Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

Élesedett a Microsoft infrastruktúraszolgáltatása

Gálffy Csaba, 2013. április 17. 13:46
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Hosszas vajúdás után hivatalosan is elindult a Microsoft kereskedelmi infrastruktúraszolgáltatása, amely a saját operációs rendszereken kívül Linux-disztribúciókat is vendégül lát. A redmondiak nyílegyenesen a vállalatokra lőnek.

A szolgáltatás tesztelése két és fél éve húzódott, a Microsoft pedig közben többször is kénytelen volt eltolni a hivatalos rajtot. Az Azure-ön futó virtuális gépek képét a szoftverház még 2010. októberében, a Build konferencián villantotta fel, és még abban az évben tesztüzemben el is indult a rendszer. Tavaly nyáron megjelent a Linux virtuális gépek támogatása is, a hivatalos rajtra, a béta címke levakarására azonban egészen eddig kellett várni.

Új virtuális gépek és alkalmazássablonok

A nyilvános kereskedelmi rajttal új virtuális gépekkel is bővült az eddigi kínálat. A tesztverzióban elérhető 5 VM skáláját felfelé bővítette a Microsoft, így megjelent az A6 és A7 jelű opció is, amelyeket az extrém nagy memóriaallokáció emel ki. Az eddigi legnagyobb VM, az Extra Large 8 processzormagot és 14 gigabájt memóriát tartalmazott, az A6 ezzel szemben négy mag mellé 28 gigabájtot, az A7 pedig 8 mag mellé 56 gigabájtot tesz elérhetővé. A nagy memóriát igénylő feladatok mellé e gépek magasabb hálózati hozzáférést is kapnak, 1 illetve 2 gigabitet (az eddig elérhető maximum 800 megabithez viszonyítva). A virtuális gépek listája itt érhető el a részletes jellemzőkkel.

A tesztüzemmódhoz képest nagy újdonság az alkalmazásszerver-sablonok használta. A támogatott termékek listáján megtalálható az SQL Server, a SharePoint, a BizTalk Server és a Dynamics NAV, ezek a rendszerképek előre konfigurálva szintén igénybe vehetőek. A számlázás ebben az esetben is használatalapú, tehát bekapcsolva töltött óra után kell fizetni, a Windows óránkénti licencdíjára ebben az esetben rárakódik az alkalmazás licencdíja, szintén órára bontva.

A szoftverház szerint a sablonalapú rendszerekkel nagyon gyorsan lehet céges infrastruktúrát építeni, a norvég Telenor például 12 országot kiszolgáló SharePoint-farmját építette fel mindössze 2 hét alatt Azure-ön, ebben a környezetben konfigurálták és tesztelték az alkalmazást, majd a hordozható VM-ek innen kerültek végső helyükre, a hoszting-szolgáltató gépeire.

Virtuális hálózatok

A Windows Azure VM-ek általános elérhetősége mellett a Microsoft bejelentette az Azure Virtual Networksöt (AVN) is, amellyel a gépek saját virtuális privát hálózatokba szervezhetőek, tartós IP-címekkel. Az AVN használatával a saját adatközpont is transzparens módon, IPSec VPN-en keresztül összeköthető a nyilvános felhővel, a rendszer jelenleg Cisco és Juniper gateway-eket támogat alapból.

A belső virtuális hálózattal megoldható, hogy az Azure-ön belül a virtuális gépek és az Azure Paas szolgáltatásai egységesen, biztonságosan, nyilvános IP-címek érintése nélkül kommunikáljanak. Ez azt is jelenti, hogy a hálózat logikailag teljesen izolált, kívülről más virtuális gépek nem látják a hálózati forgalmat és nem is tudnak felkapcsolódni rá.

A Virtual Network részeként DNS szolgáltatás is elérhető, ez lehet az ügyfél adatközpontjában, vagy az Azure-ön is, ez utóbbi esetben feltétel, hogy ugyanazon a hálózaton legyen, mint a VM-ek. Microsoft-specifikus funkció, hogy a DNS szerver tud Windows Server Active Directory tartományvezérlő (domain controller) funkciót is, vagyis a rendszer könnyen integrálható a meglévő céges rendszerekkel. Az AVN használata ingyenes, egyedül a külső VPN használatáért kell fizetni, a kapcsolat időtartalma és a hálózati forgalom alapján, külön külön.

A nagy bejelentésre időzített a Microsoft még néhány apró változást, így nőtt a rendszerlemezek kapacitása (30 gigabájtról 127 gigabájtra) és megváltoztatható az adminisztrátor felhasználói neve a virtuális gépeken. Ez utóbbi lépés növeli a biztonságot, eddig az összes VM egyetlen felhasználói azonosítóval futott. Alapértelmezetten bekapcsolt állapotú a távoli PowerShell az összes Windows OS-t használó virtuális gép esetében, így az első indulástól fogva automatizálható, scriptekkel vezérelhető a VM viselkedése, nem kell külön manuálisan bekapcsolni ezt a funkciót.

És árcsökkentés

A Microsoft nagyon komoly vállalást is tett a bejelentés keretében: a jövőben az Azure garantáltan olcsóbb lesz, mint az Amazon Web Services, az olyan összehasonlítható paraméterek tekintetében, mint amilyen a számítási kapacitás, tárolók és hálózati forgalom. Ez egy rendkívül fontos vállalás, azt jelenti ugyanis, hogy a Microsoft hajlandó hosszútávon folytatni az IaaS-piacon kirobbant  árháborút. Az árgarancia egyúttal lenullázza az Azure egyik hátrányát, a potenciális vásárlók félelmét egy jelentős Amazon-árcsökkentéstől.

Az árgaranciának megfelelően a Microsoft 21 százalékkal csökkentette az előzőleg bejelentett IaaS virtuális gépek árait és 33 százalékkal a PaaS modellben elérhető szolgáltatásokét, ezzel egy szintre hozta azokat az Amazon saját áraival. További jelentős kedvezményeket kínál a Microsoft, ha az igénylő hat vagy 12 hónapos szerződést ír alá, a végösszegtől függően a hűségidőért cserébe 20-32 százalékos árcsökkentést is elérhet a kedvezmény értéke. A szerződés előnye, hogy kizárólag a minimális költést határozza meg, ennek fejében bármilyen Azure IaaS vagy PaaS szolgáltatást igénybe vehető.

Más célközönség

A Microsoft kommunikációjából egyértelműen süt, hogy a megcélzott felhasználók jelentősen eltérnek azoktól, akik eddig Amazon Web Servicest használtak. Az AWS tipikusan olyan fiatal cégek körében népszerű, amelyek agresszíven használják ki az IaaS üzleti modell előnyeit, a rugalmas skálázódást és azt, hogy nem szükséges kezdeti tőkebefektetés. A jellemző felhasználók között található az Instagram, a Neftlix vagy a Reddit, amelyek növekedésében kritikus szerepe volt a gyorsan skálázódó szerveroldalnak. Az Amazon köré az elmúlt években egész ökoszisztéma épült fel, amelyekkel roppant egyszerűen legózható ma össze egy mobil alkalmazás vagy webes alkalmazás backendje, ezek az eszközök azonban tipikusan a nulláról induló fejlesztéseket célozzák, a vállalati számítási feladatokhoz kevés közük van.

A vállalati felhasználók számára azonban a nyilvános felhő költséghatékonysága a vonzóbb érv, mint a skálázódás. Egy, üzleti folyamatait bérelt infrastruktúrára vivő cég rendszerint nem korlátlanul skálázódó rendszerre vágyik, hanem megbízható és olcsó működésre, teljeskörű támogatással. Ebben az üzleti modellben ez már inkább az IT egy részének kiszervezéseként definiálható, nem nulláról induló fejlesztésekhez kell új, növekedésálló táptalaj, hanem a meglévő, üzemelő céges infrastruktúra új helye az IaaS. Pontosan erre a piacra koncentrál a Microsoft - a meglévő rendszerekben ugyanis igencsak otthon vannak.

A felhő már kopogtat

Az Amazon, a Google és a Microsoft is pontosan érzi, hogy lassan elérkezik az időpont, amikor közepes és nagyvállalatok sora kezd el aktívan nyilvános felhőt használni különböző célokra. Ennek megfelelően mindhárom nagy szereplő igyekszik úgy pozicionálni magát, hogy ebből a trendből maximálisan profitálni tudjon. Az Amazon mellett szól a hosszú évek üzemeltetési tapasztalata, infrastruktúraszolgáltatása 2006-ban, első felhős szolgáltatása pedig még 2003-ban indult, tehát alapvetően összecsiszolt, kipróbált, sikeres rendszerről van szó.

A Microsoft legfontosabb előnye, hogy már "benn van" a vállalatoknál, gyakorlatilag nincs olyan szereplő a gazdaságban, amely ne használna Microsoft-termékeket. Ez hatalmas szó, a szervezetek ismerik a Microsoftot és a technológiákat, a támogatási rendszereit és tudnak együttműködni a szoftverházzal. A kompetenciák hordozhatósága is fontos előny, egy Windows Server üzemeltetése hasonló képzettséget igényel, függetlenül attól, hogy a Microsoft vagy az ügyfél saját vasán fut. A redmondiak nagy hátránya a viszonylag kései indulás, ami miatt a rendszer egyes komponensei még nem értek össze - erre utal például a belső tanúsítványkezelés tavalyi és idei hibája is.

A Google mellett közép- és nagyvállalati környezetben nem szólnak ilyen erős érvek. Tény, a cég rendkívül kompetens a felhős üzemeltetés terén, de egyelőre sokkal jobban áll a szoftverszolgáltatások (SaaS) terén, mint a platform- vagy infrastruktúraszolgáltatásokkal. A Google-féle PaaS, az App Engine csak korlátozott sikereket ért el, a Compute Engine (IaaS) pedig még túl fiatal a piacon.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.