IFPI: Még mindig a warez a hibás a zeneipar nyűgjei miatt
Még mindig az illegális letöltés témakörén lovagolnak a zenei jogvédők, holott a legális digitális eladások gyors ütemben nőnek. Igaz eközben a teljes zenepiac zsugorodik. Az amerikai figyelem középpontjába a SOPA és PIPA javaslatok miatt került a warez, amit az európai IFPI jelentés igyekszik meglovagolni.
A lemezkiadókat és jogtulajdosokat tömörítő International Federation of the Phonographic Industry (IFPI) múlt héten adta ki legfrissebb jelentését a zeneiparral kapcsolatban, kiemelve, hogy a warez még mindig súlyos károkat okoz. A felmérés szerint az összes internetező 28 százaléka fér hozzá havonta illegális szolgáltatásokhoz, amin keresztül zenét tölthet le.
A Universal Music digitális terjesztésért felelős globális vezetője is megszólal a jelentésben, szintén azt nyomatékosítva, hogy “nem lehet jelentéktelennek nyilvánítani a kalózkodást”. Az IFPI természetesen tesz javaslatokat is arra vonatkozóan, hogy a teljes “ellátási lánc” szereplői hogyan segíthetnék a kiadók érdekeit. A szervezet elsősorban az internetszolgáltatók és a jogtulajdonosok együttműködésében látja még mindig a kiutat, az IFPI szerint helyes lenne, ha a két fél közösen dolgozna ki válaszlépéseket az illegális letöltések ellen. A jogtulajdonosok monitoroznák a fájlcserélőkre feltöltők IP-címeit, majd az ISP-k közbenjárása mellett szankciókat és büntetéseket alkalmaznának. Ez a megoldás messze nem új, több országban, például Franciaországban szigorú keretek közt meg is valósították már .
Mindenkit harcba hív az IFPI
A második lépés az IFPI szerint, hogy a kalózoldalakat elérhetetlenné kell tenni, ami egyszerű ismétlése a webes szolgáltatók és amerikai felhasználók ellenállásán épp elbukni látszó SOPA-javaslatnak. Az IFPI a gyanús vagy bizonyíthatóan warezoló oldalakat az USA-ban és mindenhol máshol is tiltatná az internetszolgáltatókkal - Új-Zélandon tavaly vezettek be ilyen jellegű megoldást, s az IFPI szerint ennek köszönhető, hogy a digitális eladások 35 százalékkal nőttek alig két hónap alatt az országban.
A jogvédő ezeken felül még a keresőket is bevonná a körbe és azt várná a Google-től és a Bingtől, hogy az illegális letöltéseket kínáló oldalakat lejjebb, a legális forrásokat pedig feljebb rangsorolják. Holott a Google sok esetben bizonyságot tett arról, hogy a találati listák mesterséges befolyásolásában nem hisz, adott esetben még saját magát is megbünteti, az IFPI komolyan számít erre az eszközre is. Ugyanúgy, ahogy a PayPal, Visa és MasterCard fizetési rendszeréből is száműzné az illegális letöltést lehetővé tévő szereplőket. Az IFPI, a londoni rendőrség és a PayPal, Visa, illetve MasterCard együttműködésében már tavaly év végén több mint 60 illegális zenei megoldást vágott el bevételektől.
Forradalom online
Az IFPI jelentéséből, ami teljes egészében letölthető a szervezet weboldaláról, kiderül egyébként az is, hogy a digitális terjesztésre szakosodott online szolgáltatások igazi forradalmat élnek át mostanság, így kissé túlzó azt állítani, hogy egyes akciók és korlátozások egyenes következménye a legalizálódás. A legnagyobb legális forgalmat továbbra is az iTunes, a Spotify és a Deezer generálja, s ezek a szereplők vannak jelen a legtöbb országban is. Egy évvel ezelőtt az említett szolgáltatók még mindössze 23 országban voltak jelen, mostanra 58-ig jutott a számláló és folyamatosan emelkedik.
A Deezer vállalt stratégiája, hogy teljesen globális szolgáltatóvá válik, s még tavaly közzétett egy terjeszkedési tervet, ami szerint 2012 januárjában már Európa teljes területén fizethet a streaming zenéért kedvére mindenki. Épp tegnap jelentette be egy időben a német, illetve a magyar jogvédő szervezet is, hogy megállapodtak a Deezerrel, így ha a Spotify még mindig nincs itt hazánkban, a Deezernek már örülhetnek a magyarok is. Ugyanúgy, ahogy a tavaly óta már itthon is elérhető iTunes-t is boldogan használhatják az Apple-kedvelők.
Új törvényszerűségek
A többi szolgáltató terjeszkedésével kapcsolatos remények egyre kevésbé tűnnek alaptalannak, hiszen a digitális zenei piac robbanása kell, hogy kövesse a többi webes trendet. Korábban a tartalomelosztás területi jellegzetességeit a kiadók önkényesen voltak képesek kialakítani, de ma már a globalizáció, a technológiai fejlettség, a web univerzalitása, illetve a közösségi hálózatok együttes hatása alakítja a határokat. A tartalomtulajdonosok mindegyike kénytelen belátni, hogy amennyiben egy piacot kihagy, attól a fogyasztás még megtörténik, csak profitot nem lát belőle.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
2011-ben az IFPI becslései szerint a kiadók globális bevételei 8 százalékkal 5,2 milliárd dollárra nőttek - a növekedés üteme ráadásul nagyobb mint egy évvel korábban. A korábbi feltételezésekkel szemben az album viszont mégsem halott, a fogyasztói igény az egyes számokra 11 százalékkal nőtt, az albumokra viszont 24-gyel. Az igazi nyertesek viszont az előfizetéses modellek üzemeltetői, akik világszinten 65 százalékos növekedést könyvelhettek tavaly, év végére már 13,4 millió előfizetője volt a Spotify-hoz és Deezerhez hasonló megoldásoknak. Ez a szám pedig ugrásszerűen növekszik a földrajzi terjeszkedés, illetve az okostelefonok terjedése miatt is.
Működik
A világ legnagyobb zenei piacának számító USA-ban a digitális terjesztés volumene megelőzte a fizikai hordozókat. Igaz, globálisan a digitális eladások még csak 32 százalékát teszik ki a bevételeknek. Ígéretes viszont, hogy ez az arány messze felülmúlja a könyv, film és újság szegmensek hasonló értékeit, várható tehát, hogy a zeneiparban bevált üzleti modellek megérkeznek ezekbe a szektorokba is. Az idei év a zene világában minden esetre nagyon izgalmas lesz. Megmérkőzik egymással a régi vágású zenebolt, a szinkronizálható streaming szolgáltatás, illetve a forrás tekintetében szabad cloudalapú tároló. Mindhárom mellett és ellen is vannak érvek, mindháromnak van létjogosultsága. Magyarországon talán csak azért kell izgulnunk, hogy egyáltalán legyen lehetőségünk választani.