Szerző: Dojcsák Dániel

2012. január 31. 15:40

IFPI: Még mindig a warez a hibás a zeneipar nyűgjei miatt

Még mindig az illegális letöltés témakörén lovagolnak a zenei jogvédők, holott a legális digitális eladások gyors ütemben nőnek. Igaz eközben a teljes zenepiac zsugorodik. Az amerikai figyelem középpontjába a SOPA és PIPA javaslatok miatt került a warez, amit az európai IFPI jelentés igyekszik meglovagolni.

A lemezkiadókat és jogtulajdosokat tömörítő International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) múlt héten adta ki legfrissebb jelentését a zeneiparral kapcsolatban, kiemelve, hogy a warez még mindig súlyos károkat okoz. A felmérés szerint az összes internetező 28 százaléka fér hozzá havonta illegális szolgáltatásokhoz, amin keresztül zenét tölthet le.

A Universal Music digitális terjesztésért felelős globális vezetője is megszólal a jelentésben, szintén azt nyomatékosítva, hogy “nem lehet jelentéktelennek nyilvánítani a kalózkodást”. Az IFPI természetesen tesz javaslatokat is arra vonatkozóan, hogy a teljes “ellátási lánc” szereplői hogyan segíthetnék a kiadók érdekeit. A szervezet elsősorban az internetszolgáltatók és a jogtulajdonosok együttműködésében látja még mindig a kiutat, az IFPI szerint helyes lenne, ha a két fél közösen dolgozna ki válaszlépéseket az illegális letöltések ellen. A jogtulajdonosok monitoroznák a fájlcserélőkre feltöltők IP-címeit, majd az ISP-k közbenjárása mellett szankciókat és büntetéseket alkalmaznának. Ez a megoldás messze nem új, több országban, például Franciaországban szigorú keretek közt meg is valósították már .

Mindenkit harcba hív az IFPI

A második lépés az IFPI szerint, hogy a kalózoldalakat elérhetetlenné kell tenni, ami egyszerű ismétlése a webes szolgáltatók és amerikai felhasználók ellenállásán épp elbukni látszó SOPA-javaslatnak. Az IFPI a gyanús vagy bizonyíthatóan warezoló oldalakat az USA-ban és mindenhol máshol is tiltatná az internetszolgáltatókkal - Új-Zélandon tavaly vezettek be ilyen jellegű megoldást, s az IFPI szerint ennek köszönhető, hogy a digitális eladások 35 százalékkal nőttek alig két hónap alatt az országban.

A jogvédő ezeken felül még a keresőket is bevonná a körbe és azt várná a Google-től és a Bingtől, hogy az illegális letöltéseket kínáló oldalakat lejjebb, a legális forrásokat pedig feljebb rangsorolják. Holott a Google sok esetben bizonyságot tett arról, hogy a találati listák mesterséges befolyásolásában nem hisz, adott esetben még saját magát is megbünteti, az IFPI komolyan számít erre az eszközre is. Ugyanúgy, ahogy a PayPal, Visa és MasterCard fizetési rendszeréből is száműzné az illegális letöltést lehetővé tévő szereplőket. Az IFPI, a londoni rendőrség és a PayPal, Visa, illetve MasterCard együttműködésében már tavaly év végén több mint 60 illegális zenei megoldást vágott el bevételektől.

Forradalom online

Az IFPI jelentéséből, ami teljes egészében letölthető a szervezet weboldaláról, kiderül egyébként az is, hogy a digitális terjesztésre szakosodott online szolgáltatások igazi forradalmat élnek át mostanság, így kissé túlzó azt állítani, hogy egyes akciók és korlátozások egyenes következménye a legalizálódás. A legnagyobb legális forgalmat továbbra is az iTunes, a Spotify és a Deezer generálja, s ezek a szereplők vannak jelen a legtöbb országban is. Egy évvel ezelőtt az említett szolgáltatók még mindössze 23 országban voltak jelen, mostanra 58-ig jutott a számláló és folyamatosan emelkedik.

A Deezer vállalt stratégiája, hogy teljesen globális szolgáltatóvá válik, s még tavaly közzétett egy terjeszkedési tervet, ami szerint 2012 januárjában már Európa teljes területén fizethet a streaming zenéért kedvére mindenki. Épp tegnap jelentette be egy időben a német, illetve a magyar jogvédő szervezet is, hogy megállapodtak a Deezerrel, így ha a Spotify még mindig nincs itt hazánkban, a Deezernek már örülhetnek a magyarok is. Ugyanúgy, ahogy a tavaly óta már itthon is elérhető iTunes-t is boldogan használhatják az Apple-kedvelők.

Új törvényszerűségek

A többi szolgáltató terjeszkedésével kapcsolatos remények egyre kevésbé tűnnek alaptalannak, hiszen a digitális zenei piac robbanása kell, hogy kövesse a többi webes trendet. Korábban a tartalomelosztás területi jellegzetességeit a kiadók önkényesen voltak képesek kialakítani, de ma már a globalizáció, a technológiai fejlettség, a web univerzalitása, illetve a közösségi hálózatok együttes hatása alakítja a határokat. A tartalomtulajdonosok mindegyike kénytelen belátni, hogy amennyiben egy piacot kihagy, attól a fogyasztás még megtörténik, csak profitot nem lát belőle.

Mindent vivő munkahelyek

Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

Mindent vivő munkahelyek Mindig voltak olyan informatikai munkahelyek, melyek nagyon jól fekszenek az önéletrajzban.

2011-ben az IFPI becslései szerint a kiadók globális bevételei 8 százalékkal 5,2 milliárd dollárra nőttek - a növekedés üteme ráadásul nagyobb mint egy évvel korábban. A korábbi feltételezésekkel szemben az album viszont mégsem halott, a fogyasztói igény az egyes számokra 11 százalékkal nőtt, az albumokra viszont 24-gyel. Az igazi nyertesek viszont az előfizetéses modellek üzemeltetői, akik világszinten 65 százalékos növekedést könyvelhettek tavaly, év végére már 13,4 millió előfizetője volt a Spotify-hoz és Deezerhez hasonló megoldásoknak. Ez a szám pedig ugrásszerűen növekszik a földrajzi terjeszkedés, illetve az okostelefonok terjedése miatt is.

Működik

A világ legnagyobb zenei piacának számító USA-ban a digitális terjesztés volumene megelőzte a fizikai hordozókat. Igaz, globálisan a digitális eladások még csak 32 százalékát teszik ki a bevételeknek. Ígéretes viszont, hogy ez az arány messze felülmúlja a könyv, film és újság szegmensek hasonló értékeit, várható tehát, hogy a zeneiparban bevált üzleti modellek megérkeznek ezekbe a szektorokba is. Az idei év a zene világában minden esetre nagyon izgalmas lesz. Megmérkőzik egymással a régi vágású zenebolt, a szinkronizálható streaming szolgáltatás, illetve a forrás tekintetében szabad cloudalapú tároló. Mindhárom mellett és ellen is vannak érvek, mindháromnak van létjogosultsága. Magyarországon talán csak azért kell izgulnunk, hogy egyáltalán legyen lehetőségünk választani.

Kubernetes képzéseinket már közel 300 szakember végezte el. A nagy sikerre való tekintettel a tanfolyamot aktualizált tananyaggal június 18-án újra elindítjuk! A 8 alkalmas, élő képzés képzés órái utólag is visszanézhetők, és munkaidő végén kezdődnek.

a címlapról