Megszűnt a nyomtatott Encyclopaedia Britannica
Az Encyclopaedia Britannica az írott és nyomtatott világ egyik legbiztosabb monolitja volt az elmúlt 224 évben. Tegnap azonban a kiadó bejelentette, hogy megszűnik a nyomtatott kiadás és mostantól kizárólag az online verzió bővül, frissül. A döntés igazi mérföldkő az online világ életében.
A 224 év alatt a Brittanicába olyan szerzők is publikáltak, mint Marie Curie, Albert Einstein vagy épp Henry Ford. 1990-ben még évente 120 ezer példányt adtak el belőle, de az internet terjedése teljesen megváltoztatta a tudás megszerzésének és reprezentációjának módját is. A hatás 2010-re teljesen begyűrűzött, ami a nyomtatott enciklopédia eladásait mélybe taszította. A 32 részes, sorozatonként 1500 dollárba kerülő könyvekből 2010-ben már csupán 12 ezer csomag kelt el, sőt, 3500 eladatlan példány is maradt.
Nyereséges minden, kivéve a papírt
A döntés egyfelől szomorú, de a könyvnyomtatás elhagyásának ötlete már évek óta jelen van a kiadón belül. 2004-ig a cég veszteséges volt, ami többek közt annak köszönhető, hogy az internet terjedésével párhuzamosan egyre csökkent a nyomtatott kiadásból származó bevétel. Azóta viszont az oktatási piacra fókuszál a vállalat és a bevételeinek több mint 85 százaléka oktatóanyagok, e-könyvek és matematikai, tudományos és bölcsész oktatási segédanyagok eladásából származik. A Britannica bevételeinek maradék 15 százaléka folyik be csupán a szócikkekkel, enciklopédiával kapcsolatos területről, de a mostanra több millió dollár nyereséget termelő privát cég ezt is többnyire az online felületen keresztül éri el. A nyomtatott lexikon értékesítése mindössze egy százalékát jelenti a bevételnek.
Habár az írott enciklopédiák közül az első helyen jegyzik a Britannicát, az online világban még nagyon sokat kellene fejlődnie, hogy akár csak egy súlycsoportba kerüljön a Wikipediával. Ez utóbbi a Google-keresések 56 százalékában első helyen szerepel a találati listában egy friss kutatás szerint, amit az Intelligent Positioning nevű brit cég készített idén. Mivel a Wikipedia az önkéntes közösségi munkára alapozta adatbázisát, ezért jelentősen nagyobb mint az Encyclopaedia Britannica professzionális szerzők által készített tudásbázisa. A Wikipedia pontosságát hosszú évek óta a Britannicához hasonlítják, azonban már jó ideje körülbelül azonos arányban található hiba a két enciklopédiában, hiába a profi-amatőr ellentét, a közösség figyelme és precizitása pontossá tette a Wikipediát.
Kicsi online forgalom
A profi tudásbázis hatékonyságán is van még mit javítani, ugyanis hiába van havonta a weben 1,2-1,5 milliárd olyan keresés, ami olyan tartalomra, tudásra irányul, ami ott is megtalálható, mégis ezeknek a kereséseknek alig fél százaléka, azaz körülbelül 7,5 millió landol a Britannica oldalain. A cég ennek ellenére nem szomorú, az alacsony forgalom ellenére nyereségesen tud üzemelni. A nyomtatott változat elhagyása mellett fontos változás viszont, hogy a jövőben sokkal több szabadon elérhető tartalmat tesz közzé online, amivel odaszoktatná a csak esetenként tudásra szomjas olvasókat is.
A Wikipedia modelljéből ezen túl is vett már át a Britannica Online, egy ideje már az olvasók is javasolhatnak változtatásokat, írhatnak szócikkeket, de itt a jóváhagyás nem rendszeres önkénteseken múlik, hanem továbbra is a professzionális szerkesztőkön.
Jelenleg félmillió háztartásnak van teljes előfizetése az Encyclopaedia Britannica online verziójára, illetve több mint 100 millió további embernek van még hozzáférése valamilyen iskolán vagy könyvtáron keresztül. Várhatóan a következő években az online verzió jelentősen bővül és fejlődik, ami minden szempontból örvendetes. A tudományos minőségű információ elérhetősége sokkal több ember számára lesz kézzelfogható, sokkal gyorsabb, frissebb adatbázisból dolgoznak majd azok is, akik eddig a nyomtatott verziót preferálták. Arról nem is beszélve, hogy sokkal kényelmesebb, univerzálisabb - és még fákat sem kell kivágni miatta. Maximum azokat éri sérelem, akik látványos lakásdekorációként tekintettek a sorozatra, de ők legfeljebb megtartják a már megjelent példányokat.
Saját magán bárki észrevehette az elmúlt 15 évben, hogy például egy idegennyelvű szó keresésekor már nem áll fel és nyúl a nagyszótárért, hanem valamelyik webes adatbázisba pötyögi be a keresett kifejezést akár PC-n, akár mobilon. Emellett az elektronikus könyvolvasók és a tabletek terjedésével is értelmüket vesztették a nyomtatott tudásbázisok, a kereshetőség, frissíthetőség és a helytakarékosság, illetve az alacsonyabb ár mind a papír ellen szól. Egy regényt még talán érdemes papíron olvasni, de az Amazon modelljét figyelve úgy tűnik, hogy a puha kötésű könyvek piacát is teljesen képes megölni az e-reader.