App közgazdaságtan: csak profit legyen a végén

A két legnagyobb okostelefonos platform, az iOS és az Android összesen több mint egymillió alkalmazást tud felvonultatni, a többi operációs rendszerhez pedig összesen százezres nagyságrendben vannak programok. Amíg néhány évvel ezelőtt egy jó ötlet és egy profi kivitelezés még érhetett akár dollármilliókat is, addig ma már az alapos és kitartó munka sem feltétlenül jelent nyereséget.

Egyszer volt Budán kutyavásár

Még a legnagyobbaknak és legjobbaknak sem sikerül egyértelműen utat törni. Ha ma mobilos játékról beszélünk, akkor a Rovio megkerülhetetlen és kihagyhatatlan példa. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a cég nem a semmiből érkezett, a nagysikerű Angry Birds a cég harmincnegyedik játéka. A hat évvel ezelőtt alapított elődcég sokáig Java platformra készített játékokat, s annak ellenére, hogy a listát végignézve találunk ismertebb címeket is, a cég neve nem volt benne a köztudatban. A Rovio mondhatni jó helyen volt jó időben, megfelelő szaktudással rendelkezett, jó kontextusba került, sikerült megújítania a mobilos szórakozás fogalmát. Jelenleg már 300-nál több munkatárssal dolgoznak a madaras játék egyre szélesebb portfólióján, a tavalyi évben pedig 42 millió dolláros tőkebefektetéshez jutottak, amivel az eddig látottaknál is nagyobb hatást érhetnek el a mobilos, PC-s, tabletes és egyéb frontokon.

A szuper példa viszont messze nem jelenti azt, hogy ez a varázslat könnyen megismétlődhet, sőt, bizonyos szempontból azt jelenti, hogy a mostanra konszolidálódó piacon megkapaszkodtak a nagy és erős szereplők, kialakult a kiadói és terjesztői felhozatal. Pont annyira nehéz beszállni és sikert elérni, mint a filmgyártásban vagy akár a PC-s és konzolos játékvilágban.

A felhasználók és az appok is özönlenek

Naponta 850 ezer androidos okostelefont aktiválnak világszerte, illetve az Apple csak 2011 utolsó negyedévében körülbelül 36 millió iPhone-t adott el. Magyarországon a Smartmobil konferencián elhangzottak szerint februárban a T-Mobile által értékesített készülékek 70 százaléka már okostelefon volt. Ez azt jelenti, hogy a piac mérete iszonyatos mértékben bővül, ez akár jó hír is lehetne. A valóság azonban kissé árnyaltabb. Az nem meglepetés, hogy a rossz alkalmazások soha nem fognak pénzt hozni. Ha egy app nem működik, nem jól működik, rossz a felülete, a funkcionalitása nem megfelelő, ha túl bonyolult, ha nem megbízható, az egy eredményt hoz: rossz értékeléseket fog kapni és kevesen fogják letölteni.

A siker lehetősége ott kezdődik, amikor egy alkalmazás a hardveres környezet mellett figyelembe veszi a felhasználói igényeket, jól illeszkedik a meglévő ökoszisztémába és valós problémákra nyújt frappáns megoldást. A piac egyik sajátossága, hogy a korábban még félig üres piacon az első elrajtolók saját teljesítményüknek megfelelően, korlátok nélkül voltak képesek növekedni. Ez azt jelenti, hogy nem kellett piacot rabolniuk mástól, mondhatni az okostelefonok képernyőjén volt még hely mindenkinek. Mostanra nagyon sok alapvető funkció és szolgáltatás már bőségesen le van fedve rosszabb és jobb megoldásokkal, igazi piaci verseny folyik, széles a kínálat és már nem lehet kitűnni a jól megírt alkalmazással sem.

Nincs magyar piac

Ha kizárólag a magyar piacról akarunk beszélni, akkor a helyzet talán még kiábrándítóbb. Az alkalmazás-piacterek statisztikái szerint a magyar cégek által fejlesztett, magyar piacra szánt appok letöltésszámai alacsonyak. A programok jelentős része (Android Play) beragadt az 1000-10000 letöltés közé, sok olyat találunk, ami még ezt a szintet sem éri el, az 50-250 ezer letöltés pedig már igazi sikersztorinak számít, itt főleg a nagy médiacégek és szolgáltatók alkalmazásait találjuk meg. Fizetős alkalmazásból ilyen nagyszámú letöltés a hazai mezőnyben pedig szinte nem létezik.

Ha a letöltésszámok mellé odatesszük egy app fejlesztési költségeit, akkor kiderül, hogy szinte kizárt, hogy hazai viszonyok között az eladási árból vagy a hirdetési bevételekből megtérüljön a befektetés. Menekülő út lehet az ingyenes alkalmazás, ami valamilyen tranzakciót tartalmaz, például a parkoló alkalmazások, jegyvásárlás. Ilyenkor a szolgáltató jutalékot fizet az alkalmazás készítőjének, de ezek a lehetőségek is végesek, nagyon kevés olyan tranzakciótípus van, amit valóban nagy számban használunk és ezek többsége már le van fedve az okostelefonok világában is.

Sok, sok, sok

Akár a hazai piacról beszélünk, akár a globálisról, egy túlzsúfolt, túlpumpált területre lép be a fejlesztő. Nincs tisztán magyar piac, hiszen az itthoni felhasználók ugyanúgy keresnek az app piactereken és ugyanúgy találják meg az amerikai, német, brit vagy szlovák fejlesztő termékét, mint a magyart. A helyi nyelv használata jelenthet előnyt, de például a játékoknál és multimédiás alkalmazásoknál ezt is el lehet felejteni. A globális piacra lőve szembesülni kell azzal, hogy mindenki ugyanolyan eséllyel indul és már nem csak a másik öt csenevész hazai céggel kell szembenézni, hanem több ezer másikkal a világ különböző tájairól.

Az erős verseny és a gyorsan változó trendek, igények kiszámíthatatlanná teszik a megtérülést, a szakemberek szerint pedig biztosan nincsenek már gyors sikerek, rakétaszerű felívelések. A jól működő vállalatok mind kemény, kitartó munkával, tervezéssel és megfelelő marketing- és marketingkommunikcáiós tevékenységgel tudják a befektetéseiket pozitív mérlegbe fordítani.

Kézműves app - kisiparos meló

A hazai fejlesztői közegben szerencsét próbálók előtt három jól definiálható forgatókönyv van, aminek mentén elindulhatnak. Az elsőt “kézműves app” becenévvel illethetjük: alacsony költségszint mellett, főleg másodtevékenységként végzett alkalmazásfejlesztéssel bizonyos réspiacokat kitöltve lehetséges alacsony, de “fizetésként” tisztességesnek mondható bevételeket elérni. Az egyéni fejlesztők, vagy a kis létszámú csapatok párhuzamos kísérletekkel, egy motor klónozásával, egyszerű célszoftverekkel érhetnek el eredményeket akár helyi, akár globális szinten is.

Nyerd meg az 5 darab, 1000 eurós Craft konferenciajegy egyikét! A kétnapos, nemzetközi fejlesztői konferencia apropójából a HWSW kraftie nyereményjátékot indít.

Korábban a Flash játékok kapcsán láthattunk hasonlót, például a Gemcraft nevű tower defense játék magyar fejlesztője nyilatkozott úgy egy interjúban, hogy sokhónapos munka után megtérült a rászánt energia, de visszaosztva a fejlesztés első másodpercéig eltelt időre a bevételt, kiderül, hogy éppen csak egy magyarországi átlagkereset jött össze havonta. Ügyes menedzsment módszerekkel, hirdetéssel és a trendek villámgyors felismerésével lehet tágítani a határokat.

A legnagyobb probléma, hogy a több hónapnyi fejlesztés önmagában több millió forintos költségvonzatot hoz magával, egy alkalmazás pedig ha még be is kerül a toplistákba, ritkán van hónapokig a csúcson. Vagy további fejlesztéseket kell végezni rajta, játékoknál ez új részeket, pályákat, játékelemeket jelent, vagy folyamatos marketingkommunikációval kell támogatni a terméket. Ez könnyen vezethet egy olyan spirálhoz, ahol a nyereségesség sosem következik be, mert folyamatosan költeni kell az ismertségre.

Startup - csak keményeknek

A második választható út a szinte már agyonszajkózott startup szemlélet. Az igazán jó ötletek mögé egy eltökélt, kitartó és profi csapat áll, sok tanulás és fejlődés után a kísérletezés fázisa jön, hibák történnek, ezekből újra fel kell állni, fel kell építeni egy működő koncepciót és meg kell győzni a befektetőket és a felhasználókat is, hogy a termék figyelmet érdemel. A sikert jelentheti a már profitképes cég eladása, nagyon ritka esetben tőzsdei bevezetésig is eljuthat egy ekkorra már valószínűleg amerikai-magyar vállalat, illetve fenntartható nyereséget termelő megoldás is születhet. A sokszor ismételt példák, mint a Prezi, Ustream, LogMeIn, IndexTools példái tanulságosak, az ott dolgozó emberek mind készségesen segítenek az újaknak.

Magyarországon mostanság zsong a startup-piac, számtalan ötlet válik kísérletté és a híresztelések ellenére nem lehetetlen innen elindulni. Van szakmai közösség, az oktatás megfelelő, lehetséges befektetőket találni, az infrastruktúra pedig bizonyos szempontból még jobb is mint az Egyesült Államokban. Aki elég erős ahhoz, hogy ezt az utat válassza, annak viszont számolnia kell azzal, hogy 7/24-ben dolgozni kell, fejlődni és tűrni. A tulajdonosi szemlélet nem tűri a lustaságot, halogatást, viszont igényli a kreativitást, eredetiséget és a rugalmasságot.

A beszállító

A két szélső verzió között viszont van egy harmadik út, ami valószínűleg a legtöbb munkát adja, a legnagyobb piacot jelenti és a legtöbb fejlesztő számára ez a valóság. “A beszállító” névvel illettük azt a kategóriát, amiben a fejlesztőcég nem új ötleteket próbál megvalósítani, nem önmaga szeretne betörni egy piacra, hanem megrendelésre dolgozik és egy már meglévő üzleti vállalkozás számára készíti el az okostelefon platform jelenlétet.

Miután világossá vált, hogy mobilalkalmazásból nagyon ritkán lehet nyereséges vállalkozást felépíteni, ezért olyan megoldások felé kell fordulni, ahol az alkalmazás nem maga a pénzgyár, hanem annak csak egy ablaka. 2012-ben nem várjuk el, hogy egy app üzleti siker legyen, ahogyan azt sem gondoljuk, hogy egy weboldal önmaga profitot termel. Az app, ahogyan a web is, egy felület, amin keresztül interakcióba lehet lépni a fogyasztóval, ügyféllel, olvasóval, nézővel, partnerrel, vásárlóval.

Idén a kereskedelem, a szolgáltatói szektor, a média számára is szinte kihagyhatatlan a fogyasztóval való kapcsolat szorosabbra fűzése, legyen szó a tranzakció egyszerűsítéséről, kommunikációról, hűségről vagy információ disztribúcióról, esetleg marketingkommunikációról, imázserősítésről, a mobil egy jó felület. A vállalatok viszont a legritkább esetben szeretnék az alaptevékenységükhöz nem tartozó feladatokat önmaguk ellátni - itt jönnek képbe a fejlesztőcégek, ügynökségek.

Beszállítóként a léc magasan van, hiszen azon felül, hogy az ügyfél akaratának alapos megértésére van szükség, a cégnek rendelkeznie kell a legfrissebb, legmagasabb szintű szakértelemmel, ezt tervezhetően és pontosan kell tudnia prezentálnia és nem teheti meg, hogy egy-egy platform mellett elkötelezett, ki kell szolgálnia minden piaci igényt. Egy ilyen típusú vállalkozás képes ma dinamikus növekedést felmutatni, a megfelelő teljesítmény közvetlen bevételként jelentkezik.

Mit választanál?

Viszont itt is érvényes a globális verseny: a hazai fejlesztőcégek gyakran hajlamosak elszállni az áraikkal, ha a megrendelő egy multinacionális vállalat. Mostanra odáig jutott a hazai közeg, hogy gyakran a Nyugat-Európában működő fejlesztőcégek versenyképesebb ajánlattal tudnak előállni. A lokalitás itt nem számít, hiszen teljesen mindegy, hogy hol tervezik és hozzák fedél alá az appot. A következő években a legnagyobb igény azokra a fejlesztőkre lesz, akik a fenti szempontrendszernek képesek eleget tenni és emellett tudják követni a fejlődést mind technológiában, mind üzleti szempontból. Igaz, hogy ez egy ipari jellegű tevékenység és nem épp az olcsó népszerűség irányába mutat, de ha profitban mérjük a sikert, akkor ez egy magabiztos lehetőség.

A cikk témája a Smartmobil ‘12: App közgazdaságtan (Dojcsák Dániel, HWSW) előadás leirata.