Szerző: Koi Tamás

2013. április 3. 12:05

Tizenöt éves lett a Mozilla

Tizenöt évvel ezelőtt a Netscape Communications Corporation radikális lépésre szánta el magát, és közzétette az akkoriban már teljesen háttérbe szorult Netscape webböngésző forráskódját egy új projekt részeként. A projekt fedőneve Mozilla lett, az ingyenes, nyílt alapokra helyezett web pedig hamar bombasikernek bizonyult.

Túlzás nélkül állítható, hogy tizenöt évvel ezelőtt új korszak kezdődött az interneten. Ekkor hozta létre az egykoron szebb napokat látott Netscape Communications Corporation a Mozilla projektet, mely azzal a céllal jött létre, hogy a közösség bevonásával elkészüljön a Netscape Communicator ingyenes, nyílt forráskódú változata. Bár a Mozilla születését többen is 1998. március 31-re datálják, a projekt valójában több mint egy hónappal korábban létrejött a cég égisze alatt, március végén pedig már meg is jelent a Netscape böngésző forráskódja az interneten.

A jobb, ingyenes Netscape-ért

Az eredetileg csupán a Netscape közösségi továbbfejlesztését célzó projekthez már az első évben több ezer fejlesztő csatlakozott, és már 1999-ben az egyik legfontosabb célkitűzéssé vált, hogy projekt mobil eszközökre is átterjedjen, átlépve a PC jelentette határokat. Nem sokkal később, nagyjából a Mozilla projekt létrehozásának első születésnapján az America Online (AOL) felvásárolta a Netscape-et, illetve vele együtt a Mozilla projekt koordinálására létrehozott Mozilla Organizationt. A projekt végül az eredeti formában több mint két évvel a megszületését követően hozta meg az első gyümölcsét, 2000 novemberében megjelent a nyílt forráskódú alapokkal rendelkező Netscape 6, a Mozilla projekt első és utolsó Netscape márkanevű terméke.

Az Internet Explorer addigra már szinte teljessé váló dominanciájától a közösségi alapokra helyezett fejlesztés és a nyílt forráskód sem mentette meg a Netscape-et, a projekt ezért Mozilla márkanéven folytatta a nyílt forráskódú böngésző fejlesztését. A későbbi Firefox alapjait lerakó Mozilla fejlesztése 2002-től 2004-ig tartott. Időközben egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az AOL a Mozilla projekt támogatására nem kíván komoly hangsúlyt fektetni, ezért 2003 nyarán kétmillió dolláros támogatással létrejött a Mozilla Alapítvány azzal a céllal, hogy alapot adjon a projekt továbbvitelének a Netscape és az AOL nélkül is.

A Mozilla következő, egyben legjelentősebb mérföldkövéhez 2004 november 9-én ért el, ekkor jelent meg a korábban Phoenix majd Firebird néven futó, majd később Firefoxra keresztelt önálló webböngésző 1.0-s verziója. A projekt non-profit jellegét jól tükrözi, hogy az első Firefox megjelenéséről szóló, a New York Timesban leközölt egész oldalas hirdetésre több mint tízezer önkéntes adakozó dobta össze a pénzt.

Erős alternatívák

A Mozillából kiváló böngésző mellett egy levelezőklienst is tető alá hozott az alapítvány. A Thunderbird 1.0 az első Firefox megjelenését követő egy hónapon belül megérkezett - a két önálló program fejlesztése ezt követően hosszú ideig párhuzamosan zajlott. A Firefox és a Thunderbird népszerűsége gyakorlatilag a megjelenést követően azonnal üstökösként ívelt, Windows platformon a két program hamar az egyik legéletképesebb alternatívájává vált az Internet Explorernek és az Outlook Expressnek.

A Mozilla Alapítvány égisze alatt dolgozó külsős fejlesztők száma az előző évtized közepére már elérte a százezret, a Firefoxot pedig pár hónappal a megjelenésének első évfordulója előtt már több mint százmilliószor töltötték le. A Firefox a kezdetek óta a Mozilla Alapítvány kulcstermékének számított, a Thunderbird levelezőkliens fejlesztését 2008-ban végül a projekt irányítói ki is szervezték a Mozilla Messaging néven létrehozott alszervezetbe. Az ettől az időponttól kezdve egyértelműen prioritást élvező Firefox letöltésszámlálója 2009 nyarán érte el az egymilliárdot.

Forrás: StatCounter Global Stats - Browser Market Share

A Mozilla itthon

A Mozilla, illetve a Firefox webböngésző hazánkban különösen népszerű mind a fejlesztők, mind a felhasználók körében. A Mozilla böngészőnek az első verziótól kezdődően létezett magyar lokalizációja az FSF alapítványnak köszönhetően, a Firefox pedig 45 százalékos részesedésével máig piacvezető Magyarországon.

A böngésző egyébként éppen ebben az időpontban ért el globális piaci részesedésének csúcsára, a StatCounter statisztikái szerint a Firefox penetrációja megközelítette a 32 százalékot, miközben az Internet Explorer fölénye egyértelműen megtörni látszott. A böngészőpiaci trendek azonban hosszabb távon nem kedveztek a projektnek, hiába sikerült letaszítani a Microsoftot a trónról, az új évtized meghatározó böngészőplatformjává a szintén nyílt forrású alapokra építkező Google Chrome vált, mely elsősorban a keresőcég óriási felhasználói bázissal rendelkező webes termékeinek köszönhetően rendkívül rövid idő alatt állt az élre.

A Mozilla projekt számára az évtized elején a veszni látszó PC-s platformok mellett egyre sürgetőbbé vált a mobilos jelenlét erősítése, támogatása. Az alapítvány Fennec nevű böngészőjének fejlesztése ennek ellenére eleinte rendkívül nyögvenyelősen haladt, a később mobilon is Firefox néven futó böngésző első, végleges kiadása csupán 2011 márciusában jelent meg, a 4-es verziószámot viselő multiplatformos Firefoxsszal nagyjából egy időben. A mobilos port (pontosabban az androidos verzió) ettől kezdődően nagyjából egy időben jelent meg a többi platformra kiadott változattal.

Böngésző után operációs rendszer

A Mozilla Alapítvány a mobilos böngésző fejlesztése mellett további, ambiciózus tervekkel állt elő 2011-ben, ekkor jelentették be a fejlesztők a Boot to Gecko projektet, melynek célja egy önállóan működő (mobilos) operációs rendszer létrehozása volt. Ez a projekt - mely később megkapta a Firfox OS nevet - végül idén érhet révbe, a barcelonai Mobile World Congress keretében már be is mutatkoztak az első olyan készülékek, melyek a Mozilla mobilos operációs rendszerét futtatják, az alapítvány pedig a gyártópartnerek mellett több mobilszolgáltatói partnert is megnevezett. A Firefox OS pár hónapon belül itthon is elérhetővé válik, Magyarországon eleinte a Telekom és a Telenor kínálatában szerepelnek majd olyan mobilok, melyek a Mozilla rendszerét futtatják.

00:33
 

Find and manage downloaded files in Firefox

Még több videó

Az elmúlt években a Firefox böngésző fejlesztése részben a konkurencia nyomására, részben a gyorsan változó webes szabványok, illetve az elszaporodó biztonsági támadások miatt jelentősen felgyorsult. A böngésző 20-as verziója éppen a projekt születésnapján vált elérhetővé az összes támogatott platformon. Az új verzió többek közt új privát böngészési móddal, valamint új, az eszköztáron megjelenő, a letöltések áttekintését megkönnyítő lenyitható panellel bővült.

Az új Firefox letölthető a Mozilla weboldaláról, illetve a Google Play Store-ból.

a címlapról