Beszállhat az állam a negyedik mobilszolgáltatóba
Elképzelhető, hogy mégis valamilyen állami cég közreműködésével jöhet létre egy új mobilszolgáltató Magyarországon - a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság a frekvenciaaukció indulása előtt alig egy hónappal megváltoztathatja a részvételi feltételeket.
Az őszi mobilfrenkvencia-aukció a várakozások szerint mindenképpen felborítja a piaci erőviszonyokat, könnyen lehet azonban, hogy nem várt módon és nem várt mértékben. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az utolsó előtti pillanatokban módosíthatja a részvételi feltételeket, így az aukción állami szereplő is licitálhat azért a frekvenciablokkért, melyet az első fordulóban az új piaci belépő számára hirdet meg a kiíró.
Az államé volt, az államé is marad?
Az NMHH augusztus elején tette közzé a 900 MHz-es frekvenciasávokon nyújtható rádiótávközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt árverés dokumentációját. Az árverést két fordulóban tervezi lebonyolítani a hatóság, az első fordulóban nyertes résztvevő "opciós jelleggel" fix áron juthat hozzá olyan frekvenciákhoz, melyekkel teljes körű és országos mobilszolgáltatást építhet ki, beleértve a hangátviteli és adatátviteli rendszereket.
Az árverési hirdetményben szereplő információk szerint a 900 MHz-es frekvenciasáv első fordulójában meghirdetett, 5 MHz-es duplex frekvenciablokk ("A" frekvenciablokk) használati jogát elnyerő pályázó 3-3 darab 5 MHz-es duplex frekvenciablokk opciós vételi jogát nyeri meg az 1800-as és a 2100-as sávban. Az eredeti kiírás, valamint a jelenleg még hatályban lévő frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló NFM rendelet (röviden RAT) értelmében az "A" blokkért az első fordulóban nem indulhat sem olyan mobilszolgáltató, mely 2011. június 1-jét megelőzően már működtetett Magyarországon mobilszolgáltatást, sem pedig állami cég.
Ez utóbbi feltételt módosíthatja az NMHH új elnöki rendelete, melynek tervezete a hatóság honlapján olvasható, és melynek társadalmi egyeztetési folyamata múlt pénteken zárult. Az új RAT-ból ugyanis hiányzik az a megkötés, hogy állami tulajdonú vállalat nem licitálhat az első fordulóban, így állami cég akár önállóan, akár konzorcium tagjaként is részt vehetne az aukción. Bár az új rendelet egyelőre nem hatályos, belsős, iparági források szerint aligha lehet kérdéses, hogy a hatóság elnöke végül aláírja majd a szöveget, várhatóan még az árverés jelentkezési határidejének (október 20.) lejárta előtt.
Az NMHH lépése alaposan megkeverheti a kártyákat a küszöbön álló aukció előtt, hiszen állami segítséggel olyan társaságok is elindulhatnak az árverés első fordulójában, melyek önállóan nem tudnák teljesíteni a kiírásban szereplő feltételeket. Ezek közé tartozik többek közt, hogy a cégnek igazolhatóan legalább kétmillió ügyfele legyen a lakossági hírközlési ágazatban, valamint rendelkeznie kell 5 év szolgáltatói múlttal ugyanebben az ágazatban, és "szélessávú adatátviteli technológia telepítési, illetve üzemeltetési képességeivel".
Konzorciumba kellenek
Szakértők szerint az aukcióban való részvétel két állami cég, a Magyar Posta Zrt. és a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. részéről tűnik rendkívül kézenfekvőnek - elsősorban konzorciumi tagként. Előbbi például a jogértelmezés függvényében teljesítheti a hírközlési ágazatban szerzett ügyfélszámra vonatkozó feltételt, utóbbi pedig a kiterjedt, jelenleg jobbára kihasználatlan országos optikai adatátviteli gerinchálózata révén lehet értékes tagja egy konzorciumnak.
Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.
Bár a Posta a piaci bennfentesek eddigi jóslatai szerint elsősorban a szabad 450 MHz-es blokkok elnyerésében lehet érdekelt (bár a sávfelszabadítás itt is megtörtént már, ezeket a blokkokat egyelőre nem értékesíti az állam), emlékezetes, hogy a vállalat a Vodafone Magyarország létrejötténél is bábáskodott már - a cég az Antenna Hungáriával együtt tagja volt a harmadik mobilszolgáltató indulását lehetővé tevő licencet elnyerő Primatel Konzorciumnak.
A Posta közreműködésével megvalósulhat akár egy olyan forgatókönyv is, melyet a kiírási dokumentáció ismertetése után többen kizártak: a Magyar Postával karöltve már pályázhatna a BTel, hiszen ügyfélszámban a Posta, a szélessávú szolgáltatások piacán szerzett tapasztalattal pedig a BTel teljesítené a kiírási feltételeket. A magyar magánszemélyek által birtokolt ambiciózus cég korábban többször kifejtette, valamilyen formában mindenképpen érdeklődik a mobilpiaci részvétel iránt, a határozat módosítása révén a társaság esélyei nem várt mértékben megnőnek a sikeres jelentkezésre és licitálásra.
Akár ehhez, akár egy másik konzorciumhoz az MVM is csatlakozhat, mely a gerinchálózati infrastruktúrát biztosíthatná egy új mobilszolgáltató létrejöttéhez, így az új piaci szereplőnek nem kellene a versenytárstól (Magyar Telekom), vagy más piaci szereplőktől (pl. Invitel) vezetékes kapacitást bérelnie, jóllehet a rádiós hálózat kiépítésébe így is súlyos milliárdokat kellene ölnie.
Kinek kedvez?
A RAT módosítása iparági bennfentesek szerint egyértelműen az új piaci belépő érdekeit szolgálja, az inkumbens mobilszolgáltatókkal szemben. A hatóság a jogalkotási folyamat során több olyan szabályozási rendszert alkotott, melyek kedveznek az új szereplőnek, így például a negyedik mobilszolgáltató olcsóbban használhatja a frekvenciát, mint a már piacon lévő versenytársai, valamint fix áron juthat hozzá bizonyos UMTS frekvenciablokkokhoz az 1800-as és 2100 MHz-es tartományokban.
Az NMHH korábbi kommunikációjából azonban elsősorban arra lehetett következtetni, hogy a hatóság leginkább tőkeerős nemzetközi nagyvállalatokat látna szívesen Magyarországon, mint negyedik mobilszolgáltatót. Arra azonban vajmi kevés esély van, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben és a jelen piaci körülmények közepette egy nagy nyugat-európai szolgáltató (pl. France Telecom, vagy a Telefónica) megvesse a lábát itthon, így a nemzetközi érdeklődés inkább kelet felől (Kína, esetleg Oroszország) érkezhet.