Tizenöt éves lett a Mozilla

Túlzás nélkül állítható, hogy tizenöt évvel ezelőtt új korszak kezdődött az interneten. Ekkor hozta létre az egykoron szebb napokat látott Netscape Communications Corporation a Mozilla projektet, mely azzal a céllal jött létre, hogy a közösség bevonásával elkészüljön a Netscape Communicator ingyenes, nyílt forráskódú változata. Bár a Mozilla születését többen is 1998. március 31-re datálják, a projekt valójában több mint egy hónappal korábban létrejött a cég égisze alatt, március végén pedig már meg is jelent a Netscape böngésző forráskódja az interneten.

A jobb, ingyenes Netscape-ért

Az eredetileg csupán a Netscape közösségi továbbfejlesztését célzó projekthez már az első évben több ezer fejlesztő csatlakozott, és már 1999-ben az egyik legfontosabb célkitűzéssé vált, hogy projekt mobil eszközökre is átterjedjen, átlépve a PC jelentette határokat. Nem sokkal később, nagyjából a Mozilla projekt létrehozásának első születésnapján az America Online (AOL) felvásárolta a Netscape-et, illetve vele együtt a Mozilla projekt koordinálására létrehozott Mozilla Organizationt. A projekt végül az eredeti formában több mint két évvel a megszületését követően hozta meg az első gyümölcsét, 2000 novemberében megjelent a nyílt forráskódú alapokkal rendelkező Netscape 6, a Mozilla projekt első és utolsó Netscape márkanevű terméke.

Az Internet Explorer addigra már szinte teljessé váló dominanciájától a közösségi alapokra helyezett fejlesztés és a nyílt forráskód sem mentette meg a Netscape-et, a projekt ezért Mozilla márkanéven folytatta a nyílt forráskódú böngésző fejlesztését. A későbbi Firefox alapjait lerakó Mozilla fejlesztése 2002-től 2004-ig tartott. Időközben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az AOL a Mozilla projekt támogatására nem kíván komoly hangsúlyt fektetni, ezért 2003 nyarán kétmillió dolláros támogatással létrejött a Mozilla Alapítvány azzal a céllal, hogy alapot adjon a projekt továbbvitelének a Netscape és az AOL nélkül is.

A Mozilla következő, egyben legjelentősebb mérföldkövéhez 2004 november 9-én ért el, ekkor jelent meg a korábban Phoenix majd Firebird néven futó, majd később Firefoxra keresztelt önálló webböngésző 1.0-s verziója. A projekt non-profit jellegét jól tükrözi, hogy az első Firefox megjelenéséről szóló, a New York Timesban leközölt egész oldalas hirdetésre több mint tízezer önkéntes adakozó dobta össze a pénzt.

Erős alternatívák

A Mozillából kiváló böngésző mellett egy levelezőklienst is tető alá hozott az alapítvány. A Thunderbird 1.0 az első Firefox megjelenését követő egy hónapon belül megérkezett - a két önálló program fejlesztése ezt követően hosszú ideig párhuzamosan zajlott. A Firefox és a Thunderbird népszerűsége gyakorlatilag a megjelenést követően azonnal üstökösként ívelt, Windows platformon a két program hamar az egyik legéletképesebb alternatívájává vált az Internet Explorernek és az Outlook Expressnek.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

A Mozilla Alapítvány égisze alatt dolgozó külsős fejlesztők száma az előző évtized közepére már elérte a százezret, a Firefoxot pedig pár hónappal a megjelenésének első évfordulója előtt már több mint százmilliószor töltötték le. A Firefox a kezdetek óta a Mozilla Alapítvány kulcstermékének számított, a Thunderbird levelezőkliens fejlesztését 2008-ban végül a projekt irányítói ki is szervezték a Mozilla Messaging néven létrehozott alszervezetbe. Az ettől az időponttól kezdve egyértelműen prioritást élvező Firefox letöltésszámlálója 2009 nyarán érte el az egymilliárdot.

Forrás: StatCounter Global Stats - Browser Market Share

A böngésző egyébként éppen ebben az időpontban ért el globális piaci részesedésének csúcsára, a StatCounter statisztikái szerint a Firefox penetrációja megközelítette a 32 százalékot, miközben az Internet Explorer fölénye egyértelműen megtörni látszott. A böngészőpiaci trendek azonban hosszabb távon nem kedveztek a projektnek, hiába sikerült letaszítani a Microsoftot a trónról, az új évtized meghatározó böngészőplatformjává a szintén nyílt forrású alapokra építkező Google Chrome vált, mely elsősorban a keresőcég óriási felhasználói bázissal rendelkező webes termékeinek köszönhetően rendkívül rövid idő alatt állt az élre.

A Mozilla projekt számára az évtized elején a veszni látszó PC-s platformok mellett egyre sürgetőbbé vált a mobilos jelenlét erősítése, támogatása. Az alapítvány Fennec nevű böngészőjének fejlesztése ennek ellenére eleinte rendkívül nyögvenyelősen haladt, a később mobilon is Firefox néven futó böngésző első, végleges kiadása csupán 2011 márciusában jelent meg, a 4-es verziószámot viselő multiplatformos Firefoxsszal nagyjából egy időben. A mobilos port (pontosabban az androidos verzió) ettől kezdődően nagyjából egy időben jelent meg a többi platformra kiadott változattal.

Böngésző után operációs rendszer

A Mozilla Alapítvány a mobilos böngésző fejlesztése mellett további, ambiciózus tervekkel állt elő 2011-ben, ekkor jelentették be a fejlesztők a Boot to Gecko projektet, melynek célja egy önállóan működő (mobilos) operációs rendszer létrehozása volt. Ez a projekt - mely később megkapta a Firfox OS nevet - végül idén érhet révbe, a barcelonai Mobile World Congress keretében már be is mutatkoztak az első olyan készülékek, melyek a Mozilla mobilos operációs rendszerét futtatják, az alapítvány pedig a gyártópartnerek mellett több mobilszolgáltatói partnert is megnevezett. A Firefox OS pár hónapon belül itthon is elérhetővé válik, Magyarországon eleinte a Telekom és a Telenor kínálatában szerepelnek majd olyan mobilok, melyek a Mozilla rendszerét futtatják.

Az elmúlt években a Firefox böngésző fejlesztése részben a konkurencia nyomására, részben a gyorsan változó webes szabványok, illetve az elszaporodó biztonsági támadások miatt jelentősen felgyorsult. A böngésző 20-as verziója éppen a projekt születésnapján vált elérhetővé az összes támogatott platformon. Az új verzió többek közt új privát böngészési móddal, valamint új, az eszköztáron megjelenő, a letöltések áttekintését megkönnyítő lenyitható panellel bővült.

Az új Firefox letölthető a Mozilla weboldaláról, illetve a Google Play Store-ból.