Egyesülés vagy megszűnés: nyomás alatt a memóriagyártók
A nem javuló piaci kilátások és a tovább eső memóriaárak döntéskényszerbe hozták a vállalatokat. Hosszú távon megoldás lehet a termékportfólió kiegyensúlyozott bővítése, de akár az összeolvadás is - kérdés, hogy hányan húzzák ki addig?
Szélesre nyílt az olló a számítógépes piacok memóriakereslete és a gyártók által betervezett gyártókapacitások között. A PC-piac idei gyengélkedése miatt fokozatosan hatalmas túlkínálat alakult ki a memóriapiacon, aminek köszönhetően bekerülési költség alá esett a ár.
A helyzet nem új keletű, az ágazat már több negyedéve a víz alatt van, a kisebb gyártóknál pedig hamarosan elfogyhat a levegő. A tajvani ProMOS már tizenhat, egymást követő negyedévben szenvedett el veszteséget és a többi gyártó sem áll jobban. a japán Elpida például már 4,61 milliárd dollárnyi veszteséget halmozott fel, és továbbra is bekerülési ár alatt tudja csak eladni a készített lapkákat. A helyzetet jól érzékelteti, hogy idén a memóriagyártók piaci értékük mintegy 19 százalékát vesztették el, szemben a Nasdaq technológiai index 2,9 százalékos esésével. Az iparágnak persze nyertesei is vannak, a nagyok, a Samsung, a Micron és a Hynix nyereségesek tudtak maradni, az Elpida, a ProMOS, a Powerchip és a Nanya azonban rossz pénzügyi helyzetben van és egyelőre képtelen előteremteni a következő generációs gyárak beruházási költségeit.
Ahogy a csövön kifér
A piac persze továbbra is hatalmas, 39 milliárd dolláros éves összforgalmat generál, azonban egészen egyedi kihívásokat tartogat a szereplők számára. Az új gyárak építése évekig tart és rendkívül sokba, egyenként akár 3-4 milliárd dollárba is kerülhet, és ez az összeg a technológia fejlődésével együtt csak tovább emelkedik. A valódi problémát azonban a kapacitások tervezhetősége (vagy annak hiánya) jelentette: a sokmilliárdos gyárak megtérülésére ugyanis csak akkor van esély, ha a gyártósorok éjjel-nappal üzemelnek és ontják a memórialapkákat.
Az elsődleges befektetés, a gyártósorok beszerzése után az egyes lapkák legyártásának határköltsége minimális, a piaci törvények tehát a gyártási tempó maximalizálását követelik meg. Az elemzők már korábban figyelmeztettek, hogy több ilyen nagy gyár összkapacitása jóval meg fogja haladni a piaci igényeket, ennek ellenére a befektetések tovább folytak. 2007 folyamán a termelés 87 százalékkal, 2008-ban pedig 63 százalékkal nőtt, tavaly 45 százalékkal emelkedett a legyártott kapacitás, idén pedig 48 százalékos növekedést várnak az elemzők.
A piaci kilátások pedig nem jók. A PC-piac idén nem hozza az elvárt eladási számokat, a fogyasztói kereslet nem követte a vállalati szektor talpra állását, az nagy növekedést bemutató okostelefonok, okostévék és tabletek pedig nem használnak annyi memóriát mint a PC-k. A szerverpiacon a hatalmas, több tízezer szervert befogadó cloudközpontok elterjedésétől várta az ágazat a memóriaigény növekedését, az áttörés azonban egyelőre várat magára.
Tovább teker a Samsung
A gyártók a korábbi években tipikusan az előremenekülés stratégiáját választották, és minden korábbinál magasabb ütemben fektettek új gyárakba - a korábban megkezdett termelés ugyanis gyorsabb megtérülést és alacsonyabb árakat jelent, amivel alá lehet vágni a konkurenciának. Az öldöklő versenyben felépített gyárak termékeire azonban nincs elengedő vevő. A memóriaárak döbbenetesen leestek, a 2 gigabites DDR3 lapkák ára egyre gyakrabban benéz az 1 dolláros lélektani határ alá. Ráadásul még halvány remény sincs arra, hogy az áresés trendje a közeli jövőben megfordulna.
A legtőkeerősebb szereplő, a Samsung azonban tovább folytatja a korábban megkezdett stratégiát, és a következő generációs gyártósor beüzemelésénél is az előremenekülés stratégiáját választja. A dél-koreaiak agresszív taktikája korábban jól működött, a Samsung mára 39 százalékos DRAM-piaci részesedéssel és több mint 9 milliárd dollár készpénzzel rendelkezik. Ennek megfelelően a 20 nanométeres csíkszélességű technológiával üzemelő gyár építését felgyorsítja, amivel jelentős előnyre tehet szert a kivéreztetett versenytársakkal szemben. A technológiaváltásnak köszönhetően ugyanis a gyártás fajlagos költsége jelentősen csökkenthető, a gyilkos árversenyben pedig ez kritikus fontosságú lehet - mivel a DRAM-chipek paramétereit az ipari szereplők szabványokban rögzítik, az egyetlen megkülönböztetési lehetőség a gyártók számára az ár.
Együtt sem jobb
A kisebb gyártóknak az összeolvadás lehet az egyetlen esélyük a túlélésre. A nagyobb, tőkeerősebb vállalatok ugyanis könnyebben el tudják viselni a beruházások terheit, miközben pusztán méretüknél fogva is jobban képesek átvészelni a piac megingásait. Az elemzők azonban óvatosak: az eladósodott gyártók összeolvadásából keletkező új, nagyobb szereplők mozgástere semmivel sem lenne nagyobb, mint elődeiké. Eric Tang, a tajvani Powerchip szóvivője szerint "két vagy három szegény ember együtt nem ad egy gazdagot. A hagyományos piaci konszolidáció azt jelenti, hogy több cég egybeolvad, ez a megoldás azonban nem biztos, hogy sikeres, hiszen mindenki meglehetősen súlyos pénzügyi helyzetben van."
Égbe révedő informatikusok: az Időkép-sztori Mi fán terem az előrejelzés, hogy milyen infrastruktúra dolgozik az Időkép alatt, mi várható a deep learning modellek térnyerésével?
A Samsung sikere is megkérdőjelezi az összeolvadások sikerességét. Míg a dél-koreaiak organikus úton növekedtek, az LG és a Hyundai félvezetőgyártó részlegeiből az ezredfordulón létrejött Hynix néhány év múlva komoly kormányzati segítségre szorult, a NEC és a Hitachi memóriagyártó részlegeiből alakult Elpida pedig szintén nem egy sikertörténet.
Diverzifikáció vagy halál
A megoldást a memórialapkák termelésétől való részleges elfordulás jelentheti. A jelentős hozzáadott értékkel nem rendelkező memóriachipek helyett illetve mellett ugyanis a gyártósorok alkalmasak egyéb szilíciumtermékek legyártására is - ilyenek lehetnek például a CMOS képérzékelők. A diverzifikált portfólió segíthet a félvezetőgyártóknak túlélni az ilyen piaci megingásokat, ahogy a különböző termékekből befolyó profittal keresztfinanszírozni lehet az ideiglenesen gyengélkedő üzletágakat.
A nagy összeomlás első áldozata a ProMOS lehet. A vállalat nyár közepi bejelentése szerint a hitelezőknek saját részvényekkel fizetne, a cég papírjaival való kereskedést pedig hamarosan a tajvani tőzsde felfüggeszti, mivel a ProMOS nem nyújtotta be előző negyedéves pénzügyi kimutatásait. Ugyan a vállalat tervezi új tőke bevonását illetve leállította veszteséges DRAM-gyártását, az elemzők szerint a vállalat adósságszintje elérte könyvelési értékének 99,9 százalékát, a részvények értéke így nullához közelít. A 120 millió dolláros első negyedéves DRAM-piaci forgalommal rendelkező vállalat minden valószínűség szerint csődbe fog menekülni, amennyiben nagyon gyorsan nem sikerül stratégiai befektetőt találni.