Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Áfacsaló lett Franciaország

Dojcsák Dániel, 2012. július 05. 12:23
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Mi a könyv valójában? A szellemi termék, amit bármilyen hordozón tárolhatunk, vagy a lapozgatható részben festékkel bevont, fűzött-kötött papírcsomó? A kérdés furcsának tűnhet, de Európában még mindig nem dőlt el, s az Európai Bizottság megfeddheti Franciaországot és Luxemburgot azért, mert le merték szállítani az e-könyv forgalmi adóját is oda, ahol a papírkönyveké van.

hirdetés

Nem újdonság, hogy nagyon sok országban a nyomtatott könyvek és más tartalomhordozók kedvezményes adókulcsot élveznek. Mondhatni az állam kivételt tesz a kulturális értékkel bíró termékekkel és azt mondja, hogy ezeknek a forgalmazását támogatja annyival, hogy kevesebb sarcot kér a megvásárlásuk után. Amennyiben tényleg ez a logika működik a csökkentett áfa esetében, akkor viszont érdekes, hogy vajon miért nem élvezik ugyanezeket a kedvezményeket az e-könyvek is.

Mi a könyv?

Ahogyan az EU legtöbb országában, Magyarországon is ugyanígy van, de az adójogszabályok változásai miatt hazánkban igazán horror különbségek alakultak ki. A kedvezményes kulcs Magyarországon 5 százalékos, a normál kulcs viszont 27 százalék, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a nettó ezer forintos könyv papíron 1050, e-könyvben 1270 forintba kerülne. A téma időről-időre előkerül, de úgy fest, hogy a jogszabályalkotók ingerküszöbét eddig még nem ütötte meg.

Ellenben Franciaországban és Luxemburgban, ahol úgy döntöttek, hogy csökkentik az e-könyvek áfáját, pontosan ugyanannyira, mint amennyit a papírkönyvek után kell fizetni. Franciaországban korábban a normál 19,6 százalékos forgalmi adóval adóztak az e-könyvek, egészen idén év elejéig, amikor is a kedvezményes termékek közé sorolták az e-könyveket is, amik 7 százalékkal adóznak. Luxemburgban ugyanez történt, csak ott a normál 15 százalékosról 3 százalékos kedvezményes kulcsba került az elektronikus irodalom.

Elvileg mintaként szolgálhatna a két eset és várhatnánk, hogy év végéig a többi országban is átveszik a gondolatot és mindenhol csökkenhet az e-könyv ára. Ehhez képest most az Európai Bizottság eljárást indított a két ország ellen, és jelenleg azzal vádolják a két EU tagállamot, hogy megsértették a közösségi EU-s törvényeket ezzel a lépéssel.

Anomália

A Bizottság úgy fogalmaz: “Ez a szituáció komoly torzulásokat hoz létre a versenypiacon, amik károsítják a gazdasági szerepelőket a többi 25 tagállamban, miután a digitális könyvek könnyedén megvásárolhatóak egy másik tagállamban, mint ahol a fogyasztó valójában él”. Gyakorlatilag az EU azzal vádolja két saját tagállamát, hogy az uniós polgárokat kultúrcsempészetre motiválja.

A vizsgálat mögött a nemzetközösség többi országának helyi e-könyv forgalmazói állnak, akik szerint a piac domináns szereplői, értsük ezalatt az Amazont, átalakítják a disztribúciós csatornáikat, hogy profitálhassanak a két tagállam csökkentett adómértékéből. Az esetet problémásnak látó forgalmazók szerint ez a döntés érdemben befolyásolta már idén a digitális és a papírkönyvek piacát más tagállamokban. Valószínűleg az Egyesült Királyságban működő helyi forgalmazók emelték fel a hangjukat, hiszen a brit piacon már valódi és komoly verseny van, s a helyiek eddig is nehezen bírták az Amazon ellenében.

A jövőben viszont könnyen lehet, hogy az Amazon EU-s részlege átteszi székhelyét Luxemburgba, ahogy egyébként sok más szolgáltató, például a UPC Direct, a SES Astra vagy éppen a Skype is megtette korábban az alacsonyabb forgalmi adó miatt. Egy magyar vásárló szemszögéből például a Luxemburgi székhelyű vásárlás 3 százaléka a magyar vásárlás 27 százalékával versenyezne, ami a fenti nettó 1000 forintos példával élve 1030 és 1270 forint szélsőértékeket jelentene.

Az Európai Bizottság akciója egy igen furcsa anomáliát hozott viszont létre, hiszen úgy fest, hogy a várható büntetés célja, hogy megakadályozta, hogy az uniós állampolgárok adott termékekhez a közösségi határokon belül a legolcsóbban juthassanak hozzá. Márpedig az EU négy alapelve közül az egyik a kereskedelmi termékek szabad áramlása a tagországok között. Ráadásul Neelie Kroes, digitális politikáért felelős biztos nemrégiben tűzte zászlójára az egységes európai digitális tartalompiac létrehozását.

Izzadtságszag

Ha viszont az EB ilyen szigorúan reagál az ez irányba tett lépések ellen, akkor nem csak a könyvek, de újságok, zenék, filmek és egyéb termékek esetén is nehéznek ígérkezik az adózási és jogosítási egységesítés. Ennek nyilván a régi formátumok terjesztői örülhetnek egy ideig, hiszen amíg nem sikerül megegyezni ebben a kérdésben, addig a klasszikus hordozók élvezik az adókedvezményt, a digitálisak viszont nem. A fogyasztók számára persze úgy tűnik majd, hogy a forgalmazó a gonosz, aki drágábban adja a digitális verziót, mint a papírt, holott az eltérő adómérték a felelős alapvetően.

Érdekes, hogy az EU még 2006-ban engedélyezte a tagállamoknak, hogy a könyvek is bekerülhessenek a kedvezményes adókulcs alá, igaz akkor még messze nem volt szó elektronikus könyvekről, legalábbis nem a mai formában. A jog az e-könyvet “digitális letöltésként” ismeri, amire pedig nem vonatkozik az engedély. Más értelmezés szerint viszont a 2006-os EU-s döntésben nincs specifikálva az e-könyvek tiltása, sőt, minden megkülönböztetés hiányzik a digitális és fizikai kiadványokkal kapcsolatban. Nem csoda tehát, ha egyes országok ezt úgy értelmezik, hogy a könyv az könyv, függetlenül a hordozótól.

Ha meg is büntetik Franciaországot és Luxemburgot, ez a történet akkor is tiszavirág életű lesz, ugyanis megint más EU-s részlegeken belül ott az ígéret, hogy a nyomtatott és a digitális könyv közti jogi különbséget 2013-ban eltörlik. Addig is a jelek szerint törvénysértőek azok az országok, akik hamarabb cselekedtek. Amennyiben ez a törekvés tényleg megvalósul, akkor nálunk 22 százalékponttal csökkenhet majd az e-könyvek ára, ami valóban jó hír.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.