Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres

K.O. a szolgáltatóknak: módosítják a hírközlési törvényt

Koi Tamás, 2012. október 03. 18:19
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Jelentős pontokon módosítja az Elektronikus Hírközlési Törvényt egy a Parlament elé ma beterjesztett törvénymódosítási javaslat, mely többek közt szigorítja a szolgáltatók részéről történő egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit, valamint számos olyan gyakorlatot törvényen kívül helyez, melyet nemrég vezettek be a távközlési cégek.

Több ponton is módosítja az Elektronikus Hírközlési Törvényt egy a Parlament elé ma benyújtott törvényjavaslat, mely az indoklás szerint egyértelműen a fogyasztók érdekeit helyezi előtérbe, több, a távközlési szolgáltatók által nemrég alkalmazott gyakorlatot is törvényen kívül helyezve. A módosítások alapján egyebek mellett változhatnak a frekvenciaaukciók határozataival kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek, az egyetemes szolgáltatók kijelölése és kezelése, illetve az egyoldalú és közös megegyezésen alapuló szerződésmódosítás feltételei.

"Méltánytalan többletterhek"

Az indoklás szerint a benyújtott törvénymódosítás elsődleges célja, hogy az úgynevezett egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos, 2012 szeptemberében hatályba lépő hatásköri módosításokhoz kapcsolódóan a szolgáltatók kijelölésének, a szolgáltatások biztosításának és az ebből adódó méltánytalan többletterhek megtérítésének rendjét újraszabályozza - olvasható a törvényjavaslatban. A legfontosabb változások egyike, hogy a korábbi, szerződéskötésen alapuló rendszer helyett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke jelölhetné ki az egyetemes szolgáltatókat.

A javaslat emellett több olyan technikai jellegű módosítást is tartalmaz, melyek jelentős többletterheket vehetnek le az előfizetők válláról, az ezek kapcsán felmerülő kiadásokat pedig a szolgáltatókra hárítaná a kormány. A törvénymódosítás emellett a jövőbeni frekvenciaaukciók végkimenetelére is jelentős hatást gyakorolhat azzal, hogy a lezáró határozatokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárást a jelenleginél jóval egyszerűbbé és gyorsabbá teszi.

Kiemelt elbírálás

A törvénymódosítási indítvány 2. és 3. §-a ez utóbbi eljárást szabályozza, mégpedig úgy, hogy a frekvenciaaukciókat lezáró határozatokat követően az eddig alkalmazott kétlépcsős jogorvoslati eljárást egylépcsőssé alakítja. A jelenleg hatályos törvények alapján az a vállalkozás, mely jogsértőnek ítéli az aukciók lezáró határozatát, elsőfokon az NMHH hivatalához fordulhat jogorvoslatért, elutasítás esetén pedig a másodfokon eljáró szerv a bíróság.

Amennyiben a  törvénymódosítást a jelenlegi formájában elfogadják, a jogorvoslati kérelem már kizárólag egy helyre, a Kúriához nyújtható be a határozathozatalt követő legkésőbb 15 napon belül. A keresetet Kúria háromtagú tanácsa ezt követően legkésőbb 90 napon belül bírálja el, a testület döntése ellen további perújításnak nincs helye.

A törvénymódosítás révén így nem állhatna elő többet az az állapot, mely a hírközlési hatóság idén január 31-én zárult frekvenciaaukcióját követte. Emlékezetes, hogy a három magyarországi mobilszolgáltató első- majd másodfokon is megtámadta a határozatot, a bíróság pedig másodfokon helyt adott a felpereseknek, az NMHH aukciót lezáró határozatát pedig hatályon kívül helyezte. Az eljárás csaknem nyolc hónapon át húzódott, végül az aukción eredetileg frekvenciahasználati jogosultságot nyert, állami szereplőkből álló konzorcium által indított mobilszolgáltatás idei rajtja teljesen ellehetetlenült.

Nincs csekkdíj, sem adóáthárítás

Egy az utóbbi hónapokban szintén nagy port kavart ügy végére tehet pontot a beadvány 13. §-a. Ez a módosítási pont megtiltaná a távközlési szolgáltatók számára, hogy a számláért, vagy bármilyen számlázási módért külön díjat számítson fel az előfizetők felé. Emlékezetes, hogy a Magyar Telekom május elején vezette be, hogy az előfizetőknek a sárga csekkes és az ügyfélszolgálaton történő számlabefizetés után bruttó 142 forintos tranzakciós díjat kell fizetniük. Ugyanezt a díjat évek óta alkalmazta a Telenor Magyarország és az Invitel, illetve idén novemberben tervezte bevezetni a UPC Magyarország is.

Szintén az idei év egyik, a mobilszolgáltatók árképzését jelentősen befolyásoló precedensét szabályozza az egyoldalú szerződésmódosítás esetében a 15. §. Ennek alapján a jövőben a határozott idejű szerződések esetén a szolgáltatók nem emelhetnének árat a körülményekben bekövetkező jelentős változásokra hivatkozva abban az esetben, ha a jogszabály olyan adó-, és illetékfizetési kötelezettséget ír elő, melynek adóalanya az érintett szolgáltató.

Ez a módosítás egyértelműen a júliusban bevezetett telefonadóval kapcsolatos szolgáltatói gyakorlatot helyezi kvázi törvényen kívül. A nyár közepe óta élő új adónemet szabályozó törvény ugyanis határozottan a távközlési szolgáltatót teszi meg adóalanynak - a három mobilszolgáltató közül kettő deklaráltan az ezzel járó többletterhekre hivatkozva emelte meg árait a nyáron, emellett a vezetékes szolgáltatók közül is módosított tarifáin vagy díjcsomagjainak havi díján a UPC és a DIGI.

Szigorúbb szerződésmódosítás

A további technikai jellegű módosítások közt szerepel egyebek mellett, hogy a távközlési szolgáltatók minden, a telefonos ügyfélszolgálatra beérkezett hívást kötelesek rögzíteni, valamint egy évig megőrizni - attól függetlenül, hogy ehhez a hívó fél hozzájárul-e. Az ügyfélszolgálatok működését lényegesen befolyásoló rendelkezés emellett, hogy a szolgáltató a törvénymódosító indítvány 20. §-a értelmében a szerződés felmondását köteles lenne minden olyan formában lehetővé tenni, amelyeket a szerződés megkötésénél alkalmaz. Vagyis ha egy ügyfél például online felületen köt előfizetői szerződést, akkor biztosítania kell a szolgáltatónak, hogy ugyanezen a felületen keresztül fel is bonthassa azt.

Az Eht. módosításainak lehetséges hatásai kapcsán kerestük az érintett szolgáltatókat, a cégek azonban egyelőre nem kívánták kommentálni a törvényjavaslatban foglaltakat.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.