Nehéz új szereplőnek lenni az üzleti távközlésben

Többségükben elégedettek a magyarországi üzleti szféra szereplői a részükre biztosított távközlési szolgáltatásokkal, jelentős részüket még az sem hatná meg különösebben, ha a szolgáltató árat emelne, illetve bizonyos részpiacokon új piaci szereplő megjelenése esetén sem váltanának szolgáltatót a cégek - derül ki a BellResearch által készített "Távközlési szolgáltatások használata az üzleti felhasználók körében 2012" című tanulmányából.

A Telekom viszi a prímet

A régiók szerint arányosan, létszám és gazdálkodási forma alapján elvégzett, 1500 személyes interjú alapján összeállított kutatás többek közt vizsgálja a különböző szegmenseken belüli penetrációt, a szolgáltatóváltási hajlandóságot, illetve az ügyfélelégedettséget. Az összeállításból többek közt kiderül, hogy nem túl meglepő módon az üzleti szolgáltatások piacán is toronymagasan a Magyar Telekom rendelkezik a legjobb pozíciókkal, és minimális azoknak a szervezeteknek a száma, ahol szolgáltatót váltanának, ha nem lenne érvényes hűségidejük.

^{Forrás: NMHH/Bellresearch}

A vezetékes-, vagy fixtelefon-szolgáltatások szegmensében a legjelentősebb szolgáltató toronymagasan a Magyar Telekom, a szervezetek mintegy háromnegyede áll kapcsolatban a céggel. Ettől messze lemaradva következik csak a második legnagyobb vezetékes telefonszolgáltató, az Invitel 27 százalékkal, míg a többi piaci szereplő egyikének részaránya sem lépi át az 5 százalékos küszöböt. A fixtelefon-piacon meglehetősen kevés esélye lenne egy új szereplőnek, a cégek és kormányzati szervek nagy része ugyanis akkor is maradna a jelenlegi szolgáltatójánál, ha nem lenne hűségszerződése, illetve megjelenne egy új piaci szereplő. Az üzleti szféra szereplőinek nagy része (cégeknél 71 százalék, kormányzati és nonprofit szerveknél 64 százalék) emellett akkor sem változtatna telefonálási szokásain, ha a jelenlegi szolgáltató 10 százalékkal megemelné árait.

^{Forrás: NMHH/Bellresearch}

Az arányok és beállítottságok a mobiltelefóniában sem különböznek jelentősen. Itt csak három szereplő versenyez a szervezetekért, az árbevétel-alapú részesedési versenyt azonban ebben a szegmensben is a Magyar Telekom vezeti: a cégnél landol a teljes árbevétel 59 százaléka, míg a második szereplőnek számító Telenor 28, a Vodafone pedig 13 százalékban részesedik a bevételekből. A Telenor pozíciója a kormányzati és nonprofit területen a legerősebb, ott 31 százalékos részesedéssel bír, míg a Vodafone elsősorban a kisvállalkozásoknál erős, de árbevétel-alapú részesedése ott sem haladja meg a 15 százalékot. A Bellresearch kalkulációi szerint a piac értéke összességében mintegy havi 5,5 milliárd forintot tesz ki.

Kis szolgáltatóváltási hajlandóság

A kutatócég által összeállított statisztika a mobilszolgáltatások esetében is alacsony szolgáltatóváltási hajlandóságot jelez. A szektor szereplőinek 39 százaléka biztosan maradna a jelenlegi szolgáltatójánál akkor is, ha lejárt a hűségidő, 47 százalékuk pedig valószínűleg maradna és csupán egy százalék azoknak az aránya, akik biztosan szolgáltatót váltanának. A cégek és kormányzati szervek emellett többnyire elégedettek is a vállalt minőségi mutatók teljesítésével, bár kimagaslóan jó osztályzatot viszonylag kevesen adnak az operátor által biztosított szolgáltatás minőségére.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Az árérzékenység - akárcsak a fixtelefon-előfizetések esetén - a mobilszolgáltatásoknál sem jellemző az üzleti szféra szereplőire. A cégek háromnegyede ugyanúgy használná tovább az előfizetést egy esetleges 10 százalékos áremelés esetén, mint eddig tette és csak 14 százalékuk telefonálna kevesebbet és/vagy 13 százalékuk váltana olcsóbb díjcsomagra. A kormányzati és nonprofit-szektor szereplői költségérzékenyebbek, itt csupán a szervezetek 61 százaléka döntene úgy, hogy változatlanul használ minden szolgáltatást tovább, 17 százalékuk viszont kevesebbet telefonálna és 8 százalékuk váltana olcsóbb díjcsomagra. A 10 százalékos áremelés hatására a cégek csupán 3 százaléka, a kormányzati szektor szereplőinek 2 százaléka mondaná le az előfizetéseket.

Nem költenek kevesebbet

A cégek meglehetősen jól informáltak a 2012 májusában elfogadott telefonadó bevezetését illetően. Több mint 90 százalékuk hallott az adónemről. Az adó alanyát tekintve már nagyobb a bizonytalanság, a cégek mindössze fele tudja, hogy az adóterhet a szolgáltatókra vetették ki, és megközelítőleg ugyanez a kör van tisztában az adó pontos mértékével. Az új adónem bevezetését a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégek érzik a legkevésbé, a döntő többség pedig a telefonadó bevezetésére sem változtat(ott) telefonálási szokásain.

Az internetelérésre használt technológiák közül a mobilnet térhódítása ebben a szektorban is jellemző, különösen a nagyvállalatoknál haladja meg jóval az átlagot a közvetlen mobilnet-előfizetések aránya (75 százalékos), míg a kormányzati és nonprofit szektorban a legkisebb, 18 százalékos a részesedés. Ettől függetlenül a szektor egyik ágazatában sem tartják elképzelhetőnek a szereplők, hogy a szervezet összes internetelőfizetését mobilnettel váltsák ki.