Szerző: Gálffy Csaba

2012. július 5. 13:11

Vitatja a milliárdos EU-s bírságot az Intel

Hamarosan ítélet születik abban a perben, amit az Intel indított a 2009-es, több, mint egymilliárd euró értékű bírság eltörléséért. A chipgyártó szerint a vizsgálat során feltárt bizonyítékok nem támasztják alá, hogy törvénytelen gyakorlatot folytatott volna.

Az Intelt 2009-ben büntette meg az EU versenyjogi hatósága 1,06 milliárd dollárra, miután bizonyítottnak látták, hogy a chipgyártó versenyellenes gyakorlatának köszönhetően őrizte meg domináns piaci pozícióját. A büntetés akkor az Intel 2008-as bevételének 4,15 százalékát tette ki - szemben a maximumnak számító 10 százalékkal. Az Intel akkor az Európai Unió Bírósága elé citálta az ügyet, amelyben hamarosan döntés is születik.

Az EU által lefolytatott vizsgálat azt találta, hogy a kaliforniai vállalat 2002 és 2005 között olyan engedményprogramot üzemeltetett gyártópartnerei felé, amely gyakorlatilag kizárta az AMD-t a piaci versenyből. A feltárt adatok szerint az Intel számottevő engedményeket tett azon partnerek felé, amelyek számítógépeik legalább 95 százalékát Intel-lapkákkal szállítják és szigorú korlátozásokat fogalmazott meg a maradék 5 százalékra is. Az Intel ügyvédei rendkívüli módon ügyeltek arra, hogy a szerződések megfogalmazása és nyelvezete ne utaljon esetleges törvénytelen gyakorlatra.

Nem ismerik el a törvénytelenséget

"A bizottság figyelmen kívül hagyja a felmentő hatású emaileket és csak azokat veszi figyelembe, amelyek alátámasztják a szélsőséges álláspontját" - mondta Nicholas Green, az Intel jogi képviselője a bíróságon. Green szerint az Intel ellen felhozott bizonyítékok "irrelevánsak". A chipgyártó álláspontja szerint a versenyjogi hatóság nem rendelkezik egyértelmű bizonyítékokkal a törvénytelenségre, a bírság így csupán spekulációkon és bizonyítatlan hipotéziseken alapszik.

A számítógépgyártók örömmel együttműködtek az Intellel, a chipgyártó akkori szorult helyzetét boldogan használták fel az engedmények további növelésére. A hatalmas engedmények méretére jellemző, hogy 2004-ben például a Dell üzemi eredményének egyötödét ez tette ki, de volt olyan periódus, amikor ez az extra jövedelem az eredmény 70 százalékát tette ki.

Az Intel azonban vitatja, hogy az engedmények versenykorlátozó hatásúak lettek volna. "A Dell folyamatosan azzal fenyegetőzött, hogy AMD-re vált, ha nem kap még nagyobb kedvezményeket. Ez a hangnem ellentmond annak a feltételezésnek, hogy a Dell félt volna az Intel reakciójától vagy aránytalan megtorlástól félt volna a váltás esetén." - kommentálta az ügyvéd a texasi cég emailjeit. A jogi képviselő nem felejtette el megjegyezni, hogy a Dell 2006-ban valóban felvette kínálatába az AMD-s gépeket, ami "önmagában ellentmond a bizottság függő viszonyra vonatkozó elméleteinek".

A bizottság álláspontja szerint azonban a Dell-dokumentumok nem igazán segítik az Intel verzióját és nem mentik fel a chipgyártót. A visszatérítések feltételrendszere és nagysága ugyanis befolyásolta a piacot, annak ellenére, hogy az egyes szereplők (mint a Dell) döntéseit nem határozták meg determinisztikus módon. A hatóság nézőpontja szerint az Intel törvénytelenségére utal a gyakorlat titokban tartása és a visszatérítések mérete illetve növekvő volta is - a vizsgált periódus végére a visszatérítések abszolút értéke hatszorosára nőtt, ahogy az egyre kétségbeesettebb Intel mindent elkövetett az AMD lapkáinak kizárásáért a nagyobb márkák portfóliójából. A vád szerint egyébként az Intel az Acer, a Dell, a HP, a Lenovo, a NEC illetve a Metro AG tulajdonába tartozó Media Markt kiskereskedelmi hálózatnak is jelentős összegeket fizetett az exkluzivitásért illetve az AMD-s gépek részarányának alacsonyan tartásáért.

Az AMD-nek már mindegy

Az EU illetékeseinek eredeti vizsgálata 2000-ben kezdődött, miután az AMD az Intel szokatlan árengedményes gyakorlatát bepanaszolta. A két gyártó később kiegyezett, az Intel 1,25 milliárd dollárt fizetett az AMD-nek, aminek nyomán az kivonult a folyó jogi folyamatokból. Ennek megfelelően az AMD az Intel és az EU között folyó perben sem szólalt fel.

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori

Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?

Az Intel védelmére kelt az ügyben azonban az európai ombudsman, aki a hatóság vizsgálatában procedurális tévedéseket talált. Az ombudsman véleményezésében a szabályozó hatóság nem rögzítette megfelelően a Dell meghallgatás részleteit a vizsgálat során.

Az EU Törvényszéke (EU General Court) által hozott ítélet ellen a felek az EU Bíróságán (Court of Justice) fellebbezhetnek, amit várhatóan a vesztes fél meg is fog tenni. Az ügyben a meghallgatások holnap lezárulnak, a Törvényszék ítélete a következő hetekben-hónapokban születhet meg.

Nagyon széles az a skála, amin az állásinterjú visszajelzések tartalmi minősége mozog: túl rövid, túl hosszú, semmitmondó, értelmetlen vagy semmi. A friss heti kraftie hírlevélben ezt jártuk körül. Ha tetszett a cikk, iratkozz fel, és minden héten elküldjük emailben a legfrissebbet!

a címlapról