Szerző: Koi Tamás

2013. June 19. 10:13:00

Telefonadó: kísért a múlt

Váratlanul érte az iparági szereplőket a kormány hétfői bejelentése, mely az új adócsomag részeként a vezetékes és mobilos beszélgetések, valamint SMS-ek után beszedett adó mértékét növeli az üzleti előfizetésekre vonatkozóan. A döntés egyértelműen a mobilcégeket sújtja a leginkább, melyek egy szakmai szervezeten keresztül üzentek a kormánynak.

Akárcsak az eddigi adórendszer megalkotása során, úgy most sem egyeztetett a kormány az iparági érintettekkel, amikor a tavaly bevezetett telefonadó mértékét megnövelte - elsősorban ezt sérelmezik a távközlési cégek egy, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségén (IVSZ) keresztül a sajtónak eljuttatott közös nyilatkozatban. A telefonadó mértéke a hétfőn bejelentett Varga-csomag alapján augusztustól egy percnyi telefonbeszélgetés után 2-ről 3 forintra nő, az egy előfizetés után beszedhető maximális adóösszeg pedig a duplájára, 2500 forintról 5000 forintra emelkedik.

Invazív beavatkozás

Az adóemelés ugyanakkor ezúttal csak a vállalkozások által használt üzleti előfizetéseket érinti, a lakossági szolgáltatásokra nem terjed ki, az IVSZ-tagok ettől függetlenül közleményükben sérelmezik, hogy a kormány minden előzetes szakmai egyeztetés, valamint hatástanulmányok nélkül egy éven belül harmadszor változtatja jelentős mértékben az iparág adóterheit, beavatkozva ezzel a verseny - és piacszabályozási kérdésekbe. Az említett változtatások közt szerepel a telefonadó tavaly nyári bevezetése, a közműadó kivetése a távközlési vezetékekre (ez a mobilcégeket a Magyar Telekomot leszámítva legfeljebb áttételesen érinti), valamint a mostani módosítás.

A tagok szerint ez az adókörnyezet negatívan befolyásolhatja a cégek befektetési hajlandóságát, emellett a közlemény külön, kétszer is kitér arra, hogy egy esetleges frekvenciaértékesítési folyamat során ezek az intézkedések letörhetik az árakat, azaz végeredményben kisebb bevétele lehet az államnak a mobilfrekvenciák licenceléséből. "Az IVSZ párbeszédet, kiszámíthatóságot, valamint fenntartható versenyképességet és a lakossági igények magas szintű kielégítését támogató adópolitikát sürget, és ezúton kéri a törvényjavaslat visszavonását" - áll a szervezet közleményében.


Forrás: NOL.hu

Machine learning és Scrum alapozó képzéseket indítunk! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

Az új adócsomag bevezetésével kapcsolatban ugyanakkor még számos kérdés nyitott, illetve az augusztusi hatályba lépésig tisztázásra szorul. Így például nem tisztázott az egyik legfontosabb momentum, hogy az adóemelés pontosan mekkora előfizetői bázist érinthet, illetve miként jelenik meg a megemelt adó összege a számlákon. A mobilszolgáltatók a céges ügyfélbázis méretét többnyire üzleti titokként kezelik, közelítő becsléssel ugyanakkor megállapítható, hogy a nagyjából 11,5 millió magyarországi mobilos előfizetés egyharmada, azaz több mint 3,8 millió SIM valamilyen üzleti vállalkozáshoz tartozik.

Közös teherviselés

Ezeket a vállalkozásokat a sokszor egyénileg megállapított feltételekből adódóan, a szolgáltatóktól függően eddig is eltérő mértékben érintette a telefonadó. Az adónak egyébként eredendően a távközlési szolgáltatók az alanyai, mégis volt olyan mobilcég tavaly, mely teljes mértékben áthárította üzleti előfizetőire az adó lehetséges maximumát, még akkor is, ha az ügyfél egyáltalán nem is telefonált a tárgyhónapban. A vezetékes szolgáltatások is drágultak az adó bevezetésének köszönhetően, tavaly a Magyar Telekom, a UPC és a DIGI is megemelte árait, egyedül az Invitel tartotta meg a régi előfizetési- és percdíjakat.

Fontos további szempont, hogy a szolgáltatóknak minden előfizető után meg kell fizetniük a törvényben meghatározott adó összegét, akkor is, ha egyébként a hívások nem kerülnek pénzbe az ügyfélnek (vagyis nulla forintos percdíjjal telefonál). Az így keletkező többletterhet a cégek többféleképpen ellensúlyozhatják, a legkézenfekvőbb módja ennek beépítése a szolgáltatások árába (erre egyébként egy tavaly elfogadott törvénymódosítás értelmében a publikus tarifák esetében nincs lehetőségük a mobilcégeknek), de a szolgáltatók által említett eljárás, a beruházások visszafogása is hatékony módszer lehet, jóllehet kiélezett versenyhelyzetben ez komoly rizikóval jár.

A magyar mobiltávközlési-piacon tapasztalható verseny kapcsán többféle pro-kontra érv is napvilágot látott az utóbbi hónapokban, és noha a felszínen sokszor valóban nem látszik vérre menő küzdelem a cégek közt, a szabadon lévő frekvenciákért rövidesen versenyre fognak kelni a szolgáltatók, hogy ezzel hosszú távú piaci stratégiájukat támogassák. Tekintve, hogy egy új frekvenciaaukció eredménye akár egy évtizedre előre meghatározhatja, vagy teljesen át is alakíthatja a mobilpiaci erőviszonyokat, kevéssé valószínű, hogy a licitálási kedv lényegesen alábbhagy, vagyis az állam a telefonadóból származó extra jövedelemnek így is a többszörösére számíthat a frekvenciaaukció révén.

Versenyezni márpedig kell

Jelentős mértékben megkavarhatja a paklit, ha az állam ragaszkodik ahhoz az eredeti céljához, hogy saját tulajdonban álló mobilszolgáltatót küldjön versenybe, ezzel értékes frekvenciablokkoktól fosztva meg a szolgáltatókat, egyszersmind csökkentve az aukció bevételét. Ez a terv egyszer már kudarcba fulladt tavaly, az állami tulajdonú MPVI Mobil Zrt. soha nem kezdhette meg a szolgáltatást, mivel a piacon lévő mobilszolgáltatók megtámadták az eljárást, és jogerősen nekik adott igazat a bíróság.

A telefonadónak azonban nem csupán a mostani emelése, hanem már önmagában a léte, illetve az egyéb, kapcsolódó díjak (összekapcsolási díj, frekvenciahasználati díj stb.) bármilyen új piaci szereplőt elrettenthet a magyarországi belépéstől, hacsak nem kap valamilyen módon mentességet legalább azok egy részének megfizetése alól. Ma a mobilszolgáltatók közti, hatóságilag megállapított összekapcsolási díj 7,06 forint, erre tevődik rá az adó, mely egyéni előfizetőknél 2, üzleti ügyfeleknél pedig augusztustól 3 forint lesz percenként.

Vagyis az első percnyi telefonbeszélgetés után 9,06, illetve 10,06 forint a minimális önköltségi ára egy új szolgáltatónak, feltételezve, hogy ügyfelei elsősorban hálózaton kívüli irányokba telefonálnak (ami egy új, kis ügyfélbázissal rendelkező cégnél igen valószínű). Az önköltségi árat csökkentheti, hogy az összekapcsolási díjak ahogy eddig minden évben, úgy várhatóan jövőre is csökkennek majd, a korábbi tervek szerint 4,6 forintra. Valamelyest az is mérsékli a terheket, hogy a frekvenciahasználati díjakra a hatóság korábbi rendelete értelmében az új mobilszolgáltató indulásának első éveiben ötven százalékos kedvezmény jár.

Az új, idén esedékes frekvenciaaukció kiírási feltételeiről és a 2015-től érvényes összekapcsolási díjakról egyelőre nem nyilatkozott a frekvenciaügyekben illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

a címlapról