Szerző: Koi Tamás

2013. március 13. 09:21

Megújult audit kellene a magyar mobilpiacnak

Új, publikus hozzáférésre szánt mérési metodikában kell megegyeznie a mobilszolgáltatóknak és a hírközlési hatóságnak Magyarországon, mivel a jelenlegi rendszer gyakorlatilag alkalmatlanná vált egy korrekt piaci helyzetkép felvázolására.

Alapjaiban újra kell gondolniuk, illetve közösen át kell alakítaniuk a mobilszolgáltatóknak és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) azt az önbevalláson alapuló mérési metodikát, illetve adatközlő rendszert, mely a magyar mobiladatpiac műszaki állapotáról hivatott képet adni. A mobilhálózatok minőségét és lefedettségét tényszerűen, pontosan ismertető, transzparens statisztikagyűjtemény rendszeres publikálása mindenkinek érdeke - kivéve a mobilszolgáltatóknak.

Vérfrissítésre vár

Mára teljesen idejétmúlttá és részben okafogyottá vált az az önbevallásos rendszerben működő definíció- és statisztikarendszer, melynek szerkezetében még 2008-ban egyezett meg a három magyarországi mobilszolgáltató és egy külső partner, a MATRIX Kft. Bár az NMHH ma is nyilvánosságra hozza havi rendszerességgel a szolgáltatók által megküldött adathalmaz sarokszámait, a metodika éppen a létrehozásakor kimondott egyik legfontosabb célra, a rengeteget vitatott szolgáltatás-lefedettség mérésre vált alkalmatlanná.

Mi a MATRIX?

A MATRIX Kft. által kidolgozott önbevallásos rendszer alapján 2008 decemberétől váltak publikusan elérhetővé bizonyos statisztikai adatok a mobil szélessávú hálózatokat illetően.
A gyűjtemény ma is tartalmazza az előfizetői bázis méretét (lebontva a három szolgáltatóra, azon belül aktív és forgalmat bonyolított kártyákra), illetve adatforgalmi statisztikákat.

A hazai mobilinternet-piac lefedettségi mutatóit auditáló rendszer valójában soha nem is volt alkalmas az alapadatok összehasonlítására (hiába épített erre kommunikációs kampányt több szolgáltató), egyrészt mivel a szolgáltatók saját mérései alapján állt össze a térkép, másrészt mivel a módszer lényegében szabad kezet adott a szolgáltatóknak annak az eldöntésében, hogy miként definiálnak bizonyos technológiákat, illetve technológiai minimumokat. Így végeredményben az operátorok két esetet leszámítva még 3G-s területeken is eleve csak olyan garantált minimum értékekre vállaltak lefedettséget, melyek valójában egyáltalán nem biztosítanak szélessávú élményt.

A helyzetet csak tovább bonyolította, illetve a szolgáltatók közt folyamatos ellentétek forrása lett, hogy a lefedettségi értékeket idővel marketingcélokra kezdték használni. Az első komoly, nyilvánosság előtt zajló összetűzését ezen a vonalon a Vodafone Magyarország és a Magyar Telekom csatározása hozta: a két cég 2011-ben ment egymásnak, a Vodafone egy általa felbérelt cég adatai alapján állította, hogy övé a legnagyobb lefedettségű, leggyorsabb hálózat, míg a Telekom a MATRIX mérés értékeire hivatkozva igyekezett cáfolni versenytársát. A GVH az ügy kapcsán tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat miatt mindkét céget megbüntette, összesen 150 millió forintra.

Tavaly robbant a bomba

A mérési metodika végül a tavaly nyáron veszítette el szinte teljes mértékben a hitelességét és jelentőségét. Ekkor lépett ugyanis hatályba az NMHH elnökének egy 2011-es rendelete, mely a korábbi kormányrendelettel ellentétben előírta a szolgáltatók számára, hogy az esetek (vagyis a mérések) száz százalékában garantálniuk kell azokat a feltöltési és letöltési értékeket, melyek korábban az önkéntes adatszolgáltatás alapját is adták. A szolgáltatók erre válaszul 0 kbps le- és feltöltési sebességet garantáltak minden technológiával, egyben abszurdumnak nevezve az ominózus elnöki határozatot.


Így néz ki, amikor a felhasználók mérnek

Az egységes metodikán és definíciórendszeren alapuló, független mérési rendszer szükségességét különösen indokolja a mostani piaci helyzet, a hatóságnak ugyanis elemi érdeke lenne egy megalapozott spektrumstratégia kialakítása során, hogy pontos adatokkal rendelkezzen a mobilszolgáltatások igénybevételének kulcsparamétereit illetően. Ehhez képest az NMHH jobb híján a mobil szélessávú penetrációra és a forgalmi adatokra hivatkozik akkor, amikor egy negyedik piaci szereplő létjogosultságát hangsúlyozza.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Utóbbi szempont, vagyis a hálózatokon keresztül bonyolított adatforgalmi statisztika összeállítása szintén olyan pont, ahol a jelenlegi metodika erősen vérzik. 2008-ban, amikor a szolgáltatók megegyeztek az adatforgalom közlését illetően, az okostelefon-penetráció és a telefonos adathasználat közel sem volt olyan arányú, mint napjainkban. A kumulált adatoknak köszönhetően ma valójában senki nem tudja, hogy egy átlagos okostelefon-felhasználó mennyi adatot forgalmaz a mobiljával, a szabályozó hatóság pedig az igénybevétel módjának pontos ismerete nélkül von le messzemenő következtetéseket az adatforgalomra, illetve annak hatásaira vonatkozóan.

Mérjen a felhasználó!

Szakértők szerint a legolcsóbb, egyben a legjobb közelítő értéket adó megoldás az lenne a helyzet feloldására, ha önkéntes felhasználói panelek alapján történne a szolgáltatás különböző paramétereinek, így elsősorban a lefedettségnek és a sávszélességnek a mérése - vagyis nem a szolgáltatók, hanem az előfizetők mérnék ki készülékeikkel a hálózat paramétereit. Kis Gergely, az eNET ügyvezetője lapunk megkeresésére elmondta, léteznek ma is olyan széles körben használt módszerek, melyek lehetőséget adnak arra, hogy a felhasználók által mért adatokból megfelelő, anonim statisztikagyűjteményt készítsenek.

Ilyen például az OpenSignal.com rendszere, mely androidos és iOS-es alkalmazások segítségével, a felhasználók okostelefonjaira épülve igyekszik feltérképezni a szolgáltatók hálózatát. Egy ilyen módszer pontosságának a kulcsa a minél több résztvevő, egyelőre azonban nehéz megtalálni azt a mérési platformot, mely minden törvényi előírásnak megfelel, valamint elfogadják a szolgáltatók is, akiknek amúgy egyáltalán nem biztos, hogy érdekük egy részletes, publikus mérési adatbázis rendszeres megjelentetése.

a címlapról