Szerző: Koi Tamás

2012. január 16. 13:14:00

A Vodafone járhatott a legjobban a frekvenciaaukcióval

Újabb szakaszába érkezett az E-GSM frekvenciaaukció, mely ma a blokkválasztási résszel folytatódik. A tavaly decemberben indult aukció eredményeként jön a negyedik mobilszolgáltató, a három piaci szereplő közül pedig a Vodafone fellélegezhet, a Magyar Telekom viszont nehéz döntések elé nézhet.

A végéhez közeledik az E-GSM sáv szabad frekvenciakészletének aukciója Magyarországon, az eljárás ma lép a blokkválasztási szakaszba, azaz az érdemi döntések - vagyis hogy ki mennyi frekvenciához juthat hozzá - a beadott licitek függvényében már megtörténtek. A Népszabadság információi szerint a 900 MHz-es sáv 10,8 MHz-nyi szabad frekvenciaszeletéből egy 5 MHz-es duplex blokk (az úgynevezett "A" blokk) az állami pályázónak jutott, míg a Telenor, a Vodafone és a Magyar Telekom közel egyenlő arányban szerezte meg a fennmaradó frekvenciát.

Harmincmilliárdot hagytak ott

A már piacon lévő szolgáltatók közt elosztott négy darab, egyenként 1 MHz-es "B" és egy darab 0,8 MHz-es "C" blokkokra összesen több mint harmincmilliárd forintért licitáltak a mobilcégek, melyek bennfentes információk szerint 2-2-1,8 MHz-nyi frekvenciát szereztek. Mindez azt jelenti, hogy pusztán a frekvenciakészletet tekintve a piaci erőviszonyok nem borulnak fel a Vodafone, a Magyar Telekom (T-Mobile) és a Telenor közt, a status quo felrúgása egyik cégnek sem állt annyira érdekében, hogy erre jelentős anyagi eszközöket fordítson, pedig a kiírás értelmében akár a teljes, 5,8 MHz-es tartomány is egy kézbe kerülhetett volna.

A frekvenciaaukció végeredménye - amennyiben a Népszabadság forrásai nem tévednek - ezzel bár látszólag minden piaci szereplőnek egyforma keretet adnak, valójában rövid távon nem teremtik meg a lehetőséget arra, hogy az összes mobilcég lefedhesse az ország teljes területét mobil szélessávú szolgáltatással. Bár az eddigi, szimmetrikus frekvenciakiosztás megmarad, valójában csak a Vodafone lesz képes arra, hogy a régi frekvenciákat is felhasználva elkülöníthessen egy egybefüggő, 5 MHz-es frekvenciablokkot a 900 MHz-es sávban mobiladat-szolgáltatás nyújtására. Szakértők szerint megfelelő sávszélességű (kapacitású) szolgáltatás kiépítéséhez az 5 MHz a minimális blokkméret, ennél kevesebb frekvenciával nem lehet életképes adatszolgáltatást üzemeltetni.

A Vodafone úgy tudja elkülöníteni az 5 MHz-es sávot adatszolgáltatásra, hogy a jelenleg rendelkezésre álló, 2G-s (hang)szolgáltatásokra használt összesen 8 MHz-nyi frekvenciát részben átcsoportosítja. A cég versenytársai, különösen a Magyar Telekom, ezt jóval nehezebben tudják megvalósítani, hiszen a hangszolgáltatásokra felhasznált frekvenciakészlet méretét alapjaiban határozza meg az, hogy az adott szolgáltató hány ügyfélnek nyújt hangszolgáltatást.

Nehéz helyzetben a legnagyobb

A Telekomnak jelen esetben tehát hátránya származik abból, hogy a piac legnagyobb szolgáltatója: a társaság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb gyorsjelentése szerint valamivel több mint ötmillió (5 millió, 39 ezer) ténylegesen forgalmazó előfizetője van, míg a Vodafone ennek az ügyfélbázisnak csak a felével (2 millió 510 ezer) rendelkezik. A Telenor 3 millió 549 ezer ügyfele számára pedig alighanem az 1800 MHz-es frekvenciasávon fog tudni kellő lefedettségű és sávszélességű adatszolgáltatást biztosítani.

Machine learning és Scrum alapozó képzések indulnak! (x) A HWSW októberben induló gyakorlatorientált, 10 alkalmas, 30 órás online képzéseire most early bird kedvezménnyel lehet regisztrálni!

Az NMHH által korábban az aukció kapcsán hangoztatott cél - a vidéki régiók mobil szélessávú lefedése - tehát a mostani aukció után csak részben valósul meg, a negyedik (állami) szolgáltatónak ugyanis valószínűsíthetően évekbe fog telni, mire a szolgáltatáslefedettséget kiterjeszti a vidéki régiókra. Hacsak nem koncentrál kifejezetten a kisebb falvakra, településekre, ennek azonban vajmi kevés esélye van, ráadásul a tenderdokumentáció először fővárosi lefedettség-bővítést ír elő az új szolgáltatónak.

Adni kell a negyediknek is

A kapacitás rendelkezésre állást ráadásul egy másik tényező is negatívan befolyásolhatja: A negyedik mobilszolgáltató, mely mögött a Magyar Posta, a Magyar Fejlesztési Bank és a Magyar Villamos Művek áll, a hálózat kiépítése alatt nemzeti roamingszerződés keretén belül használhatja a Vodafone, a Telenor és a Magyar Telekom hálózatát. Hasonló volt a helyzet a Vodafone piacra lépésekor is 1999-ben, amikor a frissen indult szolgáltató a Westellel és a Pannon GSM-mel kötött nemzeti roamingszerződést - utóbbi ezt idő előtt felmondta.

A mostani dokumentáció nem rendelkezik arról, hogy a szolgáltatóknak milyen időtartamra kell roamingmegállapodást kötniük az újonnan piacra lépővel (csak annyi szerepel benne, hogy legkorábban 2015. január 1-i hatállyal bontható fel a szerződés). A negyedik mobilszolgáltató január 31-től, az aukciót lezáró határozat meghozatalától számítva egy éven belül kell elindítsa a szolgáltatást, és 2014. december 31-ig minden, legalább 30 ezer fős lakosságú települést le kell fednie saját hálózatával.

a címlapról