Több sebből vérzik az EU magyar országprofilja
A héten az Európai Bizottság kiadta a nemzetközösség digitális fejlődésének ütemét előíró Digitális Menetrend második éves helyzetelemzését. A több tucat indikátort tartalmazó statisztikagyűjtemény átlagos képet fest hazánkról, de több mutatót tekintve durván mellényúl.
Országokra lebontva nagyjából 60, a távközlési piacot és a távközlési szolgáltatások használatát leíró indikátorból áll az Európai Bizottság Digitális Menetrendjének 2011-es eredménytáblája, mely immár a második ilyen kimutatás a sorban. A nyilvánosan elérhető statisztikagyűjteményt részben a helyi hírközlési hatóságok, részben pedig az Eurostat felméréseire alapozza az Európai Bizottság, de még így is számos súlyos tévedést tartalmaz a kimutatás a magyar távközlési szolgáltatói szektor számait illetően.
A 2020-ig szóló Digitális Menetrend egyik fontos célkitűzése a szélessávú szolgáltatások (vezetékes és vezeték nélküli) penetrációjának növelése. Az EU Magyarországra vonatkozó országprofilja szerint tavaly év végén hazánkban lakosságszámra levetítve 22,1 százalékos volt a vezetékes szélessávú szolgáltatások elterjedtsége, ami összességében 5,6 százalékponttal marad el az EU27-ek átlagától. Csakhogy a Nemzeti Média- és Hírközlési (NMHH) tavaly év végi statisztikái szerint összesen 2 millió 75 ezer vezetékes internetkapcsolat élt hazánkban, ami alig több mint 20 százalékos penetrációt jelent.
Az eredménytábla szerint a vezetékes szélessávú internetkapcsolatokon belül a 10 Mbps vagy annál gyorsabb internetkapcsolatok penetrációja az összes vezetékes kapcsolaton belül 49 százalék volt tavaly év végén, ami nagyjából megegyezik ez EU27 átlaggal. A gyorsabb, 30 Mbps vagy annál gyorsabb, illetve 100 Mbps vagy annál gyorsabb letöltést biztosító előfizetések elterjedtsége terén valamelyes átlagon felül teljesít Magyarország. Ilyen irányú statisztikai kimutatások egyébként itthon nem készülnek, az NMHH csak annyit közöl, hogy hány olyan előfizetés üzemel jelenleg, ahol mind a hálózat, mind a végberendezés képes 30 Mbps feletti letöltési sávszélesség elérésére. Tavaly év végén egyébként 417 ezer ilyen előfizetés volt itthon.
Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.
A legsúlyosabb tévedéseket a mobil hang és mobil szélessávú szolgáltatások feltérképezése során vétette az adatgyűjtő, illetve a statisztika összeállítója. Az összeállítás szerint Magyarországon tavaly decemberben 110,2 százalékos volt a mobilpenetráció, miközben az NMHH-nak a szolgáltatók 117,35 százalékos penetrációt jelentettek. A mobil szélessávú szolgáltatások elterjedtségét ennél is jobban "benézte" az EU, 5,3 százalékos penetrációval számolva, holott - szintén az NMHH szerint - tavaly év végén csaknem 1 millió 700 ezer aktív mobilnet-felhasználó volt hazánkban. Ha az EU csak a modemes felhasználást veszi alapul, az 5,3 százalékos penetráció akkor is komoly alábecslés.
Kérdéses, hogy ilyen statisztikai alapok mellett az eredménytábla értékei mennyire vehetők komolyan, a gyűjtemény mennyire nyújt valós képet a nemzetközösség, illetve az egyes tagországok digitális fejlettségi szintjéről. Általánosságok tekintetében a jelentés azért hellyel-közzel feltárja a tagolt EU legfőbb problémáit, így többek közt azt, hogy az internetes kereskedelem még mindig belföldre irányul elsősorban, nincs egységes digitális piac, illetve az EU-n belül utazva továbbra is jóval drágább a mobiltelefon-használat, mint az országhatárokon belül.