Szerző: Gálffy Csaba

2012. március 28. 14:44

Huawei: 'Normális magáncég vagyunk'

Ugyan az ausztrál és az amerikai kormány továbbra is rendkívül bizalmatlan a kínai gyártóval szemben, a Huawei kommunikációs hadjáratban igyekszik bizonyítani igazát. Nem lesz könnyű dolguk, a vádak homályosak, hivatalos vizsgálat pedig nem indul.

Állásfoglalásban utasítja vissza a Huawei az ausztrál kormány döntésének indoklását az új generációs hálózati infrastruktúra beszállítóit illetően. Mint ahogy arról beszámoltunk, az ausztrál kormány a helyi nemzetbiztonsági hivatal ajánlása alapján a kínai cégeket kizárta a Nemzeti Szélessávú Hálózat (National Broadband Network) beszállítói közül, ezzel a szakértők szerint a Huawei mintegy egymilliárd dolláros szerződéstől esik el. Az ausztrálok a hálózat biztonsága érdekében zárták ki a kínai vállalatokat. "A döntés összhangban van a kormány törekvéseivel, hogy az országot biztonságos és megbízható hálózattal lássuk el" - nyilatkozta az ügyben szerepet vállaló főügyész

A Huawei állásfoglalása szerint "továbbra is nyitott és azon dolgozik, hogy megtalálja a módját annak, hogy az ausztrál kormány a hálózati biztonságot érintő kérdéseire megnyugtató válaszokat adjon, még akkor is, ha azok nem kimondottan a céget érintették, hanem általában a Kínából kiinduló hackertevékenységet jelölték meg kizáró okként." A Huawei szerint "a cég múltja a nemzeti szélessávú infrastruktúrák kiépítésében magáért beszél: a világ 9 globális NBN infrastruktúrájából nyolcat a Huawei épít ki, így például az Ausztrália szomszédságában fekvő Új-Zélandon, az Egyesült Királyságban, Szingapúrban vagy Malajziában. Nem érhettünk volna el ilyen sikereket,  ha az ügyfélek nem bíznának meg minden szempontból a cégünkben. A Huawei, mint piacvezető gyártó, az innováció egyik jelenlegi központjából, Kínából ezeknek a kérdéseknek érthetően kerül elsőként a frontvonalába."

A Huawei szerint a közelmúltban szintén nagy vihart kavaró, a Huawei Symantec Technologies felbomlása mögött álló indokokról szóló New York Times cikke csupán feltételezéseken alapszik, ezért egyelőre erre nem is reagálnak.

Homályos vádak, kikényszerített adatok

A Huawei és a kínai katonaság közötti kapcsolatot általában a cég alapító elnök-vezérigazgatójának katonai múltjára szokták visszavezetni. Azt a Huawei is elismeri, hogy Ren Zhenfei valóban a kínai Népi Felszabadító Hadsereg tisztje volt egykor, azonban a katonaságból őrnagyi rangban visszavonult és vállalkozóként tevékenykedett tovább. A cég szerint ma semmilyen kapcsolata nincs a hadsereggel, azt pedig, hogy az amerikai lapok szeretnek ezen lovagolni, hatásvadász és felületes dolognak tartják. Zhenfei titokzatosságához ugyanakkor nagyban hozzájárul, hogy nyilvános szereplést, sajtó előtti megjelenést nagyon ritkán vállalt.

A kétségek és a meglehetősen homályos vádak alól a Huawei tavaly év eleje óta próbálja tisztázni magát, ennek érdekében tavaly például John Suffolkot, az Egyesült Királyság hírszerzést felügyelő volt kormánytagját nevezték ki a vállalat cyberbiztonságért felelős igazgatójának is, valamint e kampány keretében hozták nyilvánosságra először a vállalat működésére és tulajdonosi szerkezetére vonatkozó első adatokat is.

Fejlesztő vagy? Segíts! Hack the Crisis. Gyere hétvégén fejleszteni, csatlakozz a hazai fejlesztői közösséghez!

A cég tulajdonosi szerkezetére vonatkozóan az első fontos és a holland KPMG által auditált adatok tavaly jelentek meg, ekkor tette közzé a zártkörű részvénytársaságként működő Huawei az első pénzügyi adatokat is. Eszerint a vállalat tulajdonosai a munkavállalók, a részvények a cég alkalmazottai között oszlanak meg. A cég szabályai szerint a vállalatból kilépő alkalmazottak papírjait visszavásárolják, a részvények értékét szintén a KPMG határozza meg, féléves rendszerességgel. Az újonnan belépő munkaerő mintegy két éves munkaviszony után szerez jogot a részvényhez jutáshoz, azonban a megszerezhető papírok részaránya korlátozott, az alapító tulajdonhányada sem több, mint 1,48 százalék. A Forbes adatai szerint egyébként Zhenfei vagyonának mérete mintegy egymilliárd dollár, ami 10 százalékos csökkenés az egy évvel ezelőttihez képest.

Még mindig félnek

A Huaweit azonban az Egyesült Államokban évek óta biztonsági kockázatnak tartják. Erre utal, hogy az amerikai kormányzat 2008-ban a 3Leaf, 2011-ben pedig a 3Par felvásárlását hiúsította meg, mivel mindkét eszközgyártó a kormányzat közvetlen beszállítója volt, a Huawei tulajdonszerzését pedig nemzetbiztonsági kockázatként értékelték. A kínai eszközgyártó akkor kijelentette, hogy vállalja a nemzetbiztonsági átvilágítást is annak érdekében, hogy a vádak alól tisztázni tudja magát, az amerikai kormányzat azonban ilyen vizsgálatot máig nem indított.

A kínaiak helyzetét az sem segíti, hogy tegnap a Nemzetbiztonsági Ügynökség (National Security Agency) igazgatója, Keith Alexander tábornok az amerikai Szenátus bizottsági meghallgatásán kijelentette, hogy az RSA elleni támadás mögött Kína áll. Korábban a támadásért "egy nemzetállam" két szervezetét tették felelőssé a támadásért, Kína megnevezése most először hangzott el nyilvánosan. Alexander beszédében elmondta, hogy az RSA rendkívül komplex támadásnak esett áldozatul, és rajtuk kívül még számtalan hasonló, nemzetbiztonsági szempontból kritikus vállalat van sebezhető pozícióban. Alexander ugyan nem hozta összefüggésbe a Huaweit, vagy egyéb kínai cégeket a támadással, a beszéd és a korábbi döntések azonban jól jelzik, hogy az amerikai kormányzat nem tekinti a kínai államot és cégeket alapvetően különböző entitásnak.

a címlapról