Szerző: Koi Tamás

2012. február 1. 12:30

Évekig várhatnak újabb frekvenciákra a szolgáltatók

Tegnap sikerrel zárult a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság EGSM frekvenciaaukciója, melynek eredményeként új szolgáltató léphet a hazai piacra, emellett a már piacon lévő három operátor csekély mértékben bővítheti frekvenciakészletét. Az újabb, értékes frekvenciák árverezése évek múlva lehet csak esedékes.

Könnyen lehet, hogy évekig várhatnak a magyarországi mobilszolgáltatók arra, hogy újabb, nagyobb elérésű, vagy éppen nagyobb sávszélességű mobiladat-szolgáltatás biztosítására alkalmas frekvenciablokkhoz hozzájuthassanak akár aukció, akár tender útján. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kialakítás alatt álló spektrumgazdálkodási politikájában lapunk információi szerint mégis összekötve szerepel a 800 MHz-es, úgynevezett digitális hozadék sáv, valamint a 2,6 GHz-es sáv szabad, illetve később felszabaduló blokkjainak értékesítése.

Együtt mennek vásárra

A Magyarországon jelenleg működő mobilszolgáltatók éppen tegnap jutottak hozzá az EGSM frekvenciasáv összesen 10,8 MHz-nyi szabad blokkjából 5,8 MHz-hez (a fennmaradó 5 MHz-nyi frekvenciát a negyedik piaci belépő kapja), miután sikeresen zárult az NMHH 900 MHz-es frekvenciaárverése, mely a hatóság történetének első ilyen jellegű frekvenciaértékesítési kísérlete volt. Az EGSM sáv értékesítése hosszú idő óta váratott magára, az Európai Unió évekkel ezelőtt kötelezte a tagállamokat arra, hogy tegyék lehetővé a mobilszolgáltatók számára, hogy a 900 MHz-es tartományban hangszolgáltatás mellett adatszolgáltatást is nyújthassanak ügyfeleiknek.

A most lezárult frekvenciaaukció egyik következménye éppen az lehet, hogy a mobilszolgáltatók a 900 MHz-es sávban elindítják a 3G-s adatszolgáltatást, a feltételek azonban korántsem egyenlőek, bár a szolgáltatók közel egyenlő arányban rendelkeznek frekvenciakészlettel a tartományban. A legjobb helyzetbe a Vodafone Magyarország került az aukció után, a cégnek ugyanis egybefüggően áll rendelkezésre 10 MHz-nyi frekvencia, másrészt a piros szolgáltatónak van a legkevesebb hang ügyfele, így több frekvenciát tud biztosítani az adatszolgáltatásra, amivel biztosítható az országos 3G-s lefedettség a 900 MHz-es tartományban.

A szolgáltatók számára az aukció után rendelkezésre álló frekvenciakészlet ugyanakkor éppen hogy elég ahhoz, hogy az UMTS és GSM hangszolgáltatást egyszerre biztosítsák ebben a tartományban. Egy 2010-es hatósági meghallgatáson Marchart Pál, a Vodafone vezérigazgató-helyettese még úgy érvelt, nem biztos, hogy elegendő lesz 1,8-2 MHz-nyi további spektrum a szolgáltatóknak, elsősorban a kiterjedt határzóna miatt. Hasonló véleményen volt Drozdy Győző, a Telenor egykori vezérigazgató-helyettese, jóllehet a szolgáltatóknak tavalyelőtt (is) nyilvánvaló érdekük volt, hogy a szabad frekvenciakészlet új szereplő kezébe adása ellen érveljenek.

LTE-dilemma

Az NMHH spektrumgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó meghallgatásán az operátorok felszólaló képviselői emellett hevesen ellenezték, hogy a 2,6 GHz-es sáv szabad blokkjainak értékesítését összekössék a 800 MHz-es digitális hozadék frekvenciák értékesítésével. A két sáv közül elméletileg mindkettő ugyanarra a célra használható: míg a magasabb frekvenciasáv az LTE szolgáltatás városi üzemeltetését teszi lehetővé nagy kapacitású, nagy sávszélességű mobiladat-hálózat kiépítésén keresztül, addig a digitális hozadék sávok a vidéki területek költséghatékony lefedését biztosíthatják.

Lapunk információi szerint könnyen elképzelhető, hogy mégis ez a forgatókönyv fog megvalósulni, ami azt eredményezheti, hogy a mobilszolgáltatók akár évekig nem juthatnak hozzá olyan frekvenciakészletekhez, melyek révén fejlettebb szolgáltatásokat tudnak nyújtani, több ügyfélnek. A HWSW úgy tudja, hogy az NMHH aktuális spektrumgazdálkodási terveiben a két sáv értékesítése egy eljárási szinten szerepel, az újabb árverés, illetve tender időpontja pedig a digitális átállással kapcsolatos számos bizonytalanság miatt teljesen homályba vész.

Pedig az értékesíthető frekvenciamennyiség jóval nagyobb a mostaninál (így nagyobb lehet az értékesítésből származó bevétel is): a hatóság korábbi, nyilvános információi szerint a 790-862 MHz-es frekvenciasávban összesen 6 darab, egyenként 5 MHz-es blokk áll majd rendelkezésre (uplink és downlink egyaránt), melyek közé egy 11 MHz-es, úgynevezett duplex gap választósáv ékelődik be. A jelenleg analóg tévéadás továbbítására használt frekvenciasáv felszabadítása csak az analóg lekapcsolás után történik meg, ennek időpontjával kapcsolatban azonban továbbra is számos bizonytalansági faktor játszik közre.

Akár 2014-ig is parkolópályán lehet

Így többek közt továbbra sem tudni, hogy összesen hány háztartást, családot érinthet az analóg lekapcsolás, miután az erről szóló digitális átállás monitoring jelentés továbbra sem készült el. Ennek hiányában nehéz megjósolni, hogy milyen keretek közt kell kidolgozni azt a támogatási modellt, mely biztosítja, hogy a digitális átállásban érintett, hátrányos helyzetű tévézőkhöz milyen módon juthatnak el (ingyen) legalább a közszolgálati csatornák a lekapcsolás után.

Ott leszel?

Janklovics Péter stand-upol a SYSADMINDAY-en!

Ott leszel? Janklovics Péter stand-upol a SYSADMINDAY-en!

A digitális átállást akár évekkel elodázható faktorok közt nem utolsósorban a rendelkezésre álló támogatási- és egyéb anyagi keret szűkössége is közrejátszik, mely nem csak az eszköztámogatásokat, hanem az átállás levezényléséhez szükséges kampány és edukáció költségeit is fedezné. A digitális átállás céldátuma egyébként a tavaly életbe lépett új médiatörvény értelmében idén év vége, ugyanakkor a törvényben az is szerepel, hogy ha nem adottak a lekapcsoláshoz a feltételek, az időpont akár 2014. végéig is kitolható.

Aligha valószínű ugyanakkor, hogy a 800 MHz-es frekvenciaaukció lebonyolítását csak a digitális átállást követően tervezi a kormányzat: számos európai országban (pl. Spanyolország vagy Nagy-Britannia) bevett gyakorlat, hogy a felszabaduló frekvenciát előre elárverezik, így a szolgáltatók az analóg lekapcsolást követően azonnal használatba vehetik az új blokkokat, és ha erre alkalmas a hálózati infrastruktúrájuk, akkor ez a művelet állhat akár relatív egyszerű és gyors szoftveres konfigurálásból is.

Marad az 1800

A 2,6 GHz-es LTE magsáv értékesítésének halogatása, illetve az értékesítés összekötése a digitális hozadék frekvenciák elárverezésével mindazonáltal fájóbb lehet a szolgáltatóknak: Itt a 2500-2690 MHz-es tartományban összesen 190 MHz-nyi szabad frekvencia áll rendelkezésre, melyeket a hatóság korábbi tervei szerint 3x20 MHz-es blokkokban lehetne értékesíteni (védősávokkal) - más kérdés, hogy ha az újonnan piacra lépő szolgáltató is be kíván vásárolni ebben a sávban, mindenki kisebb keretből gazdálkodhat. Ekkora mennyiség egyébként már elég ahhoz, hogy akár elméleti 100 Mbps sávszélességű LTE-szolgáltatást biztosítson egy szolgáltató nagyvárosi környezetben.

Az operátoroknak jobb híján jelenleg az 1800 MHz-es sáv áll rendelkezésükre LTE-szolgáltatás nyújtásához, ebben a tartományban üzemelteti év eleje óta kereskedelmi LTE-hálózatát a Magyar Telekom, kizárólag Budapesten. Nagy valószínűséggel hamarosan csatlakozik a magenta szolgáltatóhoz a Telenor, mely az 1800 MHz-es tartományban jelentős frekvenciatöbblettel rendelkezik versenytársaihoz képest, így a Telekoménál adott esetben gyorsabb szolgáltatást tud nyújtani ügyfelei számára.

a címlapról

last minute bug

28

Döcögősen rajtol a Firefox 78

2020. július 3. 10:05

A Mozillának az utolsó utáni pillanatban kiszúrt bugok miatt kellett félbeszakítania a frissítés kiadását.