Mellékleteink: HUP | Gamekapocs
Keres
Július 19-én SYSADMINDAY: egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket!

Itt az Intel-alapú okostelefon, a forradalom késik

Gálffy Csaba, 2012. április 26. 14:36
Ez a cikk több évvel ezelőtt születetett, ezért előfordulhat, hogy a tartalma már elavult.
Frissebb anyagokat találhatsz a keresőnk segítségével:

Meglepetésre teljesen átlagos fogyasztási és teljesítménybeli adatokkal érkezett a piacra az egymagos Medfield. A mobilipari forradalom elmaradt, a hatásra legalább 2013-ig várni kell.

hirdetés

A héten piacra került az első Intel chipet használó androidos okostelefon, a Lava Xolo X900 - Indiában. A földrajzi távolság ellenére azonban az amerikai Anandtech részletesen letesztelte a mobilos platformot, és azt találta, hogy a Medfield névre keresztelt rendszerlapka (SoC)  fogyasztása összemérhető a hasonló kategóriás ARM processzorokéval, egyes számítási feladatok alatt pedig jelentősen gyorsabb azoknál, de a legtöbb tesztben legalább átlagos teljesítményt hoz. A pontos eredményekért érdemes az Anandtech cikkét elolvasni.

Röviden az egymagos Medfield CPU teljesítménye megfelel a Cortex A9-es kétmagos ARM processzorokénak - ilyen van például a Samsung Galaxy Nexusban. A Medfield leginkább a gyári böngészőben futtatott SunSpider 0.9.1 alatt mutatott eredményével hívja fel magára a figyelmet, ugyanis még a Qualcomm Snapdragon S4-et (és ICS-t) használó HTC One S-nek is odapörköl - mintegy 50 százalékkal gyorsabb annál. A többi tesztben a Medfield elmarad a Snapdragon S4 és a Tegra 3 mögött. GPU tekintetében a Medfield szintén átlagosnak számít, a licencelt PowerVR SGX 540 a Samsung Exynos processzorainak sebességét hozza. Az igazi meglepetést a fogyasztás jelenti, az akkukapacitás szerint normalizálva a Medfield a Samsung Exynos és a TI OMAP 4 szintjét tudja, vagyis átlagos akkuval képes lehet másfél-két napig meghajtani egy okostelefont.

De mit jelent?

A Medfield eredményei többféleképp, akár egymásnak ellentmondó módon is értelmezhetőek. Egyrészt az Intel bebizonyította, hogy képes az ARM lapkákkal egyenrangú fogyasztású x86-os processzort gyártani - ezt a szkeptikusok korábban teljes lehetetlenségnek tartották. A másik értelmezés szerint azonban a fogyasztáscsökkentés során bizony a teljesítményelőny is odalett, az alacsony fogyasztású x86-os lapka teljesen beleszürkül az ARM-os mezőnybe, az idei csúcsnak számító processzorok pedig sok tekintetben gyorsabbak is az Intel üdvöskéjénél.

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az Intel hatalmas előny birtokában van az ARM-os lapkagyártók többségével szemben: saját gyártástechnológiát fejleszt és saját gyárai vannak. Ebben a tekintetben pedig csak a Samsung lehet képes versenyre kelni az Intellel, a többi - kis és nagy - gyártó a bérgyártók (pl. TSMC, Globalfoundries) üzemeire támaszkodhat csak. Ennek hatását pedig nem lehet eléggé hangsúlyozni: míg a bérgyártók rendelkeznek bizonyos mértékig differenciált technológiákkal (nagy teljesítményű vagy alacsony fogyasztású tranzisztorok között lehet általában választani), ezeket a legszélesebb felhasználásnak megfelelően tervezik - érdemi testreszabásra nincs lehetőség.

Az Intel berkein belül azonban a gyártástechnológiát és a lapkákat tervező mérnökök napi kapcsolatban állnak, így mindkét oldal pontosan tudja, hogy egy-két-három év múlva mire számíthat a másik oldalról. Ez az integrált fejlesztés tehát azt jelenti, hogy a lapkát tervező csapat tisztában van a megcélzott gyártástechnológia fogyasztási adataival és egyéb finomságaival - akár évekkel előre. A tranzisztorok karakterisztikáinak ismerete sok esetben felbecsülhetetlen, főleg ha kritikus fontosságú a minimális működési feszültség és a fogyasztás.

Android és Atom

A Lava Xolo X900 azért is rendkívül érdekes készülék, mert a telefont az Intel tervezte partnerei számára. Ez nem csak az alaplapot és az áramköri egységeket jelenti, hanem a készülékházat és a különböző komponensek (akku, kijelző) összeválogatását és összecsiszolását, valamint az optimalizált szoftvert is. Az Intel ezt a kész referenciadesignt adta át gyártópartnereinek, amelyek ezt vagy változatlanul gyártják, vagy apró módosításokat eszközölnek rajta. Várhatóan a Motorola lesz egyébként az első gyártó, amely teljesen saját fejlesztésű okostelefont épít a Medfield köré.

A Lava telefonjának tesztje arra is pontos választ adott, hogy a Google mobilos operációs rendszere hogyan teljesít x86-on. Ugyan az Xolo X900 egyelőre Android 2.3.7-et futtat, az Intel és a gyártó szerint ez csupán logisztikai problémákból adódik, hamarosan érkezik a 4.0-s frissítés is. A tesztelők szerint a felhasználói élmény minden tekintetben megkülönböztethetetlen az ARM-alapú telefonokról - az alkalmazások ugyanúgy futnak, a felület ugyanúgy működik. Az egyetlen alkalmazás, ami nem működött, a Netflix videostreaming appja volt - mivel a szolgáltató még nem hitelesítette az Intel processzorra épített DRM-megoldást.

Ettől függetlenül az Play Store alkalmazásai hibátlanul futottak, köszönhetően a Google és az Intel által a háttérben elvégzett munkának. Az alkalmazások elsöprő többsége ugyanis a Dalvik VM által futtatandó bájtkód, vagyis platformfüggetlen, működéséhez csupán a VM portolására van szükség. Az alkalmazások kis része azonban natív kódot használ, ezeket a gyártónak újra kell fordítania az Intel-kompatibilitáshoz. A felhasználóbarát működés érdekében azonban az Intel platformja ARM-kompatibilitást is mutat kifelé (ARMv5), a portolatlan alkalmazásokat pedig bináris fordítással futtatja.

Silvermont, Airmont

Az Intel a Medfield tekintetében még nem használja ki a gyártástechnológia terén élvezett előnyét a versenytársakkal szemben. Ugyanis míg az asztali és noteszgépekbe szánt processzorokat már 22 nanométeres gyártástechnológiával gyártja, a Medfield még mindig 32 nanométeren készül. A következő két generációval együtt azonban az Intel három év alatt három gyártástechnológia-váltást tervez az Atom számára, így jövőre 22 nanométer, 2014-re pedig 14 nanométer lesz a mobilokba szánt lapkák csíkszélessége.

A Medfield teljesítményét emellett a rendkívül elavult architektúra is visszafogja - a processzormag gyakorlatilag változatlan formában készül 2008, az eredeti Atom piacra lépése óta. A Medfield ezt az architektúrát ültette át 32 nanométerre az eredeti 45 nanométerről, a processzor felépítése azonban alapvetően nem változott az évek során. Ezen változtat majd a jövőre megjelenő Silvermont, amely az új, 22 nanométeres gyártástechnológia mellett vadonatúj, az alapoktól újratervezett architektúrát hoz majd. A Silvermont várhatóan jelentős teljesítménynövekedést eredményez majd kisebb fogyasztáscsökkenés mellett - megjelenik majd például az out-of-order végrehajtás is, a Medfield ugyanis még in-order felépítésű.

A Silvermontot egy év után azonnal követi az Airmont, amely az új mikroarchitektúra 14 nanométeres zsugorítása lesz, ezt követően pedig a tervek szerint az Atom is átáll a Core sorozatban oly sikeres tikk-takk fejlesztési modellre, vagyis páros években a gyártástechnológia, páratlan években pedig az architektúra változik majd.

Facebook

Mit gondolsz? Mondd el!

Adatvédelmi okokból az adott hír megosztása előtt mindig aktiválnod kell a gombot! Ezzel a megoldással harmadik fél nem tudja nyomon követni a tevékenységedet a HWSW-n, ez pedig közös érdekünk.
A IT-üzemeltetők világnapján egy teljes security meetup, számos szórakoztató program, és Felméri Péter standupja várja az érdeklődőket az Ankertbe.