Szerző: Koi Tamás

2013. június 13. 11:38:00

Végleg elbukhat a 3D-s tévézés

Az év végén megszünteti 3D-s sportadóját a világ egyik legnézettebb sportcsatornája, az ESPN, ezzel tulajdonképpen kijelenthető, hogy az otthoni 3D-s tévézés érdeklődés hiányában hivatalosan is elbukott, legalábbis az Egyesült Államokban. A csatorna döntése olyan lavinát indíthat, mely az egész iparágon átsöpörhet.

Az év végén befejezi a 3D-s sportesemények sugárzását Észak-Amerika legnagyobb sportcsatornája, a világ legtöbb régiójában jelen lévő ESPN. Az ESPN 3D egyike volt annak a  tévéadóknak az USA-ban, amely az Avatar mozifilm óriási kasszasikerét követően megpróbálta meglovagolni a 3D tévézés körüli felhajtást, visszavonulása pedig jelzésértékű az egész iparágra nézve. A hivatalos indoklás szerint a technológia gyér elterjedtsége miatt szűnik meg a három évvel ezelőtt kísérleti üzemben elindult adás.

Egy pofon jobbról, egy balról

Az ESPN az egyik legnagyobb vásárlóerővel rendelkező piacra koncentrál elsősorban, jellemzően itt fogy, illetve fogyott a világon a legtöbb 3D-s tévékészülék, ráadásul az Egyesült Államoknál több sportot valószínűleg sehol máshol nem néznek a világon, elvileg minden adott volt tehát a sikerhez.. Ennek megfelelően a jelenleg is működő 3D-s tévécsatornák túlnyomó része sportadó, korábbi felmérések szerint a vásárlók csaknem kétharmada elsősorban sportközvetítést néz(ne) térhatású képet biztosító adással, csak ezután következnek a 3D-s mozifilmek.

Csakhogy az USA-ban egy tavaly őszi felmérés szerint mindössze a háztartások 2 százaléka rendelkezik 3D tévével, pedig a felsőbb kategóriás, nagyobb kijelzős készülékeknél ez szinte már az alapfelszereltség része, hasonlóan például az internetes csatlakozáshoz. Az ESPN 3D-re pedig  mindössze 300 ezer amerikai háztartás fizetett elő, egy olyan piacon, ahol a fizetős tévéadást néző háztartások száma megközelíti a 100 milliót, egy-egy műsor nézettsége pedig még a 300 ezernél is jóval alacsonyabb volt, a meghatározónak tekintett Nielsen metodikája szerint gyakorlatilag kimutathatatlan.

Az ESPN visszavonulása az egész iparágon végigsöpörhet, beleértve a többi tartalomszolgáltatót és a tévégyártókat. A 3D-s tévécsatorna megszüntetése a szektor összes szereplője számára különös jelentőséggel bír: a technológia egyik zászlóvivője bukott el, amelytől mindenki az áttörést remélte, abban az országban, ahol minden körülmény adott volt a sikerhez.


Az ESPN 3D-s és 2D-s kamerája egymás mellett egy amerikaifoci-meccsen

A 3D-s adás esetében mind a műsor legyártása, mind pedig a megjelenítése plusz anyagi terhet jelent a teljes közvetítési lánc, valamint a fogyasztók számára (a legkisebb kihívást a jel nézőkig történő eljuttatása jelenti), ami a kevés néző miatt jelentősen rontja a megtérülést. A tartalomgyártónak az adás felvételéhez drága és bonyolult kamerarendszerekkel, valamint az élő felvételeknél teljesen párhuzamosított adáslánccal kell rendelkeznie, hogy azok is nézhessék a műsort, akiknek nincs 3D-s megjelenítőjük.

Figyelem, a műsor hányingert, szédülést okozhat!

Az otthoni 3D-s tévézéshez köthető többletköltség eleinte a háztartások számára is igen fájó pontként volt jelen, az első 3D-s tévékészülékek ugyanis rendkívül drágán kerültek forgalomba, ráadásul komoly, a technológiai sajátosságokból adódó limitációkat kényszerítettek a nézőkre. Bár a megjelenítők ára iőközben jelentősen csökkent, a 3D pedig ma már a középkategóriás készülékeknél is (szinte) alapfunkció, a kötöttségek nagy része megmaradt. Ezen limitációk egyik legfontosabb eleme a kötelező 3D-s szemüveg, mely az aktív vagy passzív módtól függetlenül hosszabb távon kényelmetlen lehet, ráadásul mindenképpen hatással van az érzékelhető fényerőre.

ONLINE Scrum és gépi tanulás meetupjaink indulnak! Jelentkezik az ingyenes HWSW free!, immár online formátumban.

A 3D-s tévézés, illetve általában a szemüvegen keresztüli 3D-s tartalomfogyasztás egyéb, fiziológiai, neurológiai okok miatt sem válik be a nézők jelentős részének. A térhatású kép élvezetéhez fontos, hogy mindkét szem egyformán kivegye a részét az agy képalkotási folyamatából, azaz ha a néző az egyik szemére rosszabbul lát, mint a másikra, akár pár perc alatt is megfájdulhat a feje otthon, a tévé előtt, de akár a moziban is. A 3D-s tartalomfogyasztás ugyanakkor az egészséges szem számára is rendkívül megerőltető, ugyanis a kamerák nem pont ugyanúgy fókuszálnak, illetve más mélységélességet fognak át, mint az emberi szem, ami végeredményben folyamatos fókuszálásra készteti, ezzel pedig gyorsan lefárasztja a nézőt.

OLED, 4K, a felmentősereg

A 3D sikertelensége miatt a nagyobb tartalomszolgáltatók világszerte követhetik majd az ESPN példáját, ami a tévégyártók számára a technológiai hangsúly eltolódását eredményezheti más, jelenleg prémium szegmensbe pozicionált megoldások irányába. Ezek egyike lehet a 4K, vagyis az Ultra HD, mely a Full HD adáshoz képest négyszer annyi pixelt, vagyis részletesebb képet biztosít. Szakértők ugyanakkor ezzel a technológiával kapcsolatban is szkeptikusak, mivel a 4K jellemzően csak az óriás képátlójú tévék esetén nyújt tényleges előnyöket, 50 hüvelykes képátló alatt normál nézőtávolságról nem tudja érzékelni az emberi szem a felbontáskülönbséget.


Forrás: DisplaySearch

Piaci előrejelzések szerint a 3D-s tévék (a panel technológiájától függetlenül) mindezek ellenére továbbra is velünk maradnak majd, sőt évről-évre több fogyhat majd belőlük. AZ NPD DisplaySearch tavaly szeptemberi előrejelzése alapján jövőre az értékesített 3D-s tévék darabszáma meghaladhatja a százmilliót, 2019-re pedig a kétszázmilliót. Azt ugyanakkor a DisplaySearch is belátja, hogy bár egyre több háztartás rendelkezik arra alkalmas tévével, a 3D-s tartalomfogyasztás korántsem általános, elsősorban a 3D-ben elérhető műsorok hiánya miatt.

Itthon is parkolópályán a 3D

A technológia legnagyobb európai felkarolója a brit BSkyB, melynek szintén létezik dedikált 3D-s sportadója, a tartalom pedig zömében az angol első osztályú futballiga meccseire koncentrálódik. Angliában éppen ezért a 3D-s tévézés igen népszerű időtöltés, jóllehet a szigetországban a meccsnézés inkább közösségi élményként élik meg a britek, nem véletlen, hogy többen néznek 3D-s közvetítést kocsmákban, mint otthon, a BSkyB pedig a kezdetektől fogva kínál erre kihegyezett szolgáltatási licenckonstrukciót. A BskyB 3D-adásának sikerességéről, esetleg újabb adók indulásáról azonban nemigen hallani újabban.

Térhatású képet biztosító tesztadással már itthon is találkozhattak a nézők, tavaly a londoni olimpia és a futball EB idején. Ekkor az MTVA zömében a BBC-től vett át élőben és felvételről 3D-s sportközvetítéseket, melynek külön csatornát is dedikált. Ez volt az m3D, mely a sporton kívül más 3D-s tartalmakat (elsősorban természetfilmeket) is továbbított több mint egy hónapon keresztül, az olimpiai zárónapjáig. Az MTVA egyébként máig rendelkezik engedéllyel a 3D-s csatorna sugárzására, a köztévé ennek ellenére tavaly nyár óta egyáltalán nem ad térhatású képi tartalmat.

a címlapról