A Telenoré lehet itthon az első 4G-szolgáltatás

Elképzelhető, hogy a Telenor mindkét riválisát megelőzve rövidesen kereskedelmi LTE-szolgáltatást indít Magyarországon - bár a szolgáltatás kezdeti lefedettsége várhatóan minimális lesz, ettől függetlenül a norvég tulajdonú operátor ezzel frappáns választ adhat a Vodafone-nak és a T-Mobile-nak, melyek jelenleg is azon vitáznak, melyikük tud gyorsabb mobilnetet biztosítani ügyfeleinek. A Telenor számára elsősorban jogi kérdés az LTE-szolgáltatás indulása, a szolgáltató ugyanis már most birtokában van olyan frekvenciáknak, melyekkel a jelenleginél lényegesen nagyobb sávszélességű szolgáltatást lehet nyújtani.

Nevető harmadik

A gyors hálózat fejlesztésének alapját az adhatja, hogy a mobilcég az 1800 MHz-es sávban évekkel ezelőtt kétszer annyi frekvenciát szerzett (részben koncesszióban, részben a 2004-es UMTS pályázat útján) mint a Vodafone, illetve a T-Mobile. A Telenor által megszerzett összesen 29,8 MHz-nyi frekvenciakeretből ráadásul 26,8 MHz egybefüggő blokkot alkot, ami a szolgáltató számára nagymértékben megkönnyíti a nagy sávszélességű adatszolgáltatások bevezetését.

^{Beszédes kampány, bár a szolgáltató tagadja, hogy köze lenne az LTE-hez}

A mobilszolgáltatók az 1800 MHz-es frekvenciasávot jelenleg kizárólag beszédcélra hasznosíthatják, a 2009-ben kihirdetett új GSM-irányelv értelmében a nemzeti szabályozóhatóságoknak, illetve illetékes kormányszerveknek azonban lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy az Európai Unióban működő operátorok mind a 900 MHz-es, mind az 1800 MHz-es sávban bevezethessenek mobil szélessávú szolgáltatást. A GSM-keretirányelv ugyan csak az UMTS-t nevesíti ezen technológiák közül, de bizonyos feltételekkel a tagállamok más technológiák bevezetésére is engedélyt adhatnak a szolgáltatóknak.

A három hazai mobilcég most legfőképpen erre a jogszabályi implementációra vár, a 3G-s hálózat lefedettségének számottevő növelése ugyanis csak a jelenleg szabad E-GSM sáv "belakásával" valósítható meg. A Telenor számára azonban az új keretirányelv beillesztése a hazai jogrendbe egyben azt is jelentheti, hogy a jelenleg kihasználatlan 1800 MHz-es sávban azonnal elindulhat a 3G-s, vagy LTE-szolgáltatás, amint az eredetileg GSM-szolgáltatásra kiírt koncessziós szerződést ennek megfelelően módosítják, illetve az UMTS pályázattal elnyert blokkrész esetében a cég megkapja a hatóságtól a szükséges keret-rádióengedélyt.

Hatalmas ziccer

Az 1800 MHz-es frekvenciasáv hullámterjedési mutatói ugyanakkor nem kedvezőbbek számottevően a 3G-s szolgáltatások által jelenleg is használt WCDMA 2100-as sávnál, így a Telenor számára sokkal kézenfekvőbb megoldásnak tűnik, ha a kihasználatlan kapacitásokat új generációs szolgáltatások bevezetésére hasznosítja. Mindezt megvalósíthatja akár úgy is, hogy a jelenleg hangátvitelre használt frekvenciasáv egy részét átcsoportosítja adatátviteli célra (feltéve, hogy ezzel a hangszolgáltatás minősége nem romlik), ami az egyik kulcsa lehet a hálózaton elérhető sávszélesség növelésének.

A Telenor így a rendelkezésére álló, összefüggő 26,8 MHz-nyi frekvenciaszeletből adott esetben akár 20 MHz-et is allokálhat az LTE számára - ilyen frekvenciakerettel a megfelelő eszközök segítségével másodpercenként több száz megabites sávszélesség is kisajtolható a rádiós hálózatból. Hasonló rendszerekkel nemzetközi szinten is van már tapasztalat: ugyanezzel a technológiával szolgáltat Lengyelországban a CenterNet és a Mobyland konzorciuma, mely a világon elsőként indított az 1800 MHz-es sávban LTE-szolgáltatást tavaly szeptemberben. A Telenor csoport számára az LTE amúgy egyáltalán nem ismeretlen technológia, a cég éppen tavaly év végén indította el új generációs hálózatát Svédországban.

Nagy pénz, nagy szívás: útravaló csúcstámadó IT-soknak Az informatikai vezetősködés sokak álma, de az árnyoldalaival kevesen vannak tisztában.

Ahhoz, hogy a Telenor a meglévő frekvenciákon LTE-alapú szolgáltatást üzemeltethessen, a hatósági jóváhagyáson túl természetesen szükséges a hálózati eszközök cseréje is, ez a folyamat ugyanakkor már idén áprilisban elkezdődött (a maghálózati elemek cseréje ennél is korábban elindult). A szolgáltató ehhez a ZTE-t választotta beszállítópartnernek, a kínai cég pedig olyan bázisállomás-elemeket szállít az operátornak, melyek LTE-képesek, és szoftveresen konfigurálhatók, vagyis a technológia bevezetése pusztán a rádiós hálózati oldalt tekintve minimális többletmunkával járna.

Vannak azért buktatók

Ahhoz azonban, hogy a Telenor nagyszámú ügyfélnek is tudjon LTE-szolgáltatást biztosítani, a gerinchálózatot, illetve a felhordóhálózatot is fel kell készíteni a feladatra. A nagyvárosokban, valamint a fővárosban ez alighanem kevesebb problémát fog okozni, valószínű ugyanakkor, hogy a 4G-s szolgáltatás által biztosított maximális sávszélességet a nemzetközi gyakorlathoz igazodva a kapacitás-kihasználás optimalizálása érdekében korlátozni fogja a szolgáltató.

^{ZTE MF820D modem - LTE-képes megoldás 1800, 2100 és 2600 MHz-en}

A rádiós oldal és a maghálózat felkészítése mellett a Telenornak LTE-képes végberendezésekhez is hozzá kell juttatnia azokat az ügyfeleket, akik előfizetnének a gyorsabb mobilinternetre. A szolgáltató számára alighanem ez lesz az egyik legnagyobb kihívás, az 1800 MHz-en is működő, LTE-vel kompatibilis modemek ugyanis ritkák mint a fehér holló, igaz, a hálózatot építő ZTE választékában már szerepel ilyen terminál is.

A fentieket összegezve kijelenthető, hogy a több országban is 4G-s szolgáltatásnak hívott LTE magyarországi bevezetése kapcsán az idő egyértelműen a Telenornak dolgozik. A cégnek nem kell ugyanis pályázaton vagy árverésen részt vennie ahhoz, hogy elindítsa a szolgáltatást, ráadásul a riválisoknak feltételezhetően az idén esedékes árverés után sem lesz a birtokukban olyan frekvenciamennyiség, amivel stabil, nagy sávszélességű LTE-szolgáltatást lehetne indítani.

Lapunk megkereste a vállalatot az 1800 MHz-es frekvenciasávra vonatkozó tervekkel kapcsolatban, a Telenornál későbbre ígértek választ.