Google: nem domináljuk a keresőpiacot

A Google nem dominálja a keresést - adta meg a választ Eric Schmidt Richard Blumenthal connecticuti szenátor kérdésére, miszerint miért is nem monopólium a Google. A szenátor szerint ugyanis a Google elsöprő fölényt élvez a webkeresési piacon és csupán egyetlen komolyan vehető kihívója akad a Microsoft Bing személyében. Schmidt szerint azonban cége pozíciója egyrészt a kemény munkának, másrészt néhány szerencsés tényező összejátszásának köszönhető, abban semmilyen törvényellenes eszközt nem használtak fel.

Mi több, a keresés terén egyre keményebb versenyt támasztanak a vetélytársak a Google felé - állítja Schmidt. A Bing például mindössze két év alatt elérte azt a méretet, amivel a Google 2007-ben rendelkezett - kérdéses ugyanakkor, hogy ezt milyen metrika szerint értelmezi a keresőóriás elnöke. Schmidt válasza szerint ráadásul a keresési piacra történő belépés nem nagyság kérdése, azt egy startup is ugyanúgy megteheti mint a nagyok - az internet ugyanis kiegyenlített esélyt biztosít minden szereplő számára. Példaként a Twittert, a Facebookot illetve a LinkedIn-t hozza fel a dokumentum, ezek a szolgáltatások nulláról indultak, ma pedig egyedülálló helyzetben vannak a Google-lal szemben: egyáltalán nem (vagy csak egyéni megállapodás alapján) engedik be a keresőt a belső oldalakon lévő tartalomhoz.

Nem szabályos integráció?

A saját szolgáltatások preferálására vonatkozó kérdést a válasz teljesen megkerüli és átértelmezi. Ugyanis Schmidt értelmezésében a Google Universal Search egyetlen termék, amelybe teljesen integrálták a Maps, illetve számos más szolgáltatás keresi találatait, így azok a kereső szerves részét képezik. "A kérdés, miszerint favorizáljuk-e saját termékeinket a keresőben, hibás feltételeken alapszik. Az univerzális keresési találatok jelentik a keresési szolgáltatást magát, ez nem különálló Google tartalom, amit favorizálhatnánk." A kérdés azonban továbbra is fennmarad: ha a keresések a Google saját szolgáltatásaira irányítják át a felhasználót, akkor ez nem minősül-e olyan erőfölénnyel való visszaélésnek, mint amilyent a Microsoft valósított meg az Internet Explorer illetve a Windows Media Player operációs rendszerbe építésével.

Korábban a Yelp lokációs közösségi szolgáltatás illetve a Skyhook helyzetmeghatározással foglalkozó cég is panasszal élt a Google ellen. Előbbi azt kifogásolta, hogy a Google előbb beleegyezése nélkül használta fel az oldalain található információkat, majd azt állította, hogy a gyakorlat megszüntetése csak a Yelp teljes, a keresési adatbázisból való kitörlésével oldható meg. A Google ellen azonban már korábban elindította a Kongresszus a piaci erőfölénnyel való visszaélés területén folytatott vizsgálatát, így a Yelp panasza után a Google gyorsan megfordította álláspontját és sikerült kiegyeznie az oldal tulajdonosaival. Schmidt szerint azonban csupán egy egyszerű üzleti kérdésről volt szó, az előző megállapodást bizonyos tárgyalások után egy új váltotta fel.

A pénztáros devopsos Kutatások szerint a cloudra elköltött pénzek közel 30%-a pazarlás. A kifejezetten költségszemléletű DevOps-tudás értékes skill lehet idővel.

A Skyhook-ügy már a Google Android platformjához kötődik, a Motorola és a Samsung ezt a szolgáltatást használta a WiFi-hotspotok közelsége alapján történő helyzetmeghatározáshoz, a Google saját szolgáltatása helyett. A keresőóriás azonban arra kényszerítette a készülékgyártókat, hogy a Skyhook megoldását elvessék, és helyette álljanak át az Android beépített szolgáltatására. A Skyhook ennek kapcsán beperelte a Google-t, a vád itt is piaci erőfölénnyel történő visszaélés volt. Schmidt válaszában kétszínűséggel és a tények elferdítésével vádolta a Skyhookot, a Google álláspontja szerint a konkurens szolgáltatást azért lehetetlenítették el, mert nem ment át az alapvető Android Compatibility Definition Documentben (CDD) lefektetett teszten. Mi több, Schmidt szerint a Skyhook rendelkezett a megoldás CDD-kompatibilis verziójával, azt azonban nem bocsátotta a készülékgyártók rendelkezésére.

Az érintettek tagadnak

A Google üzleti gyakorlatát törvénytelennek tartó versenytársak és intézmények szerint nem meggyőzőek a keresőóriás érvei. Az Amerikai Fogyasztói Intézet elnöke, Steve Pociask közleménye szerint "sajnos Eric Schmidt válaszai nem válaszolják meg a kulcskérdéseket, miközben letagadják az egyre nyilvánvalóbbá váló tényeket". A Fairsearch.org Google-ellenes koalíció nyilatkozatában szintén elítélte Schmidt válaszait, amelyek "tovább fényezik a Google 'bízz meg bennünk' hozzáállását, és lenéznek mindenkit, aki meg meri kérdőjelezni a Google indokait és üzleti gyakorlatát".