Szerző: Koi Tamás

2013. január 9. 12:18

Vezetők nélkül maradt az állami mobilszolgáltató

Több, egymástól független lapértesülés szerint távozott az MPVI Mobil Zrt. két felsővezetője, a hatóság tavalyi frekvenciaaukcióján nyertes, állami tulajdonú társaság kilátásai ezzel tovább romolhatnak a mobilpiaci szereplést illetően.

Több, egymástól független lapértesülés szerint lemondott a posztjáról az MPVI Mobil Zrt. elnöke, Kalmár István és vezérigazgatója, Schmidt Pál, akik a társaság megalakulása óta töltötték be pozícióikat. Az Index a Napi Gazdaság alapján azt közölte, hogy Kalmár és Schmidt lemondásához közvetlenül vezetett, hogy a két vezető a mobilszolgáltatás elindítását lehetővé tevő hatósági rendelet jogi eszközökkel történő megtorpedózása után más tevékenységet javasoltak a projektcégnek, a tulajdonosok azonban ehhez nem járultak hozzá.

Vége a dalnak?

A két vezető lemondásáról írt a HVG múlt csütörtöki száma, az Index saját forrásai szerint ugyanakkor vezetők felmondása kapcsán a tulajdonosok - vagyis a Magyar Posta, a Magyar Villamosművek és a Magyar Fejlesztési Bank - még nem döntöttek. Az MPVI illetékesei sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánták a lapértesüléseket. A Napi szerint a két vezető lemondásának jelzésértéke lehet, és akár azt is előre jelezheti, hogy az MPVI Mobil Zrt. a későbbiekben megszünteti a tevékenységét.


Fotó: MTI/Soós Lajos

Egy esetlegesen sikertelennek bizonyuló frekvenciaaukciót követően ez utóbbi forgatókönyvre komoly esély van, az állami szereplők mögött álló projektcég ugyanis tavaly tavasszal kizárólag azzal a céllal jött létre, hogy létrehozza a negyedik mobilszolgáltatót, mely a 2011/12-es frekvenciaaukción elnyert spektrumokra építve új piaci szereplőként jelenhet meg a mobilszolgáltatói szegmensben.Az MPVI Mobil Zrt. megalapítását 2012. március 22-én hagyta jóvá a Gazdasági Versenyhivatal, de a cégek már korábban, 2011. december 6-án konzorciumi szerződést kötöttek egymással.

Már működnie kéne a hálózatnak

Az állami cégekből álló konzorcium összesen 5 MHz-nyi frekvenciához jutott hozzá a tavalyelőtt felszabadított, összesen 10,8 MHz-nyi duplex frekvenciát tartalmazó 900 MHz-es EGSM sávból, amelyet 2011 augusztusában aukción hirdetett meg a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH). A konzorcium ezen felül az 1800 MHz-es "D" blokkban és a 2100 MHz-es "E" blokkban további 15-15 MHz-nyi frekvenciához jutott. Ezzel a cég gyakorlatilag ugyanolyan méretű rádióspektrumhoz jutott hozzá, amivel a Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor is rendelkezik (utóbbi az 1800 MHz-es sávban nagyobb frekvenciakészletet licencel).

Toxikus vezetők szivárványa

Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Toxikus vezetők szivárványa Az IT munkakörülményeket, a munkahelyi kultúrát alapjaiban határozzák meg a vezetők, főleg ha még toxikusak is.

Az eredeti kiírás szerint a negyedik mobilszolgáltatónak tavaly decemberben meg kellett volna kezdenie a szolgáltatást saját hálózatán Budapest belső kerületein, míg más területeken nemzeti roaming keretén belül használhatták volna az ügyfelek a többi szolgáltató hálózatát. A kiírás emellett fokozatos hálózatbővítést írt elő az új szereplőnek, illetve megszabta azt is, hogy a használatba vételtől számított két évig nem lehet továbbadni a frekvenciát harmadik félnek.

A frekvenciaaukciót lezáró határozatot azonban több eljárási hibára hivatkozva mindhárom mobilszolgáltató megtámadta, és a cégek az eljárás idejére a végrehajtás felfüggesztését kérték. Ezt a Fővárosi Bíróság júniusban jóváhagyta, szeptemberben pedig a bíróság hatályon kívül helyezte az NMHH lezáró határozatát, ezzel az MPVI mobilpiaci szereplésének esélyeit drasztikusan csökkentve. A felek most a Kúria végső döntésére várnak, melyet várhatóan február végén hozhat meg a testület - szakértők szerint ugyanakkor a legvalószínűbb forgatókönyv az lesz, hogy a Kúria helybenhagyja a bírósági ítéletet.

Ellehetetlenültek

Mindez azt jelentette, hogy az MPVI az elmúlt időszakra nézve nemhogy a szolgáltatást nem indíthatta meg, hanem az előkészítő munkálatokba sem tudott érdemben előre lépni a jogi eljárás kimenetelének ismerete nélkül. Vagyis a vállalat nem tudott szerződést kötni a legfontosabb beszállítókkal, akik többek közt a hálózat üzemeltetéséhez szükséges műszaki hátteret biztosították volna. Emellett nem lehetett leülni a három már meglévő piaci szereplőkkel a nemzeti roaming kapcsán - ez a feltétel egyébként szintén a jogvita részét képezte.

A társaság a megalakulása óta egyetlen sajtótájékoztatót tartott, ahol részt vett Schmidt és Kalmár is, akik nem kívántak részletekbe bocsátkozni a piaci stratégiát illetően, illetve az akkor már folyamatban lévő jogi eljárásra reflektálva közölték, a cég a bírósági ítélet ismeretében dönt a további lépésekről. A vállalat ekkor már javában igyekezett magához vonzani több olyan iparági szakembert, akik a szolgáltatás elindításában segédkeztek volna - jelentős részük ma is a cég alkalmazásában áll, de az MPVI éppen a bérkifizetések miatt tavaly veszteséget is termelt. A cégvezetés lemondásához a kiszivárgott hírek szerint ez is hozzájárulhatott.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról