúgy a szoftveres és hardveres rétegek teljes különválasztása, mint más SDN-projekteknél. Ez a telkóknál talán még fontosabb, mint egyéb területeken: jelenleg rengeteg ponton célgépek dolgoznak, amelyeknél a szoftver és a hardver egységet képez. Ez mára komoly korlátozója lett a szolgáltatók rugalmasságának.

Teljes a vízió - ahogy a Gartner mondaná.

A szoftveresen meghatározott adatközpontok nagy előnye, hogy jóval rugalmasabbak, mint hagyományos társaik. Egy új szolgáltatás bevezetése csupán egy új alkalmazás telepítését jelenti, a hálózat és a szerverek konfigurációja, a virtuális gépek beindítása és beállítása jórészt automatizált, emiatt sokkal gyorsabban lezavarható. Ez egy telkó esetében azt jelenti, hogy egy fejlett új szolgáltatás bevezetését nem félévekben, hanem hetekben kell számolni, a kissé megkövesedett piacon ez hatalmas versenyelőnyt jelenthet. Az SDN másik hozadéka, hogy a meglévő rendszerek is számottevően olcsóbban üzemeltethetőek, ahogy a manuális munkát egyre több automatizmus váltja fel.

A HWSW kérdésére azonban Sanqi Li, a Huawei telekom-szektorért felelős műszaki igazgatója elismerte, egyelőre a szolgáltatók nem tudják, mit kezdjenek ezzel a hatalmas szabadsággal. A legtöbb szereplő a működési költségek zsugorodására fókuszál, a nagyobb rugalmasságot pedig nem használják ki. A telekommunikációs cégek rendkívül lassan reagálnak, a belső, szervezeti átalakulás egyelőre nem követi a piaci dinamikát, az új szolgáltatások bevezetéséhez ugyanis magas, marketinges vagy stratégiai vezérigazgató szintjén kell változásnak jönnie. Li szerint szerint egyelőre az iparág egységesen az ötletelés szintjén van, M2M hálózatok, nagyvállalati LTE szerepelnek a listán, de a tartalomszolgáltatás is fontos új szolgáltatás lehet. Az idő mindenesetre nem a szolgáltatók oldalán áll, csak tavaly mintegy 20 milliárd dollárnyi SMS-bevétel esett ki globálisan, ahogy a felhasználók az IP-alapú azonnali üzenetküldés felé fordultak. A változás üteme a jövőben csak gyorsulni fog, erre hamarosan az üzleti oldalnak is reagálnia kell majd.

A gyártó egyébként nem csak a telekom-szolgáltatóknál, de a vállalati IT-ben is igen agresszíven terjeszkedne, a szegmens részesedése a cég bevételéből 5 százalékról 15 százalékra nő 2017-re a tervek szerint. A hálózati eszközökön (routerek, switchek) túl a Huawei a kiszolgálók közt is előbbre lépne, az SAP-val kötött együttműködés eredményeként lesz kínai HANA-célgép is, amellyel a németek a hatalmas kínai piacra törnének be.

És a telefonok

A nagy hálózati gyártók közül legutóbb a Nokia lépett ki a mobiltelefonok piacáról, követve a Siemens, az Ericsson, a Motorola vagy az Alcatel által bejárt utat. E cégek ma már teljesen a mobilkommunikációs hálózati eszközök és szolgáltatások felé fordultak, a konzumer részleget eladták vagy bezárták. A nagyobb hálózati gyártók közül így egyedül a Huawei az, amely továbbra is foglalkozik készülékgyártással - és nem is kívánják ezt feladni.

A gyártó fontos szinergiát emleget a hálózat és a készülékek gyártása között, de a gyártó képviselői a HWSW többszöri kérdésére sem magyarázták el, pontosan hogyan erősíti a két szegmens egymást. Az egyik elképzelés szerint a rádiós technológiák mélyre ható ismerete segít a telefonok optimalizálásában, például alacsonyabb fogyasztás mellett jobb vételt kínálhatnak az eszközök. Egy másik magyarázat, hogy a szolgáltatókkal ápolt szoros viszony a hálózati eszközökről könnyen lefordítható a készülékekre.

Tény, egyelőre nincs döntési kényszerben a gyártó, nem kell sürgős döntést hozni a gyártás folytatásáról. A leszállított okostelefonok száma robbanásszerűen, évi 80 százalékkal nő, a részleg bevétele pedig eléri a 9 milliárd dollárt idén. A telefonok és tabletek mellett a részleg két másik eleme, az otthoni modemeké és a 3G/4G modemeké is jól teljesít. A jövőbeni fejlesztések az autós hálózati megoldásokat célozzák, a Huawei saját céleszközt fejleszt, amelyet a gyártók viszonylag könnyedén integrálhatnak az autóba.

A stratégia része, hogy az androidos fő csapásirány mellett Windows Phone-ra is épít termékeket a Huawei. Ennek prózai okai vannak, a gyártó szerint a nagyvállalati környezetbe a Microsoft platformja sokkal könnyebben beilleszthető, saját vállalati rendszert (mint a Samsung Knox megoldása) egyelőre nem fejlesztenek. Az Androiddal kapcsolatban rákérdeztünk a cég frissítési politikájára is. Sajnos a Huawei képviselője csak a saját Emotion UI hosszútávú frissítésére tett ígéretet, az alatta lévő Android rendszer update-je a gyártó szerint nem kritikus.

Fejlesztés - Európában is

A rendezvény célja egyébként az volt, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a kínai óriás európai szerepvállalására, különösen a kutatás-fejlesztés területén. A kínai óriás Európában 7300 munkavállalót foglalkoztat, köztük 800 mérnök 13 helyszínen foglalkozik fejlesztéssel. Ez a szám eltörpül az otthon dolgozó mintegy 70 000 kutatás-fejlesztésben foglalkoztatott szakember mögött, de az európai kemény mag szerepe nem kicsi. Az európai mérnökök foglalkoznak ugyanis számos alapkutatással (Stockholmban például az antennák jelerősítő egységével), az itt kidolgozott koncepciókat pedig Kínában érlelik kész termékké.

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Az európai terjeszkedés egyébként érthető módon szívügye a Huawei-nek. A fejlett piacok közül ugyanis csak ebben a régióban látják szívesen a gyártót, Amerika vagy Ausztrália kifejezetten ellenségesen viselkedik, a fejlett régiók közül így Európa a legértékesebb célpont. Az öreg kontinensen keletkezett bevétel egyelőre eltörpül a hazai piac mögött. A több mint 4 milliárd dolláros európai forgalom a teljes 35,4 milliárd mellett egyelőre csak kis szeletet képez, de van tere a bővülésnek, ezért is kap erős fókuszt ez a régió.

Szabványok és szabadalmak

A Huawei nem sztereotipikus kínai gyártó a szellemi tulajdonhoz való viszonyában - mondja Kevan Watts, a vállalat nemzetközi tanácsadói csoportjának tagja. A vállalat évente mintegy 300 millió dollárt fizet ki licencdíjként a felhasznált telekommunikációs szabványok után, és az agresszív kutatás-fejlesztés kapcsán hosszú távon bevételként is számít a szellemi tőkére. A cég ennek megfelelően igen aktív a változatos szabványokon dolgozó testületekben, a 3G esetében még jobbára megfigyelő szerepet vállalt, az LTE és LTE-Advanced szabványosításában azonban már igen aktívan részt vett és a már említett NFV-ben is a vezető hozzájárulók között van.

Ennek az aktív szerepvállalásnak közvetlen hozadéka, hogy a Huawei szabadalmai nagyobb eséllyel válnak a szabványok részeivé - csak tavaly 5000 szabadalmat ajánlott fel a gyártó erre a célra FRAND licenc mellett.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról